A hiteltelen gazdaságpolitika miatt kellett az IMF-hez fordulnunk. Akár nemet is mondhatnak nekünk, amitől még hiteltelenebb lesz a kormány, még jobban támadhatják a forintot. Mi innen a kiút?

„Ez egy teljesen abszurd helyzet: Magyarországnak nem lenne szüksége az IMF-re a költségvetés számai alapján, de mivel hiteltelen gazdaságpolitikája miatt leminősíthetik, és elszállhat a forint, mégis a szervezethez kellett fordulnunk. Viszont könnyen lehet, hogy amit kérünk, arra nemet mondanak, mivel hiteltelen a gazdaságpolitikánk, így még nehezebb helyzetbe kerülhetünk” – mondta a hvg.hu-nak a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik szakértője. A kormány ugyanis attól tartott, hogy a Standard & Poor’s még a héten leminősíti, és „bóvli kategóriába” sorolja a magyar hiteltörlesztést, akkor pedig 350 forintos euróárfolyamra is fel lehetne készülni. Az S&P delegációja ugyanis már hetek óta Magyarországon van.

Erre adott pánikreakció volt az NGM tegnapi bejelentése, hogy „új típusú megállapodást” kötünk a Valutaalappal. Ez annyira váratlan volt, hogy tegnap este az Orbán-kormány miniszterei és az NGM szakértői is csak a sajtóból értesültek az egészről. Nem is beszélve az Európai Unió Bizottságáról, Olli Rehn pénzügyi biztos információink szerint nagyon megdöbbent és felháborodott, hogy uniós tagállamként egy ilyen döntésről nem tájékoztatták előre.

Normális?

Normális esetben egyébként a nyilvános bejelentést megelőzi egy alsóbb szintű informális kapcsolatfelvétel a kormány részéről az IMF-fel arról, hogy a kabinet tárgyalásokat szeretne kezdeményezni. Most a jelek szerint ez sem történt meg, legalábbis az IMF tegnap az NGM közleménye után azt közölte, hogy nem keresték meg őket. Ugyanakkor információink szerint már szerda reggel megváltoztatták a Valutaalap egyébként Magyarországon tartózkodó delegációjának a programját.

Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi részlegének vezetője: nem lesz sétagalopp a tárgyalás a magyar kormánynak

Túry Gergely

A kapcsolatfelvétel után a kormánynak minél előbb közölnie kellene, milyen eszközt („biztosítást”, elővigyázatossági hitelt, készenléti hitelt), mekkora értékben szeretne igénybe venni, majd erről az IMF igazgatóságának kell döntenie, miután megvizsgálta, hogy megfelelünk-e a feltételeknek. Mint forrásunk idézett szavaiból kiderül, a kormányt saját magát hozta nehéz helyzetbe: a költségvetés mostani állapota ugyanis nem indokolna sürgős beavatkozást, de a hiteltelen gazdaságpolitika miatt a forint támadások kereszttüzében áll, ezért kéne a piacokat megnyugtatni, amitől mindenki a magyar valuta erősödését várja.

Azt kapjuk, amit Gyurcsányék?

Csakhogy, mint az az NGM közleményéből kiderül, mi „biztosítást” szeretnénk csak kötni, nem elővigyázatossági vagy készenléti hitelről tárgyalni. Csakhogy ennek éppen az az egyik feltétele, hogy a gazdaságpolitika hosszú távon kiszámítható, hiteles legyen – nálunk pedig évek óta nem az. Akár még ezzel a megkereséssel is trükközhetünk, így forrásunk szerint aligha van esélyünk arra, hogy áldását adja rá a Valutaalap, főleg, hogy a magyar részlegtől sem számíthatunk sok jóra, miután a magyar kormány részéről kifejezetten udvariatlan nyilatkozatok is elhangzottak Irina Ivascsenkóval, a részleg igazgatójával kapcsolatban korábban.

Nem szeretik a magyarok az IMF-et

A Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakítása élesen megosztotta a társadalmat – derült ki a HVG számára készített, korábbi kutatásokat is felhasználó, Szakítópróbák című Medián-elemzésből. A 2010 szeptemberében készített felmérés szerint a forint gyengüléséért a megkérdezettek többsége inkább vagy teljes mértékben a világgazdasági hatásokat tette felelőssé. Sőt az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakítása után, 2010. augusztus elejére még valamivel nőtt is az arányuk. Igaz, a devizahitelesek körében valamelyest megszaporodtak az ezzel ellentétesen vélekedők.

A mostani gazdasági helyzetnek éppen a devizahitelesek lehetnek a legkönnyebben azonosítható áldozatai, mert magukra nézve az átlagosnál sokkal súlyosabbnak élik meg a válság tüneteit – emelte ki a 2010-es kutatás.

Jó egy éve sokan gondolták, hogy veszélybe sodorja az ország gazdaságát a szembeszegülés a nemzetközi hitelezőkkel (az összes válaszadó 40 százaléka, ezen belül az MSZP-szavazók több mint háromnegyede inkább ezzel a véleménnyel értett egyet). A kép ráadásul még élesebb volt a devizahitelesekre leszűkítve: ebben a körben a kormánypárti szavazók kétharmada szerint a lépés nagyobb mozgásteret enged Magyarországnak, az MSZP-támogatók kilenctizede viszont úgy vélte, a kormány veszélyes játékot űz. Mindenesetre az IMF-fel való tárgyalások megszakítása után 44-ről 48 százalékra nőtt azoknak aránya, akik úgy vélték, legalább egy év kell ahhoz, hogy a forint újra megerősödjék.

Ebben az esetben viszont akár az a helyzet is előállhatna, hogy az IMF kénytelen lenne közölni, hogy nem teljesíti a magyar kormány kérését, mert nincsenek meg a feltételek, ami még nagyobb pofon lenne a kormányzati hitelességnek. Forrásunk szerit így könnyen elképzelhető, hogy valójában kezdettől fogva készenléti hitel-megállapodásról tárgyalunk (csakúgy, mint Veres Jánosék 2008-ban), aztán „majd a nyilvánosság előtt valahogy megmagyarázzák Matolcsyék”.