Ha egy párnak külföldön születik a gyermeke, vagy ha az egyik szülő nem magyar, de szeretnék, hogy Magyarországon is anyakönyvezzék a közös gyermeket, akkor meglehetősen bonyolult és időigényes eljárásra kell felkészülni, mire a szükséges papírokat sikerül beszerezni. A helyzet tarthtatlanságát az Európai Unió is felismerte. 2013-tól elvben minden könnyebb lesz.
„Senki nem látja át, hogyan zajlik az eljárás teljes egészében: a bevándorlási hivatal, az anyakönyvvezető, az okmányiroda csak a saját területét ismeri”, foglalta össze a tapasztalatait egyik interjúalanyunk, András.
A harmincas éveiben járó férfinek a lánya már Franciaországban született, francia anyától, a szülők nem házasodtak össze. Tavasszal költöztek Magyarországra és hónapokba telt, míg sikerült TAJ-kártyát csináltatni a gyereknek. Az is megtörtént, hogy rossz nyomtatványt töltettek ki a szülőkkel vagy rossz helyre küldték őket.
Az Európai Unió 2010 decemberében készítette el a Zöld könyvét, amely a közokiratok szabad áramlásának elősegítéséről szól. Az iromány szerint csaknem 12 millió személy tanul, dolgozik és él olyan tagállamban, amelynek nem az állampolgára. Az uniós polgárságból fakadó egyik jog a szabad mozgásé, ezt azonban megnehezíti a mérhetetlennek is mondható bürokrácia. A hvg.hu olyan magyarokkal beszélt, akiknek egy másik uniós tagállamban született gyermekük és nem kevés energiájukba és pénzükbe került, mire sikerült elintézniük az itthoni anyakönyveztetést.
A nagy kék vízen túl
Ferenc és Erika kislánya augusztusban született Manchesterben, az apa magyar, az anya szlovákiai magyar, nem házasok. Szeptemberben kértek időpontot a nagykövetségen, mert tavasszal szeretnének hazalátogatni. „Azért kellett lemennünk Manchesterből Londonba, mert az apasági nyilatkozatot közjegyző jelenlétében kellett volna aláírnunk, illetve le kellett fordíttatnunk a Manchesterben kapott születési anyakönyvi kivonatot.”
A konzulátus három képet kért a kislányról (egyet rögtön vissza is adtak) és 130 font adminisztárciós díjat. Ehhez jött hozzá az útiköltség, és szabadnapot kellett kivenni az utazás miatt is. „Meglepő volt, hogy Londonban sincs akadálymentesítve a nagykövetség bejárata. Segítség kellett, hogy bejussunk a babakocsival.”
Az ügyfélszolgálati iroda egy kb. 15 négyzetméteres szoba volt, benne egy asztal és három szék. Három fiatal lány szorgoskodott, az egyik bekérte a papírokat, amelyeket a konzulátus honlapján szereplő információk alapján vinniük kellett. Ezek a következők voltak: eredeti születési anyakönyvi kivonat („Certified copy of an entry in the register of births”), a születési anyakönyvi kivonatról készített magyar nyelvű fordítás (a konzuli osztály ezt nem vállalja), teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat (mivel nem házasok), mindkét szülő által aláírt adatlap, névviselési nyilatkozat, szülők állampolgárságának igazolása.
Miután mindent aláírt a fiatal pár, fizettek, majd mikor az apa megkérdezte, hogy valami hivatkozási számot kapnak-e, és kinél lehet érdeklődni, hogy halad a dolog, közölte az ügyintéző, hogy az adatokat csak ügyfélfogadási idő után szokták a „gépre felvinni”, és majd postázzák a az igazolást. Telefonon is csak azt tudják megmondani, hogy megkapták-e Magyarországról a papírokat. Ezután a szülők megkérték őket, hogy mégis készítsék el a számlát, megvárják. A gyerek közben nyűgös lett, mert tisztába kellett volna tenni, viszont a konzulátuson nem tudtak ehhez helyet biztosítani. Erikáék úgy döntöttek, mégis jó lesz az, ha csak postán kapják meg a számlát és inkább távoztak.
