Az adatvédelemben jártas, de az információszabadságot másodrangúként kezelő volt ombudsman kerül az új adatvédelmi hivatal élére. A miniszterelnök által jelölt Péterfalvi Attila többször kiállt a fogyasztók, magánszemélyek védelmében, ám a múlt rendszer ügynökeit tartalmazó listák ledarálását vagy a hálapénzt elfogadó orvosok nevét közreadó honlap elleni fellépést jogvédők élesen bírálták. A civilek szerint az ombudsmani posztot megszüntető új rendszerben nem garantált az államigazgatás átláthatósága.
„Ideális ombudsman minden kormányzat számára. Udvarias, megértő, akinél a biztosi tevékenysége alatt a hivatalokkal konfrontációt igénylő adatnyilvánosság védelme háttérbe szorult” – jellemezte a januártól működő új adatvédelmi és információszabadság hivatal élére jelölt Péterfalvi Attilát a korábbi ombudsman, Majtényi László.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője kedden jelentette be, hogy Orbán Viktor Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi ombudsmant – Majtényi utódát – jelöli a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökévé. Az adatvédelmi országgyűlési biztost felváltó új hivatalt az új alkotmány hozta elő, a parlament pedig idén júliusban fogadta el a hatóságról szóló törvényt. Ennek elnökét a jogszabály szerint a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.
Jövőre átalakul a négy országgyűlési biztosból álló ombudsmani rendszer, a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek érdekeit védő biztos helyettesként az általános ombudsman alá tagolódik, a legerősebb jogosítványokkal felruházott adatvédelmi biztos hivatala viszont megszűnik, Jóri Andrást mandátumának lejárta előtt menesztik (az ombudsman megbízatása 2015-ig szólt).
Lehetett volna rosszabb is
Péterfalvi Attila jelölése és várható kinevezése a legkisebb rossz, ami a jelenlegi helyzetben az adott szakterületen történhet: bár a volt ombudsman inkább a személyes adatok védelméhez, az állampolgári jogok érvényesítéséhez ért, mint az adatnyilvánossághoz, az információszabadsághoz, azért vitákra nyitott, együttműködő szakember – vélik a hvg.hu által megkeresett adatvédelmi szakemberek, jogászok. A szakember 2001 és 2007 között volt adatvédelmi ombudsman – korábban a szervezet külső munkatársaként dolgozott –, majd 2008-tól mostanáig az országgyűlési biztosok munkáját segítő hivatalt vezette.
„Jobban járunk vele, mint ha egy tapasztalatlan ügyvéd, esetleg valami fideszes politikus kerülne az új hatóság élére. Ráadásul mint az ombudsmani hivatal vezetője várhatóan magával viszi a tapasztalt szakemberekből álló stábját is” – mondta az egyik jogvédő szervezet név nélkül nyilatkozó jogásza. A megkérdezett adatvédelmi szakjogászok többsége a legfőbb problémának az adatvédelmi ombudsmani poszt megszüntetését és a korlátozottabb jogállással rendelkező hatóság létrehozását tartja: szerintük akárki is kerül a hivatal élére, szűk lesz a mozgástere. (A megkeresett szakemberek többsége nem kívánt névvel nyilatkozni, mint mondták, bármit is gondoljanak Péterfalviról vagy az átalakulásról, az állampolgári jogok érvényesítése érdekében együtt kell működniük majd az új hivatallal, és a stábnak sem akarnak ártani.)
„Az ombudsmani munka különleges szemléletmódot, határozott jogvédő, precedensteremtő kiállást igényel, Péterfalvi adatvédelmi biztosként főleg az ügyek gyors elintézését tartotta fontosnak, és nem mindig tudott a törvényi szabályok mögé látni. Sokszor inkább úgy tűnt, adatokat és nem embereket véd” – értékelte a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila ombudsmani tevékenységét, Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) munkatársa, aki korábban az adatvédelmi biztos mellett dolgozott.
Jogkorlátok |
Az Európai Bizottsághoz fordult október 17-én három jogvédő civil szervezet, arra kérve a testület elnökét, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A TASZ, az Ekint és a Magyar Helsinki Bizottság szerint a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét, mert annak egyik irányelve kiköti, hogy az ellenőrző hivatalt vezető személy nem mozdítható el hivatalából hivatali ideje lejárta előtt.
