A végtörlesztési lehetőség és a bankadó megszüntetése, a gyes-gyedre vonatkozó szabályok visszaállítása – több kormányzati forrás szerint várhatóan ezek a feltételek kerülhetnek be az IMF-fel kötendő új hitelkeret-szerződésbe. A hvg.hu által megkeresett, nevük elhallgatását kérő kormányzati politikusok szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium a Valutaalappal csak be akarja biztosítani magát a piacokon, hogy leszorítsa az állampapírok hozamát, nem szeretné lehívni a hitelt, így arra számít, hogy kedvezőbb feltételeket tud kialkudni az IMF-fel folytatott tárgyalásokon.

A kormány múlt csütörtökön kezdeményezte, hogy szülessen egy "új típusú megállapodás" a Nemzetközi Valutaalappal. Ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken személyesen közölte is az IMF-nek az éves országvizsgálat keretében Magyarországon tartózkodó képviselőivel. A kezdeményezésről a washingtoni székhelyű Valutaalap, valamint az Európai Bizottság is hétfőn kapta meg a hivatalos írásbeli megkeresést. A nemzetgazdasági miniszter a hétvégén úgy fogalmazott, „ez csak egy keret, amely biztonsági tartalékként lebeg, és amelyet, ha nagyon leromlana a gazdaság helyzete az euróövezetben, akkor lehívhatnánk, és amely nem váltja ki a piaci finanszírozást”.

„A török trükköt már nem veszik be”

A kormányban arra számítanak, hogy január-februárig lezárulnak a tárgyalások a nemzetközi pénzügyi szervezettel, de talán már a következő hetekben kiderülhet, mit kér az IMF és a magyar kormány ebből mit tud vállalni.

Orbán és Matolcsy hétfőn a parlamentben - a feketeleves még hátra van

Túry Gergely

Egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás pletykának minősítette azt a pénzpiacon terjedő információt, mely szerint Magyarország a török példa követésére készül. Törökország a válság berobbanása után másfél éven át tárgyalt a Valutaalappal egy készenléti megállapodásról, majd 2010 márciusában közölte, hogy nincs szüksége segítségre. Pénteken az amerikai gazdasági hírügynökség, a Bloomberg – Timothy Ash, a brit Royal Bank of Scotland (RBS) vezető elemzőjére és Peter Attard Montalto, a Nomura szakértőjére hivatkozva – azt írta, az NGM mindössze a pénzpiacokat akarhatta megnyugtatni a csütörtöki bejelentéssel, hogy így erősítse a forintot és vegye elejét a várható leminősítésnek, ám a szerződést végül a túl szigorú feltételek miatt nem fogják megkötni. Ash a hvg.hu-nak adott interjújában egyenesen "kudarcra ítélt elképzelésnek, illúziókergetésnek" nevezte a kormány szándékát, hogy „biztosítást” kössön a Valutaalappal.

Bár ezt a verziót több, hvg.hu által megkeresett fideszes parlamenti képviselő-szakpolitikus sem tartotta kizártnak, kormányzati források szerint egy ilyen „trükk” csak átmenetileg nyugtatná meg a piacokat. „Mivel Gyuri kijelölte a januári időpontot, erre a piacok felkészültek. Ha nem lesz szerződés, akkor az nagyon csúnyán kihatna a forintra, még egyszer nem veszik be a török trükköt” – mondta egy kormányzati forrás.

Amitől tartanak

Információink szerint a kormányban arra számítanak, hogy a tárgyalásokon előkerül a végtörlesztés ügye, mert az IMF korábban is jelezte, hogy ez veszélyezteti a pénzügyi rendszer – azaz a bankrendszer – stabilitását. Ezt az Európai Bizottság is kifogásolta, hétfőn azt közölte, tízhetes határidőt adott Magyarországnak, hogy reagáljon a külföldi bankoknak a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos aggályaira.

Kormányzati források arra számítanak, hogy ebben is kompromisszumra lehet jutni a szervezettel, mert az adósok egyébként is csak december 31-ig kérvényezhetik hitelük egy összegbeli, kötött árfolyamú visszafizetését. „Meg lehet ígérni, hogy 2012-ben nem bővítjük a lehetőségeket” – mondta egy forrás, milyen ajánlatot tehet a kabinet a Valutaalapnak.