Az útlevél elvileg három hónap alatt készül el, de arra is volt már példa, hogy fél évet kellett várni rá. Így például az is kérdés, hogy addigra mennyire fog hasonlítani a fénykép a most pár hónapos gyerekre. (Igaz, ez a magyar személyi esetében sincs másként.) Ha eközben bármilyen okból hazajönnének a gyerekkel, akkor az országba behozhatják, de ki már nem vihetik a gyereket: itthon kell tartózkodnia 3-6 hónapot, mire az eljárás lezárul. Eközben persze el is veszítheti a szülő a munkáját, hiszen a munkaadó nem feltétlenül fog várni arra, hogy a magyar hivatalok elvégezzék a munkájukat.
Német precizitás, magyar „megfontoltság”
Eszter kisfia június 13-án született Augsburgban, német állampolgárságú apától. Eszter április közepe óta él Németországban, de megvan az itthoni állása és lakása is, a német lakcíme ideiglenes tartózkodási helyként van bejelentve a német hivatalban. „Elvileg ez olyan, mintha kiküldetésben lennék kint”, meséli.
Még Magyarországon ment el szülési szabadságra, elindította a TGYÁS-t (terhességi gyermekágyi segélyt) és kiváltotta az EU-s egészségügyi kártyát. A TGYÁS a 168 napos szülési szabadság időtartamára jár, mértéke az igénylő jövedelme napi átlagának 70 százaléka. Az jogosult rá, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, a biztosítása fennáll, vagy ha megszűnt, akkor a megszűnést követő 42 napon belül szül. Fontos tudni, hogy az is jogosult rá, aki gyermeket fogad örökbe.
A hivatalban azt mondták, hogy a TGYÁS-hoz augusztustól kell a fia TAJ-száma is, mert anélkül nem tudják folyósítani. Azt is mondták, hogy a megszerzése elég macerás és nem hiszik, hogy sikerülni fog és erre jobb, ha a kedves anyuka is felkészül. Eszter akkor még jót nevetett rajtuk, mert azt gondolta, hogy másfél-két hónap átfutás elegendő lesz.
Tévedett.
Miután megszületett a kisfiú, édesapja révén automatikusan német állampolgár lett. A jelenlegi állapotok szerint 23 éves koráig lehet kettős állampolgár, akkor viszont választania kell. A születése után elmentek a helyi hivatalba, hogy anyakönyveztessék a kisfiút, ehhez viszont szükség volt az édesanya papírjainak hivatalos fordítására. Ez viszonylag gyorsan, 1 hét alatt megvolt. A német anyakönyvezés 2 hétig tartott, postán küldték ki az anyakönyvet, illetve kiállítottak egy nemzetközi anyakönyvi kivonatot is, amelyen 12 nyelven vannak rajta a feliratok – magyarul nem.
Következett a konzulátus, ahol a magyar anyakönyvezést intézték. Az illeték jóval drágább volt, mint a német és a papír 2 hónap alatt készült el. Mivel a szülők abban az időben sokat utaztak, útlevelet is kértek a gyereknek. Ezt magyar részről nem várhatták, hiszen ott nem voltak készen a papírok, ezért német útlevelet igényeltek.
Miután elkészült a magyar anyakönyvi kivonat, Magyarországra jöttek, hogy elkészíttessék a TAJ-kártyát és elintézzék az anyakönyvezést. Eszter már az önkormányzatnál elakadt a lakcímkártyánál, ugyanis senki nem mondta, hogy az anyakönyvezésnél nem jegyezték be automatikusan a gyerek lakcímét és személyi állapotát. Ehhez a regisztrációhoz igazolni kell a magyar állampolgárságát, amire a magyar anyakönyvi kivonat nem alkalmas.
Anyakönyvezés számokban |
Német anyakönyvi kivonat: 10 euró + 35 euró fordítási költség Nemzetközi anyakönyvi kivonat: 10 euró Átfutási idő: 3 hét Német útlevél: 12 euró (6 évig érvényes) Átfutási idő: 2-3 hét Magyar anyakönyvi kivonat: 110 euró + 35 euró fordítási költség Átfutási idő: 3,5 hónap Magyar útlevél: 49 euró (3 évig érvényes) Átfutási idő: 1 hónap |
Az állampolgárságot kétféleképpen lehet igazolni: vagy útlevelet igényelnek (3-4 hét átfutási idő, 3 évig érvényes, 45 euró), vagy egy igazoló dokumentumot (2-3 hónap átfutási idő) szereznek be. Az útlevelet választották.
