Itthon Folk György / Brüsszel 2012. január. 24. 19:01

Orbán Brüsszelben: Simor fizetéséből nem enged, másban meghátrált

A kétórás megbeszélés után is maradtak nyitott kérdések Orbán Viktor és José Manuel Barroso között, de az MNB-t és a PSZÁF-ot biztosan nem vonják össze, és egyéb pontokban is engedtünk - mondta el Brüsszelben a magyar kormányfő. Két ügyben azonban nem született megegyezés, itt "további egyeztetések szükségesek".

Közel két órát tárgyalt, nagyrészt négyszemközt Orbán Viktor és José Manuel Barroso kedden kora este Brüsszelben. A megbeszélések után Orbán Viktor újságíróknak úgy nyilatkozott, vannak még nyitott kérdések, másokat viszont sikerült megoldani.

A kormányfő szerint "két dobozba soroltuk az ügyeket". Az első a jogi észrevételek, ezek közé tartoznak azok, ahol párbeszéd nélkül elfogadjuk az Európai Bizottság véleményét, mert nem stratégiai, nemzeti érdekről szólnak, másrészt mert gyorsan megváltoztathatóak - mondta. A "másik dobozban" a további tisztázásra váró ügyek vannak, ezekkel kapcsolatban a felek folyatni fogják a tárgyalásokat.

Nem vonják össze a PSZÁF-ot a jegybankkal

Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy az unió kérésére törölni fogják a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásáról szóló törvényt. "Szász Károlynak jó estéje lesz" - viccelődött a kormányfő. A Monetáris Tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat szintén törli a parlament, ha a Bizottság ezt szeretné - mondta a kormányfő. Szerinte ugyancsak "nem kulcskérdés" a kormány delegáltjának részvétele a Monetáris Tanács ülésén. "Húsz évig ez jó volt, de ha most ez a forma, akkor nekünk ez is jó" - mondta Orbán.

Két pontban azonban nem egyeznek az álláspontok: a tagok eskütételi kötelezettsége és Simor András fizetése. Az elsőről "nem mondhat le" - fogalmazott Orbán, itt további egyeztetésre lesz szükség, illetve a másodikról - Simor fizetésének csökkentéséről - sem "tud lemondani".

AP / Yves Logghe

Az Európai Bizottság szerint az új jegybanktörvény több ponton is sérti az uniós alapszerződést. Kifogásolta egyebek közt, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a Monetáris Tanács ülésein, és csökkentenék a regnáló jegybankelnök fizetését is. A jegybankelnöknek és a Monetáris Tanács tagjainak esküjével az a problémája a Bizottságnak, hogy az esküben az országhoz és annak érdekeihez való hűségről beszélnek, holott az MNB elnöke egyúttal az Európai Központi Bank Általános Tanácsának is tagja.

A Bizottságra vár Orbán

A Bizottság a jegybanktörvény mellett adatvédelmi hivatalt és az igazságszolgáltatást érintő szabályokkal kapcsolatban is kifogásokat tett. Aggályaik szerint az új magyar szabályozás alapján 274 bírát - köztük a Legfelsőbb Bíróság egyes bíráit is - az uniós szabályokkal ellentétesen kötelezően nyugdíjaznak, a kormány továbbá olyan hatalmat kap az adatvédelmi hivatal felett, amely ellentétes az uniós szerződésekkel, azok ugyanis megkövetelik a nemzeti adatvédelmi hatóságok függetlenségét.

Orbán Viktor szerint a bírók korhatárának kérdése „nyugdíjkérdés”, ezért ebben az ügyben a magyar fél várja, hogy a Bizottság mutassa ki a diszkriminációt, hiszen ez „nem igazságszolgáltatási ügy, hanem a közszolgákra vonatkozó”. Az adatvédelmi ombudsmani hivatal megszüntetéséről úgy fogalmazott a kormányfő, hogy „fontos ügy”, de „nincs értékvita” a felek között, így lesz megoldás ebben is.

Orbán szerint „tisztázni kell”, hogy a nyitott kérdések hogy befolyásolják az IMF-hiteltárgyalások megkezdését, „mi a jó szándékunkat tudjuk felmutatni, és a mielőbbi kezdésben bízunk” - mondta. „Mindenben történt előrelépés, erős napom volt ma” - értékelte saját magát a kormányfő, hozzátéve, hogy a jogi kifogásokat megkapták, válaszolni is fognak rájuk.

AP / Yves Logghe

Először ketten voltunk, aztán sokan lettünk - mondta a kormányfő a megbeszélésekről. Kérdésre válaszolva azt mondta, a jegybank függetlenségét senki nem veszélyezteti Magyarországon, de „van néhány pont, ami sértheti”, ez is „megoldandó” ügy. Matolcsy Györgyről azt mondta, hogy „Magyarország egy komoly hely, komoly miniszterekkel”, a hvg.hu kérdésére azonban nem válaszolt, hogy milyen körülmények között menesztené.

Orbán Viktor a megbeszélés után azt is mondta újságíróknak: azt fogja javasolni az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzék a készülő uniós pénzügyi paktumhoz. A pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli uniós országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve - tette hozzá Orbán.

Barroso: maradtak kétségek

José Manuel Barroso nem vett részt a sajtótájékoztatón, a megbeszélések után csak egy közleményt adott ki, amiben azt hangsúlyozta, „konstruktív tárgyalásokon” vannak túl, melyek során Orbán Viktor megegyezési készségét hangoztatta. Barroso megerősítette, hogy a Bizottság várja a választ azokra a jogi kifogásaira, melyek miatt január 17-én megindult a három kötelességszegési eljárás Magyarország ellen.

A Bizottság illetékesei már dolgoznak a magyar kormány képviselőivel az ügyeken, és a brüsszeli testület azonnal kiértékeli a magyar válaszokat, amint megkapták. Barroso végül megjegyezte, „alapvető, hogy egy uniós tagállam a közösségi jogon túl a közös értékeket is magáévá tegye”, és hogy a tárgyalások ellenére is „szélesebb értelemben vett politikai aggodalmak is vannak Magyarországgal szemben, melyeket a kormánynak szintén kezelnie kell”.

Schulz: elég a kettős beszédből

Orbán Viktor kedden Brüsszelben találkozott az Európai Parlament frissen megválasztott elnökével is. Mint Martin Schulz újságíróknak elmondta, arra kérte a magyar kormányfőt, ne csak hazáján kívül tegye magáévá az európai retorikát, miközben otthon EU-ellenes kijelentéseivel van tele a nyilvánosság. “Orbán úr egy okos ember, de az európaiak sem hülyék” - mondta.

Az EP elnöke kijelentette: azt javasolja az EU-intézmények döntéshozóinak, hogy kerüljenek minden olyan megoldást, ami "a magyar miniszterelnök malmára hajtja a vizet" és unióellenes indulatokat korbácsolhat Magyarországon.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.