Nem vihetik haza az érintettek a róluk szóló ügynöki jelentések eredeti példányát, miután a kormány visszavonta az ezt biztosító tavaly decemberi határozatát. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek idén november 30-ig kellett volna kidolgoznia egy törvénytervezetet, hogy rendezze az elmúlt rendszerben, nem jogállami keretek között rögzített adatbázisokban lévő iratoknak a megfigyelt személyek részére történő visszaadását. A kérdés rendezése azonban még várat magára.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a tavalyi kormányrendelet visszavonását azzal magyarázza, hogy az előzetes koncepciók heves vitákat eredményeztek, ezért hosszabb időre van szükség a szakmai konzultáció lefolytatására és az új koncepció kialakítására.

Ugyanez a kormányhatározat azt is előírta, hogy Navracsics Tibor azonnali hatállyal vizsgálja felül az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatokkal kapcsolatos szabályozást, illetve terjessze elő az erre vonatkozó jogszabály tervezetét.

Unokáink sem fogják látni?

A hvg.hu megkérdezte Rétvári Bencét, a KIM államtitkárát, értelmezhető-e a visszavonás az eredeti határozat tökéletlenségének elismeréseként, a politikus azonban azt válaszolta, nem, egyszerűen csak belátták: céljuk eléréséhez (információs önrendelkezési szabadság minél teljesebb körű érvényesülése; az érintettek személyes adatainak védelme; a minősített adatok védelméhez fűződő közérdek védelme) más eszközt kell találniuk, ehhez pedig elengedhetetlen a szakmai vita.

Rétvári Bence 2010 decemberében vetette fel, hogy a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek "egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai", ezért az érintettek akár haza is vihetnék. A tavalyi kormányhatározat kilátásba is helyezte, a megfigyeltek nem csak betekintést nyerhetnek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket. Az állam ezekről az aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat - indokolta a döntést akkori nyilatkozataiban az államtitkár.

A tervezett szakmai konzultáció lebonyolítására a minisztériumnak egyelőre nincs kidolgozott terve, Rétvári a hvg.hu-nak annyit mondott: „szinte mindenkit bevonnak, aki ebben az ügyben mérvadónak számít”. Arra a kérdésre azonban, hogy kit tekintenek mérvadónak, az államtitkár csak annyit mondott: ez egy rendkívül szűk kör.

Mivel a kormányhatározat érinti a második Kenedi-bizottság által vizsgált, az ügynöklistákat tartalmazó, titkosított 18 mágnesszalagot, azt is megkérdeztük Rétvári Bencétől, tervezik-e egy újabb bizottság felállítását, az államtitkár azonban azt mondta: nincs ilyen tervük. Ezeket a mágnesszalagokat korábban egy külön bizottság vizsgálta, melyet Kenedi János történész vezetett, de a testületet tavaly december 16-án a kormány egy rendeletében megszüntette, arra hivatkozva, hogy a kabinet teljesen újraszabályozza a kérdéskört, a szalagokat pedig a titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal fogja őrizni.

HVG Archív

A mágnesszalagok feldolgozásában viszont a bizottság megszüntetése óta nem történt előrelépés, annak ellenére, hogy a tavalyi kormányhatározat azonnali intézkedéseket írt elő a KIM számára. A Kenedi vezette háromfős csoport a kormányváltás előtt, áprilisban jött létre Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök felkérésére azért, hogy vizsgálják a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) előkerült tizennyolc mágnesszalag adatait, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását.

„Teljesen abszurd”, "őrültség"

A most visszavont, a bizottságot megszüntető kormányrendelet szerint az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthattak volna a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, ami a második Kenedi-bizottság tagjainak korábbi nyilatkozatai szerint csak arra lett volna jó, hogy végleg eltörölje a múltat ahelyett, hogy lehetővé tegye annak tudományos és társadalmi feldolgozását.

„Ez egy teljesen abszurd, végiggondolatlan ötlet volt, ami abból fakadt, hogy nem ismerik a jelenlegi helyzetet” - mondta a hvg.hu-nak Varga László, aki tagja volt az első Kenedi-bizottságnak. „Teljesen ellehetetlenítette volna a kutatást, hiszen még kevesebb maradt volna az így is hiányos iratokból” - tette hozzá a szakember. A minisztérium terve Varga szerint technikailag is kivitelezhetetlen lett volna, hiszen előfordul, hogy egy oldalon több megfigyelt neve is szerepel, ilyenkor pedig lehetetlen lett volna eldönteni, ki vigye haza az iratot.

Varga azért sem értette az ötletet, mert aki szeretné, ma is hazaviheti a rá vonatkozó dokumentumok másolatát, és le is tiltathatja saját anyagának kutatását. „A szenzitív adatokhoz, vagyis a megfigyeltek szexuális szokásairól és kóros egészségügyi állapotáról szóló információkhoz egyébként sem férhet hozzá senki” - egészítette ki a fentieket a hvg.hu-nak Ungváry Krisztián, az 56-os Intézet munkatársa, aki szintén tagja volt az első Kenedi-bizottságnak.

Ungváry pozitívan értékeli a kormány mostani lépését, ugyanis a tavalyi kormányrendeletet a Varga által felvázolt okokból ő is „őrültségnek” tartotta. A történész szerint a minisztérium mostani indoklása igen nemes, ő azonban arra is kíváncsi lenne, ki viseli az első, „rossz” kormányhatározatért a politikai felelősséget, azzal ugyanis „nagyon kellemetlen helyzetbe hozták a minisztériumot”.

Ungváry szerint - mivel semmilyen más racionális indokot nem talál - azért dobhatták be az eredeti iratok hazaviteléről szóló ötletet, hogy elvonják a figyelmet a második Kenedi-bizottság megszüntetéséről. Így ugyanis feltűnés nélkül levehették napirendről a mágnesszalagok ügyét. „Ebben az ügyben folyamatos a ködösítés” - fűzte hozzá Varga, aki szerint a jelenlegi kormány a titkosszolgálatok „masszív nyomására fullasztotta ki a mágnesszalagok vizsgálatát, az ugyanis veszélyeztetné a szolgálatokat”.

Kriminalizálnák az aktákat?

Kenedi János másképp látja a helyzetet, szerinte ugyanis az az alkotmánymódosító javaslat állhat a kormányhatározat visszavonásának hátterében, amely „történeti értékű iratokat, aktákat kriminalizálna, és történeti dokumentumokat helyezne ügyészségi futószalagra”.

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest

Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint további tíz fideszes politikus november 20-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek preambulumában kimondanák, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

„Megváltozott a Fidesz gondolkodása az aktákkal kapcsolatban, ha ugyanis valóban politikai számonkérő széket akarnak felállítani, akkor az az érdekük, hogy egyben tartsák az iratokat, ez pedig véget vethet az 1989-es jogállami konszenzusnak” – magyarázta a hvg.hu-nak Kenedi, aki abban sem biztos, hogy ebből az átmeneti rendelkezésből törvény lesz, hiszen az előzőből sem lett.

Varga szerint ugyanakkor az alkotmánymódosító javaslatnak nincs köze a visszavont kormányhatározathoz, egyrészt mert „a kormány politikája nem ilyen összehangolt”, másrészt pedig mert az MSZMP-iratok már évtizedek óta elérhetők. Azzal Ungváry is egyetért, hogy a két dolognak nincs köze egymáshoz.