A rokkantnyugdíjak átalakítását célzó javaslat szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit, azaz rokkantsági nyugdíjat a jövőben nem állapítanak meg. Az ellenzék szerint ez a Széll Kálmán-tervben is megfogalmazott költségcsökkentés része, amely ellehetetleníti a rászorulók életét.
"A meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a célja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak" - emelte ki Soltész Miklós az indítványt ismertetve. A szociális államtitkár expozéjában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az ellátórendszer átalakításával, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás létrehozásával jelentősen csökkenti a megváltozott munkaképességű személyek számára adható sokféle pénzbeli ellátás számát.
Az érintett ellátások a rokkantsági nyugdíj három csoportja a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, melyek különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelentették a megváltozott munkaképesség miatti kieső jövedelem pótlását. Átláthatóvá és egyszerűbbé válik az egészségkárosodás miatt megállapítható támogatások rendszere mind az ellátottak, mind a jogalkalmazók számára - mutatott rá. Kifejtette: a javaslat alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülők közül: a nyugdíjkorhatárt már betöltöttek nyugdíjat kapnak változatlan mértékben.
Az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, valamint a III. csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, részükre a törvény a jelenleg folyósított ellátást biztosítja a továbbiakban is rokkantsági ellátás néven.
Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a törvénymódosításra azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, fenntarthatatlan, sok visszaélésre ad lehetőséget és nem ösztönöz a munkavállalásra, akkor sem, ha azt az érintettek egészségi állapota lehetővé tenné. Hozzátette: a javaslat célja, hogy a komplex rehabilitáció eszköztárával növeljék a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.
Hangsúlyozta, hogy a változások a jelenlegi rokkantnyugdíjasok háromnegyedét nem érintik. Érintik viszont azokat - folytatta - akik több mint 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak és III. csoportos rokkant nyugdíjasok. Mint mondta, őket 2012. januárjában levélben értesítik a változásokról, majd az érintettek márciusig kérhetik az egészségügyi felülvizsgálatot. Ha valaki ezt nem kéri, akkor 2012 május 1-vel megszűnik az ellátása, ha viszont kéri a felülvizsgálatot, akkor ha foglalkoztatható, rehabilitációs ellátást kap, ha nem, akkor rokkantsági ellátást. Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálat során szemléletváltást következik be, az elveszett munkaképesség helyett a megmaradt egészségi állapot lesz irányadó és ennek alapján jönnek létre az új minősítési kategóriák is.
"A törvény egyetlen célja a kiadácscsökkentés"
Tóth Csaba, az MSZP vezérszónoka egy levél felolvasásával kezdte felszólalását, amelyben egy rokkantnyugdíjas ír arról, hogy kilátástalan helyzetbe kerülhet, ha egy felülvizsgálat elveszi eddigi rokkantnyugdíját, elárverezhetik a lakását és a nyugdíj mellett végezhető kiegészítő tevékenységet sem folytathat majd. A szocialista politikus szerint az állampolgári levél a javaslattal kapcsolatos összes problémát felveti, a szerzett jogok megsértését, a rokkantnyugdíjasok megélhetési problémáit, a kilátástalanságot.
Szerinte a törvénymódosítás egyetlen célja a kiadáscsökkentés, ami azt eredményezi majd, hogy több 10 ezer ember kiszorítanak a rendszerből, és nekik se munkalehetőséget nem biztosítanak, se ellátást. Hangsúlyozta: a javaslat sérti a szerzett jogokat és több százezer egészségkárosodott ember és családja számára leszakadást és életük teljes ellehetetlenülését eredményezi.
Nagy Kálmán, a kereszténydemokraták vezérszónoka arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerét nem a Széll Kálmán-tervben foglaltak miatt akarják megváltoztatni. Szerinte a módosítások vezérgondolata, hogy nem élhet teljes értékű életet, aki nem tesz a másikért, ezért hangsúlyozzák a munka fontosságát.
Elmondta, hogy orvosként leukémiás gyerekeket gyógyít, és közülük sokan 18 évesen, bár egészségesek, rokkantellátásra jelentkeznek. Beszámolója szerint sokukat győzködni kell, hogy korábbi betegségüket "tagadják le", és álljanak munkába, noha a jelenlegi rendszerben ezt elkerülhetik, ami Nagy Kálmán szerint jól példázza, hogy azon változtatni kell.
A szocialisták vezérszónoki felszólalására reagálva a KDNP-s politikus Gyurcsány Ferencet idézte, mondván, miniszterelnökként botránynak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és közülük minden második aktív korú.
Szólt arról, hogy a rehabilitációt a munkaerőpiacra visszavezető útnak tekintik. Szavai szerint erre "ráléptetni" erkölcsi kérdés is, nemcsak munkajogi. Vannak, akik semmilyen munkát nem tudnak végezni, őket "részvéttel és szeretettel kell körülvenni", a törvényjavaslat célja ugyanakkor, hogy mindenki más kamatoztathassa képességeit - fűzte hozzá.
"A kormány a rászorulók életével játszik"
A jobbikos Vágó Sebestyén azt emelte ki, hogy Nagy Kálmán szavaival szemben az indítványt nagy részben a rokkantellátásokra szánt összeg csökkentését célul tűző Széll Kálmán-terv motiválta. Hozzátette azonban: az, hogy az ellátásokat a nyugdíjalap helyett a társadalombiztosítási kasszából - vagyis "az egyik zseb helyett a másikból" - fizetik majd, nem oldja meg a problémát.
Bírálta a törvényjavaslatot, amiért szerinte a kollektív bűnösség elvéből indul ki, és nemcsak a rokkantellátással visszaélő potyautasokat próbálja kiszűrni. Beszélt arról is, hogy sokan nem fognak jelentkezni a kötelező felülvizsgálaton, miközben lesznek olyanok, akiket bár kellene, mégsem köteleznek erre. A szociális tárgyú törvények változásával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a kétezer lakosúnál kisebb településeken nem lesz kötelező a családsegítés, illetve nem lesz kötelező feladat az idősek nappali ellátása sem.
Szabó Tímea, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy az érintettek meglepődve állnak a törvénymódosítás előtt, ami "nem csoda", mert kihagyták őket az egyeztetésből. A képviselő szerint a kormány az elmúlt húsz év költekezésének és pazarlásának bűnét a megváltozott munkaképességű emberekre próbálja "finoman" áthárítani. Hozzátette, hogy a változás után a jogszabály számukra nem biztosítja a létfenntartásához szükséges ellátást, miközben az egészségkárosodottak megélhetési költségei egyébként is magasabbak. A képviselő azt is mondta, hogy a természetben nyújtott támogatások, amelyek összege akár a segély 60 százalékát is elérhetik, kiskorúsítják a rászorulókat.
Párttársa, Kaufer Virág a javaslattal kapcsolatban az LMP legnagyobb problémájának nevezte, hogy a "kormány ismét a rászorulók életével játszik". Hangsúlyozta, hogy a kabinet egy gyenge érdekérvényesítő képességű, rossz helyzetben lévő csoport életét keseríti meg az indítvánnyal.
A jogszabály jelenlegi formájában csak egy elszegényedési folyamat elindítására alkalmas - mondta a politikus. Hozzátette, a törvényt úgy nyújtották be, hogy közben nem készült el a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjáról szóló stratégia. Problémaként említette, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek lesznek.
A levezető elnök a vitát elnapolta, az szerda este folytatódik a képviselői hozzászólásokkal
