Óriási nemzetközi nyomás nehezedik a kormányra, hogy változtasson az Orbán Viktor által másfél éve képviselt, számos érdeksérelemmel járó irányvonalon, társadalom- és gazdaságpolitikán. Ennek része a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal folytatott informális egyeztetés felmondása és a küldöttség idő előtti, pénteki elutazása Budapestről – mondta a hvg.hu-nak a tárgyalásokra rálátó, neve elhallgatását kérő befolyásos kormánypárti politikus.

Az IMF és az Európai Unió küldöttsége kedden érkezett a magyar fővárosba, hogy előkészítse a januári hivatalos tárgyalásokat. Viszont a konzultáció – néhány órával a tervezett befejezés előtt – megszakadt, és a delegációk péntek reggel távoztak Budapestről. (A pénteki eseményekről szóló összes cikkünket itt olvashatja.)

Az egyeztetések megszakítása Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosának személyes döntése volt, mert úgy értékelte, hogy a parlament előtt lévő jegybanktörvény-tervezet szembemegy az uniós alaptörvény 130-as cikkelyével, amely az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti bankok teljes függetlenségét írja elő minden uniós tagállamban. Péntek délutáni közleményében ezt az IMF is megerősítette azt hangsúlyozva, hogy megfogalmazott aggályaik ellenére a magyar kormány nem mutatott szándékot a törvény elfogadásának elhalasztására.

Orbán fejét követelik?

Az EU-s delegáció hárompontos követeléscsomaggal érkezett Magyarországra, olyan feltételeket szabva, amelyekről pontosan tudták, hogy Orbán Viktor eddigi politikájának alapvető elemeit érintik, ezért a kormányban úgy értékelték, hogy az Európai Bizottság (EB) küldöttei ultimátumot intéztek a miniszterelnökhöz – magyarázta egy név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás a hvg.hu-nak, miért szakadtak meg az egyeztetések.

Orbán és két gazdasági minisztere - visszadobta az ultimátumot

Stiller Ákos

Úgy tudjuk, az IMF és az egyeztetésre nagyobb befolyással bíró EB jóval többet kért, mint amit később Olli Rehn nyilvánosságra hozott. Hivatalosan meg nem erősített információink szerint a jegybanktörvény-tervezet visszavonásán felül az egykulcsos személyi jövedelemadót (szja) kétharmados törvénybe foglaló úgynevezett stabilitási törvényjavaslat parlamenti vitájának leállítását kérte, továbbá egyértelművé tette, hogy csakis a gyakori ellenőrzéssel járó, szigorúbb feltételeket támasztó stand by típusú IMF-hitelhez járul hozzá.

Információink szerint az egyeztetések már csütörtök késő délután megszakadtak, mert a miniszterelnök jelezte, ha a delegáció nem nyitott a kompromisszumokra, akkor ezeket a feltételeket nem tudja elfogadni. Az említett, név nélkül nyilatkozó kormányzati forrás azt mondta, az IMF misszióvezetője, Christoph Rosenberg kész volt engedni, viszont a Brüsszelben lévő Olli Rehnnel folyamatos kapcsolatban álló EB-delegáció Orbán álláspontját látva inkább most lezárta a tárgyalásokat. Ezt a forrás úgy értékelte, a bizottság küldöttei eleve úgy jöttek Magyarországra, hogy tudták, most nem lesz megegyezés, azaz számoltak az orbáni nemmel.

Úgy tudjuk, ezt a kormányban és a Fidesz legfelsőbb köreiben úgy értékelik, hogy az EB – részben az amerikai diplomácia támogatását is élvezve – olyan helyzetet próbál előidézni Magyarországon is, ami idén ősszel Görögországban és Olaszországban is a miniszterelnök távozásához és egy szakértői kormány létrehozásához vezetett. Egy kormányzati forrás azt mondta, az utóbbi hetekben folyamatosak a tapogatózások, állítólag fideszes politikusokat is megkerestek, de a kormánypárt és a kabinet felzárkózott Orbán mögé. A Fideszben úgy vélik, ebbe a sorba illik az alapjogi biztos, Viviane Reding levele is, amely az ombudsmani rendszer átalakítását és a főbíró menesztésével járó igazságszolgáltatási átalakítást kifogásolta, és az EU-s Alapjogi Chartába ütközőnek tartja.

