Újabb tényező, amiben éltanulóból a régió átlagára sikerült letornásznunk magunkat – és a tendenciák alapján a romlás nem áll meg, sőt, több olyan törvény szerepel a parlament napirendjén, amivel még lejjebb kerülhetünk. Magyarország ugyanis mára nem csak gazdaságpolitikai hitelességét veszítette el, hanem korrupt állammá is vált – derül ki a Transparency International korrupciós jelentéséből.

Világviszonylatban az 54., Európán belül a 20. legkorruptabb állam vagyunk, helyezéseink folyamatosan romlanak évek óta:  tavaly az 50. helyen zártunk, ami már akkor is a régiós átlag alatti értéket jelentett (4,7 pontot), ráadásul 2009-hez képest 2010-ben is négy helyet csúsztunk vissza, tehát a két évvel ezelőtti pozíciónkon már nyolcat rontottunk. Mindez azt jelenti – mint azt Földes Ádám, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója a hvg.hu-nak elmondta – hogy idehaza a 2000-es évek elejétől semmit nem javult a helyzet: akkor még a régió egyik éllovasának számítottunk, mára Lengyelország, Észtország, Litvánia, Szlovénia is lekörözött minket.

Súlyos a helyzet

„A 4,6-os átlag már kifejezetten rossz, öt pontos érték alatt már súlyos korrupciós kockázatokkal kell számolni” – mondta az ügyvezető igazgató (az első tíz legtisztább ország egyébként 9 pont körüli értékekkel bír). A helyzetet tovább súlyosbítja, ha megvizsgáljuk a kutatás módszertanát: éppen azokra a kérdésekre kaptunk rosszabb osztályzatokat, mik részletesebben jártak körül egy problémát, mint például: erős, és független-e az igazságszolgáltatás; léteznek-e az államhatalmat ellenőrző erős és független szervezetek; milyen a párt-, és kampányfinanszírozás helyzete.

A közbeszerzések az egyik legfőbb korrupciós forrást jelentik idehaza

Stiller Ákos

A helyzet a kormányváltás óta sem javult semmi, sőt, talán még tovább romlott is. Földes Ádám szerint ugyanis több készülő jogszabály erősíti a korrupciós veszélyeket; ilyen az igazságszolgáltatást működését megreformáló, vagy az államháztartásról szóló törvény: utóbbi elfogadása után jövőre számos állami kiadást, például a MÁV vagy a BKV adósságának konszolidálására fordított adóforintokat nem kell külön nevesíteni az államháztartási jelentésekben, amiket most még igen, így az államnak megnő a trükközési lehetősége.

Pintér tévedett

Érdekes, hogy ezt maga a kormány is elismeri közvetve. Horváth Viktor, a KIM főosztályvezetője egyenesen azt mondta a TI által nemrég szervezett egyik konferencián, hogy a hazai közigazgatás fordulóponthoz érkezett, ha nem lesz változás, az egész rendszer széteshet és a hálapénz miatt fertőzött egészségügy sorsára juthat. (A főosztályvezető megjegyzése azért érdekes, mert októberben a belügyminiszter, Pintér Sándor még azt nyilatkozta, hogy visszaszorulóban van a korrupció Magyarországon.)

„A politikai retorika szintjén valóban sokan beszélnek a korrupció elleni harcról, kormányzati szándék a számonkérés, ami az előző időszak korrupciós ügyeinek kivizsgálását jelenti, de átfogó, szisztematikus korrupció elleni küzdelemről nem beszélhetünk” – mondta Földes Ádám, aki szerint ha a tendencia folytatódik, azzal versenyképességünket rontjuk tovább, kevesebb működő tőke jön az országba. A Transparency International egyébként felajánlotta segítségét a közigazgatás reformjához is, de a kormány nem kért belőle.