A nemzetiségek parlamenti képviseletének rendezése a rendszerváltás óta időről-időre felmerül a törvényhozásban. A mostani tervezet a képviseletet az országos pártlistákkal versengő nemzetiségi listákkal oldaná meg, melyet a regnáló országos kisebbségi önkormányzatok állíthatnának, kizárólagossá téve jelöltjük esélyeit. A tervezet bírálói szerint ugyanakkor legfeljebb egy-két képviselő mandátuma biztosítható, és arra is csupán a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbségeknek van esélye. Az a választó, aki nemzetiségi jelöltre voksolna, pártlistára majd nem szavazhat. 

Azok a kisebbségek, amelyek számarányuk miatt megfelelhetnek a feltételeknek, egy képviselőt állíthatnak, esetleg a körülmények szerencsés összejátszása esetén még egyet, de ez is leginkább a legnagyobb lélekszámú kisebbség, a romák esetében valószínű. 

A legújabb – hétfőn Kövér László (Fidesz) által benyújtott – módosító egy karámba terelné a nemzetiségieket, egy közös listát javasol számukra. Ez a megoldás indoklása szerint növelné a kisebbségi mandátumok számát, mert az eredeti javaslat alapján sok nemzetiség nem fog tudni megfelelni a feltételeknek. Nagy kérdés, hogy a tizenhárom bejegyzett nemzetiség meg tud-e egyezni a kevés számú mandátum elosztásáról. 

Heinek Ottó szerint a magyarországi németek szempontjából igen nehéz a tervezet által előírt szavazati küszöböt átlépni, de nem reménytelen. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a Roma Sajtóközpontnak (RSK) azt mondta, jobban örült volna, ha nem a pártokkal kellene versengeni, hanem az országgyűlési választásoktól függetlenül választhatnánk nemzetiségi képviselőket. „Néhány képviselő nem tud csodát tenni, de fontos hogy az országgyűlésben minden döntésben megjelenjenek a nemzetiségi szempontok. Ha olyan szabályozás születik, amely a kisebb lélekszámú nemzetiségeknek nem ad esélyt, akkor nyilvánvalóan a bejutó nemzetiségek felelőssége lesz, hogy igyekezzenek alapvető kérdésekben a többiek véleményét kikérni és képviselni.” 

Az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese szerint viszont nem várható el, hogy egy nemzetiség ügyét ugyanolyan erővel képviselje egy másik nemzetiséghez tartozó képviselő. Akopján Nikogosz hibásnak tartja az előterjesztést, mert az figyelmen kívül hagyja a kisebb létszámú magyarországi nemzetiségeket, miközben a bejutni esélyes nagyok, ha nem is nemzetiségi jogon, eddig is ott ültek a pártok soraiban. „Az elmúlt években számos megbeszélésen vettünk részt, amelyeken a jelenleginél jobb javaslatok is születtek, igaz, érdemi politikai lépés nem született. A minimum az lenne, ha minden nemzetiség legalább 1-1 fővel képviselhetné magát az Országgyűlésben.” 

A fideszesesek által benyújtott, Áder János nevével fémjelzett tervezet azonban erre valamennyire módot ad, ugyanis a mandátumot nem szerezett nemzetiségek legtöbb szavazatot szerzett jelöltjei mint kisebbségük szószólói részt vehetnek a parlament munkájában, igaz – és ez lényeges különbség – szavazati joggal nem rendelkeznek majd. 

Nem elégedett a javaslattal Hepp Mihály sem. Az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének (OKÖSZ) elnöke, egyben a horvát érdekképviselet vezetője szerint a kedvezményes nemzetiségi mandátumhoz szükséges szavazatszámot egyénileg sem a legnagyobb létszámú kisebbség, sem az utána következő három nagyobb nem tudja majd elérni. A németekhez hasonlóan azt javasolja, hogy a nemzetiségi választások legyenek elkülönítve olyan módon, hogy az egész ország képezze az adott kisebbség választókerületét. Ezzel a nemzetiségek saját érdekeiket képviselhetnék, ugyanakkor szavazhatnának pártelkötelezettségük szerint is. 

Ellentétesen ítéli meg a formálódó választási rendszert az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke és elnökhelyettese. A testületet vezető Farkas Flórián – egyben a legnagyobb kormánypárt képviselője – úgy véli, nem az ő tiszte a kérdéssel foglalkozni, hanem a Fidesz-frakciónak. „Nem cigányokat, hanem az egész országot érintő kérdés. Amikor eljön az idő, fogom tudni, hogy hogyan döntök.” Ezzel szemben helyettese, Várnai Márton szégyennek nevezte a tervezetet, mert nem veszi figyelembe a romák és más nemzetiségek létszámi közti sokszoros különbséget. 

Havas Gábor szociológus szerint a törvény annyit ér, mint halottnak a csók. Egy kétszáz fős parlamentben egy-két képviselő – vagy ha minden nemzetiségi összefog, akkor mondjuk öt-hat képviselő – a nagy pártoknak lesz kiszolgáltatva. Különösen problémásnak tartja a tervezetet a romák szempontjából. Az országos roma önkormányzatot ugyanis általában az szerzi meg, aki jóban van az aktuális hatalommal. „Most föl fog erősödni ez a tendencia, hiszen a mindenkori önkormányzat állíthat listát, másra nem lehet szavazni. Bebetonozza magát az, aki az első alkalommal birtokolja ezt a lehetőséget, és hosszú időre ő fogja képviselni a hazai cigányokat, miközben a cigányok politikai preferenciáik szerint is nagyon különböznek. A cigányügyi politizálással éppen az a legnagyobb probléma, hogy mindig egységes masszának tekintik a cigányokat, és mindig abból indulnak ki, hogy az összes cigánynak ugyanazok az intézkedések szolgálnak a javára. Abszurd, hogy egy olyan megosztó személyiség dönthet a cigány országgyűlési képviselő személyéről, mint Farkas Flórián.” 

Havas szerint a legtöbb nemzetiségi nem veteti föl magát a nemzetiségi névjegyzékbe, mert fontosabbnak fogja tartani, hogy pártokra szavazhasson.

Roma Sajtóközpont