Schmitt Pál azt javasolja, hogy az Országgyűlés a Kúria elnökének Darák Pétert, az Országos Bírói Hivatal elnökének pedig Handó Tündét válassza meg. Handó jelenleg a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Darák pedig a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának bírája.
Schmitt Pál köztársasági elnök Handó Tündét és Darák Pétert javasolta az Országos Bírói Hivatal (OBH), illetve a Kúria elnöki pozíciójába. A jelölteket az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság várhatóan hétfőn hallgatja meg, az Országgyűlés pedig kedden titkos szavazással dönt a jelöltekről. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe lépő OBH elnökét és a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria vezetőjét is kétharmados többséggel választják meg, kilenc évre.
Minden parlamenti párt képviselőjével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével, Polt Péter legfőbb ügyésszel, valamint Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel is egyeztetett kedden hivatalában Schmitt Pál köztársasági elnök a Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökének személyéről.
A köztársasági elnök elfogadta Lázár János javaslatát, és még a héten megnevezte jelöltjeit a Kúria, valamint az Országos Bírói Hivatal elnökének személyére. Eszerint a Kúriát Darák Péter, az Országos Bírói Hivatalt pedig Handó Tünde vezetheti majd.
A Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, azért szükséges, hogy december közepén megválassza a Ház az új bírósági vezetőket, hogy 2012. január 1-jétől a bírói szervezet gördülékenyen működhessen, és megkezdődhessen az igazságszolgáltatás gyakorlati átalakítása.
Kéz a kézben
Ahogy azt korábban a HVG megírta, Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság (FMB) jelenlegi elnöke lesz a jövő évtől felállítandó Országos Bírói Hivatal (OBH) első vezetője. A legfőbb ügyészi poszt után így egy másik kiemelt jelentőségű igazságügyi tisztséget is olyan személy tölt majd be, akit több évtizedes ismeretség fűz Orbán Viktor kormányfőhöz.
Bírósági forrásokból a hvg.hu úgy tudja, Handó Tünde a mai napig közeli barátja a kormányfő családjának is; Lévai Anikóval az elmúlt évtizedekben számos közös, nyilvános programon vett részt, többek között színházba is együtt járnak. A szoros családi kötelékre utal az is, hogy az Orbán és a Szájer-házaspár gyermekei, Szájer Fanni és Orbán Ráhel együtt vettek részt az idei VOLT Fesztiválon az Európa Kemping szekciójának szervezőiként.
A 49 éves szakember, aki 1999 óta áll az FMB élén, tagja volt a Fidesz bölcsőjének számító Ménesi úti, később Bibó István nevét felvevő szakkollégiumnak a nyolcvanas években. A kollégiumban Handó együtt lakott Orbán Viktorral, Simicska Lajossal, Lévai Anikóval, Szájer Józseffel és a negyedéves Kövér Lászlóval is.
Handó az 1988 tavaszán életre hívott Fideszhez nem csatlakozott, akkortájt már mint bírósági fogalmazó dolgozott. Az egyetemi hallgatóként csípős nyelvűként jellemzett Handó, aki 1986-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, Szájer Józseffel, a Fidesz jelenlegi EP-képviselőjével kötött házasságot. 1999. januártól óraadó az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar munkajogi tanszékén. 2003. július 15-től címzetes megyei bírósági bíró.
Lázár János a köztársasági elnökkel folytatott keddi megbeszélés után azt mondta: az OBH élére olyan jelöltre lenne szükség, aki képes egy ekkora szervezetet üzemeltetni és működtetni, aki egyébként a bírói társadalom támogatását is bírja és képes a bírók szempontjait érvényesíteni a társadalom és a kormányzat berkeiben.
