Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP), valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság (EB) elnökével is megbeszéléseket folytat a héten Orbán Viktor. A magyar kormányfő valószínűleg mindkét találkozót megspórolta volna. A kormány ugyanis az elmúlt év végére láthatóan „kihúzta a gyufát” az unió vezetésénél, így Orbán Viktor kénytelen volt végighallgatni, amint Barroso a múlt héten kissé kioktató hangnemben arra hívta fel a figyelmét az EP nyilvánossága előtt, hogy egy tagállamnak az EU szellemiségét, a demokratikus alapelveket is tiszteletben kell tartania, nem csak arra ügyelnie, hogy jogszabályai ne ütközzenek a közösségi joggal.

Mivel a jelek szerint a EB szorosan együttműködik az IMF vezetésével, melynek pénzére – a hivatalos nyilatkozatokkal szemben – égető szüksége van az országnak, fideszes forrásaink már a múlt hét elején is azt valószínűsítették: az IMF akármit kér, „nincs mozgásterünk”, aztán a hét végére kiderült, nagyjából hasonló lehet a helyzet a bizottság vonatkozásában is. Valószínűleg ezt érzékelhette Orbán Viktor is, aki mintegy előzetes kármentésként pénteken már arról beszélt, hogy tekintettel a jelenlegi "felfokozott hangulatra", a magyar kormány olyan, az unió által kifogásolt jogszabályokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg, és Magyarország megtarthatná az adott szabályozást, egy jogvita végén szerinte a bíróság végül a magyar kormány álláspontja mellett „tenné le a voksát”. Azonban mivel a „konfliktusokat nem növelni, hanem csökkenteni akarják, ilyen esetekben is készek törvényt módosítani”. Erre mondta akkor egy fideszes forrásunk, hogy Barroso bármit mondhat, Orbánnak nem lesznek ellenvetései.

Két régi ismerős

Orbán Viktor kedden találkozik a szocialista frakció éléről az EP elnökének választott Martin Schulz-cal. A magyar kormányfőnek nem lehetnek illúziói a megbeszéléseket illetően: egyrészt Schulz már korábban is köztudottan a kormányfő legnagyobb kritikusai közé tartozott (a hvg.hu-nak már tavaly szeptemberben azt nyilatkozta: Orbán retorikája veszélyes, és a miniszterelnöknek el kell döntenie: Kínához, Oroszországhoz vagy az Európai Unióhoz köti országa jövőjét), és a politikust jól ismerő egyik forrásunk szerint azután sem fogja majd vissza magát, hogy az EP-elnöki szerep már más fellépést követel, mint a direkt pártpolitizálás.

Várhatóan Schulz és Barroso sem lesz "puha" a magyar kormányfővel szemben

MTI / EPA Patrick Seeger

„Sokan félreértették vagy nem vették észre igazán a múlt heti Barroso-beszéd lényegét: az EB mostantól nem csak a formális jog szerinti ügyekben figyel majd arra, hogy egy-egy tagállam ne kövessen el kötelességszegést, de arra is sokkal jobban figyelni fog, hogy mindenki az uniós alapelvek szellemiségének megfelelően kormányozzon” – mondta forrásunk, aki szerint ez a felfogás tökéletesen illeszkedik Schulz politikai attitűdjéhez is, aki ráadásul úgy gondolja, nemcsak a Bizottság, de a Parlament is a „szerződések őre”, így neki mint EP-elnöknek ugyanilyen feladata lesz újra és újra figyelmeztetni egy tagállamot, ha ezek szellemiségétől eltérő módon kormányoz.

"This is the beginning of a..."

„Schulznak meggyőződése, hogy nemcsak a már közismert három esetben kell kötelességszegési eljárást indítani Magyarország ellen, hanem további ügyek miatt is, és ez a szándék találkozni látszik a Bizottság törekvéseivel, amit jól jelez például a médiaügyi biztos, Neelie Kroes levele” – mondta forrásunk, aki szerint egyelőre azért nem veszik elő látványosan más témák kapcsán is a magyar kormányt, mert az EB sem szeretné, ha megerősödnének az EU-szkeptikus, nacionalista hangok Magyarországon.

Az azonban biztos, hogy a nyomásgyakorlás a háttérben folyamatos lesz, és az is világosnak tűnik, hogy az IMF nem fogja elkapkodni a megegyezést: addig pedig szinte nincs politikai mozgástere a kormánynak, hogy bármiben is ellentmondjon az EU-nak. Az sem lenne meglepő, ha idén esetleg valóban új eljárások indulnának a kormány ellen. „Ha Orbán azt hiszi, vége, téved: még csak most kezdődik” – mondta forrásunk.