A miniszterelnök kételyei

Információink szerint a kormányfő továbbra is úgy ítéli meg, hogy Magyarország képes finanszírozni magát a piacokról, csak a gazdasági válság további mélyülése esetén lenne szükség az IMF-hitel lehívására. Ezért elegendőnek tartja a kisebb ellenőrzéssel járó rugalmas hitelkeretet, ám a szigorúbb felügyeletre törekvő EB szerint ehhez nem elég erős az ország gazdasága.

Kormányzati forrásunk szerint az szja-t sarkalatos törvénnyel bebetonozó stabilitási tervezethez azért ragaszkodik a miniszterelnök, mert úgy látja, az összefüggésben van a tervezett – és a legutóbbi uniós csúcson a brit vétó miatt megfeneklett – uniós stabilitási paktummal, mellyel a nagyobb tagországok azt szeretnék elérni, hogy lehetőleg minden csatlakozó vesse alá a költségvetési politikáját – adott esetben az adópolitikáját – a szigorúbb uniós elveknek. Kormányzati forrásból úgy tudjuk, az EB-nek azért nem tetszik az adókulcs bebetonozása, mert szeretné, ha Magyarország továbbra is nyitott maradna ebben a kérdésben a paktum aláírásáig – de egyébként sem szokás adószabályokat kétharmados törvényben szabályozni.

„Orbán úgy látja, ha Brüsszel bármilyen formában beleszólást kap a tagállami adópolitikába, azzal Kelet-Európa az utolsó esélyét veszítené el, azaz az alacsonyabb adók jelentette versenyelőnyét” – mondta a kormányzati politikus, aki szerint a miniszterelnök elsősorban ezért hezitált a legutóbbi uniós csúcson. „Tele van kételyekkel, szűk körű beszélgetéseken gyakran bírálja az EU vezetőit, amiért nem képesek hatékonyan irányítani az országaikat és az uniót. Ugyanakkor attól is fél, hogy a tervezett szigor mögött nincs társadalmi felhatalmazás, a paktum elfogadása az euroszkeptikus, populista pártok előtörését hozhatja, ami előbb-utóbb az EU bukásához vezet” –  vázolta forrásunk, hogyan gondolkodik az unió jövőjéről a kormányfő.

Simor alkupozícióban?

Forrásunk szerint a jegybanktörvény-tervezet körüli vita sem arról szól, hogy az Európai Bizottságnak vagy az IMF-nek egyes passzusokkal lenne gondja. Fontos megjegyezni, a hvg.hu Brüsszelből úgy értesült, hogy az Európai Bizottságnak az az egyik legnagyobb problémája a tervezett új szabályozással, hogy szembemegy az uniós alaptörvény jegybanki függetlenséget garantáló – Magyarország által is vállalt – cikkelyével. Lázár János frakcióvezető egyébként a pénteki Fidesz-KDNP frakcióülésen, Rogán Antal pedig a plenáris parlamenti ülésen azt mondta, az EKB konkrét kifogásai alapján a parlament szakbizottságai még módosíthatják a tervezetet.

„Ez egy filozófiai vita, ami arról szól, hogy rendkívüli helyzetben el lehet-e térni az utóbbi években meghatározóvá vált vonalas monetáris politikától, és segítheti-e a jegybank a kormány politikáját” – magyarázta a kormányzati forrásunk saját álláspontjukat. Úgy tudjuk, a miniszterelnök részben Surányi György volt MNB-elnök – a CIB Bank vezetőjének – ötletét magáévá téve azt szeretné, ha a nemzeti bank devizatartalékának egy részéből – információink szerint 4-5 milliárd eurót a 35 milliárdos összegből – forintforrásokat teremtve segítené a gazdaság hitelezésének beindítását. Forrásunk szerint Orbán úgy látja, jelenleg nincs is szüksége ilyen magas devizatartalékra az országnak.

Ugyanakkor a kormányfő azt is szeretné, ha a kereskedelmi bankok MNB-nél tárolt betétállományát is mozgásba lehetne hozni és ki lehetne vinni hitelek formájában a piacra.