Szintén biztosra veszik a kormányzati és fideszes szakpolitikusok, hogy a bankadó is téma lesz az egyeztetéseken. 2010 júliusában az IMF-EU delegáció azt kérte, hogy a bankadó 2012-ben szűnjön meg, ahogyan azt a kormány eredetileg tervezte. A jelenlegi tervek szerint viszont megfelezett mértékben a későbbiekben is fennmaradna. A bankadóval az IMF-nek az volt a legnagyobb baja, hogy arra ösztönzi a külföldi anyabankokat, ne nyújtsanak kihelyezhető forrásokat a magyar leánybankoknak. Az egyik neve elhallgatását kérő kormánypolitikus szerint a kabinet azzal engedhetne, hogy 2013-ban végleg kivezetné ezt az adófajtát.

A kabinetben arra is számítanak, hogy a gyermekgondozási segély (gyes) és a gyermekgondozási díj (gyed) is szóba kerülhet az egyeztetéseken. Az IMF által – még a 2008-ban kötött szerződés értelmében – elvárt kiadáscsökkentés keretében a Bajnai-kormány 2010 májusával csökkentette a támogatás időtartamát, ám az Orbán-kabinet a Fidesz választási ígéretének megfelelően visszaállította a régi szabályokat. Most a kormányban arra számítanak, hogy ez a kérdés újból előjön a tárgyalásokon.

Matolcsy megingott, de marad

Azt viszont a hvg.hu által megkérdezett kormányzati és fideszes politikusok kizártnak tartják, hogy az IMF a kormány szerkezetének átalakítását vagy Matolcsy György miniszter távozását kérné a szerződés megkötéséért cserében.

Ahogy azt is biztosra veszik a nagyobbik kormánypártban, hogy Orbán nem fogja elengedni annak a miniszterének a kezét, akivel szoros szövetségben alakította ki az elmúlt másfél évben követett – és most részben feladott – gazdaságpolitikáját. "A kormányfő szokott másokra hallgatni, sőt, hagyja magát meggyőzni is, ha közlik vele, hogy olyan korlátokba ütközik, amiket nem tud áthágni. Matolcsy Györgyben viszont annyira hitt, hogy ezzel a saját elképzeléseit is fel kellene adnia" – fogalmazott egy kormánytag.

Bár a hvg.hu információi szerint a miniszterelnök nem örült neki, amikor Matolcsy a múlt héten közölte vele, hogy a spekulációk megakadályozását és a leminősítést az IMF-fel való kiegyezés révén lehet csak megakadályozni, végül áldását adta a gazdaságpolitikai fordulatra – mindössze azt kérte, hogy Matolcsy vállalja és kommunikálja a döntést. A nemzetgazdasági miniszter mellett hétfőn a Fidesz frakciója is kiállt: Lázár János, a képviselőcsoport vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormánypárti képviselők körében száz százalékos Matolcsy támogatottsága. Igaz, erre kormánytag forrásunk csak annyit jegyzett meg nem kevés malíciával, hogy "ez persze nem jelent semmit, hiszen egy hete még az IMF ellen is szabadságharcot vívtunk".

Egy kormányzati forrás szerint még arra sincs szükség, hogy az NGM struktúráját átalakítsák. „Azért szüntettük meg a kormányváltás után az önálló Pénzügyminisztériumot, hogy ne csak a könyvelői szempontok kerüljenek előtérbe, inkább a gazdaságfejlesztés domináljon. Már a minisztérium PM-es szárnya felülkerekedett, a gazdaságfejlesztés háttérbe szorult, a tárca legbefolyásosabb államtitkára, Naszvadi György lett, aki az államháztartásért felel” – mondta a hvg.hu-nak a politikus. Szerinte jelzésértékű, hogy Naszvadi szinte az összes kormányülésen jelen van.

Ennek ellenére forrásaink szerint Matolcsy tekintélye már korábban jelentős mértékben csökkent, amit az IMF-hez való visszatérés tovább gyengített. Ezért a Fideszben nem tartják kizártnak, hogy a jövőben a gazdaságpolitikára a párt befolyásos szakpolitikusai nagyobb befolyással lesznek. Példaként Rogán Antalt, a parlament gazdasági bizottságának elnökét említik a nagyobbik kormánypártban, aki a fideszes képviselők szerint a háttérben többször is igyekezett visszafogni, puhítani a Matolcsy által követett gazdaságpolitikát.