Handó rendkívüli jogosítványokat kap OBH-elnökként: ő döntheti majd el, hogy ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon: 137 új bíróról és két új törvényszéki elnökről (megyei bírósági vezetőről) dönthet a kinevezése utáni első hónapokban. Az igazgatási vezető új állomáshelyre helyeztetheti a bírókat, és a törvény indoklása szerint a hatékonyságra tekintettel ügyeket is áthelyezhet az illetékesről egy másik bíróságra.
Komoly ügyekben döntött
A Kúriát Darák Péter, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának bírája, az ELTE-ÁJK pénzügyi jogi tanszékének adjunktusa vezetheti majd, aki jelenleg a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének az elnöke is. Darák jogi tanulmányait a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte 1982-1987-ben, majd ugyanitt végezte el a doktori iskolát 2004 és 2007 között.
2001 óta tagja az új Polgári törvénykönyv személyek kodifikációs munkabizottságának, 2002-ben lett elnöke a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének, 2003-ban lett a Legfelsőbb Bíróság delegált képviselője, majd elnökségi tagja az Európai Környezetvédelmi Bírák Fórumának (EUFJE). 2003-tól a Magyar Jogász Egylet közjogi és közigazgatási szakosztályának elnöke, 2009 óta a Legfelsőbb Bíróság európai jogi szaktanácsadója. 2010-től az Adójogi Bírák Nemzetközi Szervezetéhez is csatlakozott. Több felsőoktatási intézményben is tanít, saját honlapja szerint legfőképp környezetvédelmi joggal és ingatlanjoggal foglalkozik, korábban pedig igen jelentős versenyjogi ügyekben hozott döntéseket a Legfelsőbb Bíróságon.
Így például az útépítő cégek ügyében utasította el 2009-ben a felperes vállalkozások kérelmét - bírótársaival együtt -, amikor azok korábbi döntések, ítéletek ellen fordultak a legfőbb bírói fórumhoz. (Az elutasított felperesek között volt a Betonút, a Colas, a Strabag, a Vegyépszer, a Hídépítő és a Swietelsky cég is, többek között.)
Az ügy, amelyben 2009-ben született döntés a Legfelsőbb Bíróságon, 2001-re és 2002-re nyúlik vissza. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság ekkor írt ki közbeszerzést több út- és hídépítésre, illetve felújításra. Az ajánlati felhívások megjelenésének időpontja körül az érintett cégek egy része többször - a bírósági ítélet indoklása szerint "jellemzően nem törvényes képviselőjük részvételével" - egymással egyeztetett. Az egyeztetésen ráadásul a jelen nem levő cégek álláspontját is figyelembe vették, és felosztották a tendereket, megállapodtak a nyertes ajánlattevőről, a projektekben való részesedésről, illetve az ajánlattétel elmaradása esetén ennek ellentételezéséről. Darák egy másik ügyben bírótársaival együtt helybenhagyta a korábbi ítéletet a Forever Living cég ügyében, amely szintén a Legfelsőbb Bírósághoz fordult.
Darák nevezheti majd ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét. Lázár János korábban azt mondta: a Kúria elnökének döntő szerepe lesz az igazságszolgáltatás újjászervezésében, így olyan jelöltre van szükség, aki "a változtatásra késznek és képesnek érzi magát".
Baka veszte
A Legfelsőbb Bíróságot eddig vezető, a Fidesz által korábban támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából - ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. Ahogy arról korábban a hvg.hu beszámolt: a kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
Fideszes források szerint Baka akkor haragította magára a kormánypárti jogász-szakpolitikusok egy részét, amikor a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentése ellen tiltakozva - több bírósági vezetővel együtt - április 15-én aláírta az Európai Unió nyilvánosságához címzett levelet, mely „a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek” nevezte a nagyobbik kormánypárt törvénytervezetét.
Az alaptörvény a Legfelsőbb Bíróságot (LB) - az 1949-ben megszűnt elnevezést felelevenítve - Kúriává nevezete át, megnyitva a lehetőséget a bírósági intézményrendszer átalakítása és az LB-elnök leváltása előtt.
