A politikus a bizottság november 28-i ülésén szeretné tisztázni az Izotóp Intézet Kft. telephelyén történt izotóp-szennyezés körülményeit és ugyanitt megvizsgáltatná a felügyeleti szervek intézkedéseit is. A tervek szerint tájékoztatást ad az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Tisztiorvosi Hivatal, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség képviselője.

Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója múlt hét pénteken már azt közölte, hogy ki kell vizsgálni a jódizotóp-szivárgás okát és bizottságot hoznak létre a tanulságok leszűréséhez. Hozzátette, hogy a történteket szakmai, kormányzati és kommunikációs szempontból is elemzik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség múlt csütörtökön, az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása alapján azt közölte, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek. A magyar hatóságok hangsúlyozták, hogy a kibocsátás messze a megengedett mérték alatt volt, és semmilyen kockázatot nem jelent a lakosság egészségére.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint nem a csillebérci jód-131 izotóp szökése okozta több európai országban a nagyobb jódkoncentrációt.

A Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hogy hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131 izotóp.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közlése szerint a lakosság egészségére semmilyen kockázata nincs és nem volt a csillebérci Izotóp Intézet Kft.-től a légtérbe került jód-131 izotópnak. Valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek - írták.