„A nemzetközi szervezetek foggal-körömmel ragaszkodnak Simor Andráshoz, aki viszont minden megkeresésünktől elzárkózik” – mondta a kormányzati forrás. Úgy tudjuk, az utóbbi hetekben több ötletet is felvetettek az MNB elnökének, de Simor ezeket túl kockázatosan tartotta, és úgy vélte, ezzel a jegybank túlterjeszkedne a törvényben leszögezett feladatkörén, az új törvénytervezetet pedig élesen bírálta. A hvg.hu több kormányzati és fideszes forrástól is úgy értesült, ezt rossz néven veszik a kabinetben, úgy értékelik, hogy az MNB elnöke azért nem nyitott a kormány felvetéseire, mert – ahogy egy kormánypárti politikus fogalmazott – „politizál”, és mindenáron „szembe akar menni Orbánnal”.

Ez az évelés ott sántít, hogy az MNB elnökét nem most kezdte támadni a Fidesz, hanem már ellenzékben is, majd több hullámban, miután kormányra került. A kormányerők mindent megtettek annak érdekében, hogy Simor maga álljon föl, s miután nem volt erre hajlandó és a gazdasági növekedés sem akart beindulni, döntöttek a jegybank jogi szabályozásának drasztikus átfogalmazása mellett, ami alapjában sérti az MNB eddigi függetlenségét.

„Adu a tárgyalásokra”

Ennek ellenére kormányzati forrásunk szerint nem akarják mindenáron „leszedni” Simort, ebben és a jegybanki törvénytervezet ügyében készek egyezkedni az EB-vel és az EKB-vel. „A taktikánk része, hogy az MNB és a PSZÁF összevonására vonatkozó javaslatunkba beépítettük az IMF 2009-es felvetését is, amely a pénzügyi felügyelet beolvasztását szorgalmazta” – mondta a kormányzati forrás, aki szerint így a Valutaalap nem tud egyértelműen nemet mondani a felvetésre (a parlament előtt lévő mostani tervezet része, hogy a jegybankelnököt az újonnan létrejövő szervezet alelnökévé fokoznák le). „Ennek ellenére ez csak egy lehetőség, nem ragaszkodunk hozzá, egy adu a tárgyalásokra” – avatta be lapunkat terveikbe (megjegyzendő, hogy sem az EKB, sem az EB, sem a jegybankelnök nem az MNB-PSZÁF összevonást kifogásolta elsősorban, hanem a jegybanktörvény csak formálisan puhább tervezetét).

Orbán a parlamentben - jön a frakciókormányzás?

Túry Gergely

A hvg.hu által megkeresett kormányzati és fideszes források az utóbbi napok fejleményei ellenére optimisták. Szerintük az IMF-EB-küldöttség távozása nem jelenti a tárgyalások végét, és jövő év elején meg fognak egyezni. Információink szerint Orbán Viktor abban bízik, hogy az EU-s stabilitási paktumról folyó tárgyalásokon partnerekre fog találni a kilenc hezitáló tagállam között, amivel javíthatja Magyarország alkupozícióját az IMF-hitelről való egyezkedéseken is.

Fideszes forrásaink viszont úgy értékelik, hogy a miniszterelnököt jelentős mértékben hátráltatja a kormányzati munka lassulása, a tavaly létrehozott csúcsminisztériumi struktúrának az utóbbi fél évben felszínre került gyengeségei. Az egyik forrásunk szerint Orbán kezdi belátni, hogy ez a szerkezet alkalmatlan a gyors és hatékony ügykezelésre, ezért rövidesen át fogja alakítani a kormányát – és nem csak személycserék lesznek. Addig viszont – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „a frakción keresztül kíván kormányozni”, a leglényegesebb, a tárgyalási alkupozíciót is javító változásokat képviselői módosítókkal kívánja keresztülvinni. Forrásaink szerint ezért szorgalmazta több képviselőtársával együtt a frakcióvezető a házszabály módosítását, a tartalmi változásokat is lehetővé tevő zárószavazás előtti módosítók engedélyezését, illetve a sürgősségi eljárásoknál az ellenzék támogatását igénylő négyötödös szabály eltörlését.