A kormány szeretné az elmúlt másfél évhez hasonlóan a piacról finanszírozni az országot a bankok és a multinacionális vállalatok bevonásával a közteherviselésbe, ezért "nem számolunk hitelmegállapodással, vagy olyan pénzügyi lehetőséggel, hogy lehívjunk pénzeket; egy biztonsági védőhálóról van szó" - nyilatkozta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő "új típusú együttműködéssel" kapcsolatban hétfőn az m1 Az Este című műsorában.
A közoktatási törvénnyel kapcsolatban a kormánypárti frakcióvezető úgy fogalmazott: senkinek nem közömbös az oktatás, ezért a Fidesz arra törekszik, hogy a lehető legjobb törvény szülessen meg, "ehhez a jelenlegi tervezeten még lehet csiszolni".
Lázár János vasárnap nyújtotta be az Országgyűlésnek az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot, amelyben kimondanák, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A Fidesz frakcióvezetője szerint ezzel kapcsolatban ki kell mondani, hogy a kommunizmus 1956 után is egy bűnös rendszer volt, meg kell nevezni a bűnösöket és a felelősöket, meg kell követni az áldozatokat, és ezután tovább kell lépni.
Az MSZP-vel kapcsolatban leszögezte: "tisztázni kellene, hogy az MSZP Kádár János oldalán, vagy az általa kivégeztetett Nagy Imre oldalán áll?" Szerinte az MSZP egyetlen megnyilvánulása sem hiteles ennek az alapvető kérdésnek a tisztázása nélkül.
Lázár János szerint világos különbséget kell tenni 1990. május 2. - az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása - előtti és utáni időszak között: aki demokráciában gondolkodik, az "nem fogadhatja el a kádári diktatúrát".
Az MSZP-nek kell kimondania, hogy melyik oldalon áll, ezzel a kérdéssel képesnek kell szembenéznie. Mesterházy Attilának ezt a felelősséget vállalnia kell: "nem őszinte az az elejtett virágszál, amit Nagy Imre szobránál letesz, miközben a Kádár-rendszerrel kapcsolatban nincs véleménye" - fogalmazott Lázár János. Szerinte a rendszerváltás utáni átmenet azért nem volt sikeres, mert "1990-ben nem volt elég bátorsága a magyar társadalomnak ahhoz, hogy megnevezze a felelősöket és számon kérje őket".