Amikor az elkészült, újra Magyarországra utaztak, ekkor már a lakcímkártya intézése a regisztrálással nagyon simán ment, viszont az OEP-nél a TAJ-kártya intézése nem. Mégpedig azért, mert kb. 1-2 hét, mire az OEP rendszerébe áttöltődik egy adat, tehát ennyi időt kell várni addig, hogy a kártyát igényelhessék. A szülők nem tudtak addig várni, így visszautaztak Németországba és a nagymamát hatalmazták fel arra, hogy intézze a dolgokat. A minap kiderült: készen van a TAJ-kártya és ki is postázták - annak ellenére, hogy az igénylést nem sikerült beadni.
Minden jó, ha a vége jó, mondhatnánk. „Azért az kicsit szomorú, hogy ami a Magyarországon született babák esetében automatikus és ingyenes (az útlevél kivételével), az nekünk eddig nem kevés pénzünkbe került", jegyezte meg Eszter.
Németországban egyébként lehetőség van arra, hogy mindenki privát betegbiztosító tagja legyen, a kisgyerekek családi biztosítás révén. Eszterék azért nem ezt válaszották, mert a a nem állami rendszerből nehéz kilépni és mivel a TGYÁS folyósításához úgyis kell TAJ-kártya a kisfiúnak, gondolták, egy biztosítás elég lesz. Csak arra nem számítottak, hogy ennyi ideig tart a folyamat.
Papírtenger
Ha valaki külföldön született gyermekét szeretné Magyarországon anyakönyveztetni, akkor azt bármely települési önkormányzat polgármesteri hivatalában az anyakönyvvezetőnél vagy a lakóhely szerint illetékes magyar konzuli tisztviselőnél kell kérni. Ha a magyar állampolgár külföldi születéséről, házasságkötéséről, élettársi kapcsolata létesítéséről a konzul tudomást szerez, akkor az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi.
A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje negyvenöt munkanap. Ahogy az a példáinkból kiderül, ezt bőven kitöltik, sőt, nem egy esetben túl is lépik.
A hazai anyakönyvezéshez csatolni kell a külföldi anyakönyvi okiratot. Ha a hatóságot hivatalosan értesítik arról, hogy az okirat nem szerezhető be vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, akkor az esemény tanúsítására alkalmas egyéb okiratot kell csatolni.
A születés hazai anyakönyvezéséhez jó pár papírt, adatot be kell mutatni: igazolás a szülők magyar állampolgárságáról, külföldi születési anyakönyvi kivonat hiteles magyar fordítással, szülők házassági anyakönyvi kivonata, a gyermek és a szülők személyi azonosítója, anya leánykori családi neve, házasságon kívül született gyermek esetében apai elismerő nyilatkozat. Emellett ha az anya hajadon, arról személyes nyilatkozatot kell tennie.
Hiteles fordítást csak az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda vagy a magyar konzul készíthet. A külföldi okiratot ezen kívül úgynevezett „Apostille” hitelesítéssel is el kell látni, amely tanúsítja, hogy arra illetékes hatóság adta ki.
Ötletek már vannak
A már említett zöld könyv rámutat arra, hogy a köziratokkal kapcsolatos adminisztratív formaságokat erősen töredezett jogi keret jellemzi: az egymástól meglehetősen eltérő nemzetközi jogszabályok, több- vagy kétoldalú egyezmények, amelyhez nem csatlakozott minden ország, vagy a széttagolt uniós jog, amely nem ad minden felmerülő kérdésre magyarázatot. Vagyis: hiányzik az átláthatóság.
A zöld könyv készítői több lehetséges megoldást is felvetettek, amelyeket 2013-tól alkalmazni szeretnének. Eltörölnék a közokiratok hitelességének vizsgálatát célzó formaságokat. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a polgárok egy adott tagállam hatósága által kiállított dokumentum eredeti példányát azonos módon nyújthatnák be külföldön is.
Fejlesztenék az illetékes nemzeti hatóságok és az érintett tisztviselők együttműködését, például az esetleges nyelvi akadályok leküzdésével. A könnyebb információáramlást segítené elő az is, ha az ügyintézés központi elektronikus rendszerben történne.
Mérlegelnék azt is, hogy fakultatív szabvány formanyomtatványokat vezessenek be, illetve az úgynevezett európai anyakönyvi tanúsítványt, amely formátumában és tartalmában egységes lenne, így könnyebbé válna az adatok értelmezése. Mellette megmaradna a hagyományos anyakönyv is.