„Nemcsak Jóri idő előtti elmozdítása problematikus, de az új hivatal függetlensége sem garantált" – mondta a hvg.hu-nak Hüttl Tivadar, a TASZ szakembere. Szerinte problémás, hogy most egy olyan hatóság fogja védeni az információszabadságot, melynek élére a miniszterelnök jelöl elnököt. „A hivatal vezetőjének esetenként azzal kell majd konfrontálódnia, aki kinevezte. Azzal, hogy az ombudsmant az Országgyűlés választotta kétharmaddal az államfő jelölése alapján, a biztos jobban elkülönült az államigazgatástól” – vélte Hüttl. A jogász szerint különösen problematikus, hogy a hatóság elnöke a miniszterelnök indítványára fosztható meg a hivatalától. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha az elnök vagyonnyilatkozatában a kormányfő valami szabálytalant talál, ám ez a vizsgálat nem nyilvános – tehát az nem lesz nyilvános, hogy miért váltja le a kormányfő. Hüttl szerint ez különösen kiszolgáltatottá teszi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét.
A TASZ szerint az új adatvédelem és információszabadság törvény több ponton visszalépést jelent, amiért a nem közvetlenül közfeladatokhoz kapcsolódó adatok nem lesznek nyilvánosak. Azaz, azt közzé kell majd tenni, hogy hány autót vesz a kormány, de a miniszterek kocsihasználata már nem biztos, hogy nyilvános lesz. A TASZ szerint szintén problematikus, hogy az állampolgárok adatait azt követően is lehet használni, hogy visszavonták a korábban adott hozzájárulásukat.
A második Orbán-kormány tavaly már szűkítette az információszabadságot: egy törvénymódosítással kivonták az önkormányzati cégeket a közérdekű adatkezelők köréből. |
A Nagy Testvér díjazottja
A volt ombudsman, hivatalvezető – aki a Fidesz szakértőjeként részt vett az 1992-es adatvédelmi törvény előkészítésében – az egyik szorgalmazója volt a biztosi poszt megszüntetésének. Idén júniusban egy nemzetközi konferencián azt mondta, időszerű új törvényt alkotni, és az ombudsmani rendszernél lényegesen hatékonyabb hatósági fellépésre van szükség.
Személye, biztosi működésének megítélése mindvégig ellentmondásos volt. Az első Orbán-kormány idején a Fidesz jelölte Majtényi László megüresedett posztjára. A parlament kétharmados többséggel választotta meg – az ellenzékben lévő MSZP a kormánypártok jelöltjei közül egyedül őt tartotta elfogadhatónak. Sólyom László, az akkori köztársasági elnök az ombudsmanok közül – érdemei elismeréseként – egyedül őt jelölte újra a posztra 2007-ben, de a kormányon lévő MSZP nem támogatta az újraválasztását – a nagyobbik kormánypárt döntését azzal indokolta, hogy Péterfalvi „Fidesz-közeli” szakember.
Ombudsmanként több alkalommal konfrontálódott a jogvédő civil szervezetekkel is. 2004 novemberében a Technika az Emberért Alapítvány neki ítélte a Nagy Testvér-díjat, amiért nem állt ki a boltok próbafülkéinek bekamerázása ellen. Akkor úgy ítélte meg, hogy a divatüzletek magánterületnek számítanak, a vásárlók pedig „ráutaló magatartással hozzájárulnak adataik kezeléséhez, amikor bemennek a fülkébe”. Péterfalvi egyedüliként a „díjazottak” közül megjelent az „ünnepségen” és átvette a díjat, azt hangsúlyozva, hogy félreértették a nyilatkozatát. „Én nem mennék be egy ilyen próbafülkébe. De engem arra választottak, hogy a személyes adatokhoz fűződő jogokat védjem. A próbafülkék bekamerázása pedig nem törvénytelen. Semmi mást nem vagyok hajlandó figyelembe venni, csak a szakmai szempontokat” – nyilatkozta akkor az Indexnek.
