Mindhárom korábban kifogásolt ügyben megindítja kedden a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság – értesült több, egymástól független forrásból a BruxInfo.
A BruxInfo értesülései szerint kedden megindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság mindhárom olyan témában, amelyben a testület már korábban is kifejtette az aggályait. A szerkesztőség több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy bár a biztosi testület erről csak a kedd délutáni, strasbourgi ülésén hozza meg a hivatalos döntést, a jogi szolgálatok befejezték a jogszabályok vizsgálatát, és megerősítették a Bizottság korábbi felvetéseit.
Továbbra is három „magyar ügy” van a brüsszeli testület asztalán a lap szerint. Prioritást élvez a jegybanktörvény, amellyel kapcsolatban Brüsszel már korábban kifejtette, hogy a december 30-án elfogadott jogszabály nem garantálja teljes mértékben a nemzeti bank független működését a politikától. A jegybanktörvény több pontját is bírálja a Bizottság, ezek egy része az elsődleges jogot (az EU Alapszerződésének 130. cikkét) sértheti. Ez a rendelkezés tartalmazza a tagállami központi bankok függetlenségének követelményét.
Kifogásolt ügyek
Vannak azonban a jegybanktörvénynek további paragrafusai is, amelyek viszont másodlagos jogba ütközhetnek. Épp ezért a BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források egyelőre nem erősítették meg, hogy a jogszabály miatt összesen hány kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen.
Úgy tudják, az igazságügyi törvényeket vizsgáló jogi szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy problémás az igazságszolgáltatási reformmal és az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény is. Egy bizottsági forrás hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer átszervezésével nem az átalakítás ténye problémás, hiszen az minden országnak belügye. „Az viszont már európai ügy, ha az átszervezés diszkriminatív” - mondta a szakértő, és a testület gyanúja szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Országos Bírósági Hivatallá alakítása és a Legfelsőbb Bíróság átkeresztelése Kúriává, mégpedig jelentős hatásköri átrendezés után, diszkriminatív lehet.
A megszűnt szervezetek vezetőjével, valamint a december 31-én megszűnt mandátumú adatvédelmi biztosi pozícióval kapcsolatban azt kifogásolja az Európai Bizottság, hogy az átszervezések miatt ők nem tölthetik ki a korábban az Országgyűlés által megszavazott hatéves mandátumukat.
Mi fog történni?
Az Európai Bizottság kedden délután a kötelezettségszegési eljárás első lépcsőjeként elküldi az eljárás megindításáról szóló hivatalos értesítést (letter of formal notice). Noha mindezt már megelőzte egy levélváltás Brüsszel és Budapest között, ettől függetlenül a Bizottság ismét felhívja a figyelmet az által vélt problémákra, és információt kér a kormánytól - írja a lap.
Normális esetben a Bizottság két hónapos határidőt szokott adni a tagországoknak a válaszra, de a BruxInfo úgy tudja, a testület most jóval szigorúbb lesz, és rövidebb dátumot jelöl majd meg a válaszadásra. Ha a Bizottság a kormány válaszában nem kap megfelelő garanciákat a módosításokra, elindul a második szakasz. Ebben indokolással ellátott véleményt (reasoned opinion) küldhet a tagország számára, amely már hivatalos felszólítást jelent arra, hogy a tagország feleljen meg az európai uniós jogszabályoknak. Ez esetben is 2 hónapos határidőt szabhat meg az Európai Bizottság.
Ha ennek sem tesz eleget megfelelően a kormány, akkor az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot, amelyre pénzbüntetést is kiszabhat, ezen felül pedig az országnak kötelezően végre kell hajtania az Európai Bíróság ítéletét.