Hasonló vihart keltett egy 2004. januári döntése is, amikor jogellenesnek nyilvánította a Hálapénz.hu nevű portál adatkezelését. A weboldalon a kismamák levelei, fórumbejegyzései alapján listát állítottak össze, hogy melyik orvos mennyi hálapénzt kér. Péterfalvi úgy látta, ez „az orvossal kapcsolatba hozható személyes adat, melynek kezelése a törvényi felhatalmazás hiányában az érintett hozzájárulásához kötött”. Igaz, azt is hozzátette, hogy döntésével nem a hálapénz „társadalmilag nem kívánatos gyakorlatának fenntartása mellett kíván fellépni”. Az online kiadókat tömörítő Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete bírálta a döntését, mert a szervezet szerint figyelmen kívül hagyta a véleménynyilvánítás szabadságát.
Eltakart arcú rendőrök
„Egymással is konfliktusban álló jogokat véd az adatvédelmi biztos” – mondta a Fundamentum nevű folyóiratnak adott 2004-es interjújában Péterfalvi, hogy szerinte milyen viszonyban áll az adatvédelem és az információszabadság.
Kritikusai szerint ombudsmanként ritkábban vállalt konfliktusokat a mindenkori kormánnyal és az államigazgatási szervekkel a közérdekű adatok nyilvánosságáért – a korrupcióellenes fellépést biztosító átláthatóságért –, mint elődje vagy utóda. Majtényi például 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával – közvetve az akkori miniszterelnökkel – ütközött, amikor leszögezte, hogy Horn Gyula 1977-es kandidátusi disszertációja nem lehet „zárolt anyag”, de ugyanígy szembekerült az első Orbán-kabinettel is, amikor 1999-ben követelte, hogy a kormányülésekről készüljenek szó szerinti jegyzőkönyvek és ezeket indok nélkül ne titkosítsák. Ugyanígy követelte, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a 2000. augusztus 20-i ünnepségek megrendezésére költött összeget, amit korábban a Világgazdaság nevű napilapnak nem akartak kiadni. Péterfalvi utóda, Jóri András idén júniusban konfrontálódott a második Orbán-kabinettel, amikor követelte a Szociális Konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Mivel ennek az illetékes kormányszerv nem tett eleget, Jóri hatósági eljárást indított ellene.
„Az intézkedő rendőr nem tekinthető közszereplőnek, intézkedése pedig nem minősül közszereplésnek” – így határozott Péterfalvi 2007-ben, amikor úgy döntött, hogy jogellenes a tüntetőkkel szemben eljáró rendőrökről készült fényképek közlése az újságokban. Ezzel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az ombudsman szembe az Alkotmánybíróság 2000-ben született határozatával, amely leszögezte: „az állampolgárnak jogos érdeke az, hogy a hatósági fellépés teljes időtartama alatt tisztában legyen a vele szemben intézkedő személyazonosságával”. A TASZ úgy vélte, a rendőrök a tömegoszlatás alatt közhatalmat gyakoroltak, ezért adataik, így képmásuk közérdekből nyilvános.
Péterfalvi a Fundamentumnak elismerte, hogy nehéz megállapítani, mit kell eltűrniük a közszereplőknek. „Többször kimondtuk, azért mert valaki ismert személy, vagy adott esetben közszereplő, attól még megilleti a magánélethez való jog” – mondta az interjúban, milyen szempontok alapján hozta a döntéseit.
Ledarált III/III-sok
„Az adatvédelmi biztos hivatalból, bejelentés nélkül is vizsgálatot indíthat az állami szervek ellen, ha nem hozzák nyilvánosságra a közérdekű adatokat” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ információszabadság programjának vezetője. Az adatvédelmi szakemberek szerint Péterfalvi ritkán élt ezzel a lehetőséggel.
Az ombudsman 2004-ben úgy nyilatkozott, nincs konkrét tesztje arra nézve, mikor indít hivatalból vizsgálatot, sokszor ő is csak a sajtóból értesül az ügyekről. Ugyanakkor a Fundamentumnak azt mondta, sokkal kevesebb az információszabadság tárgyú beadvány, feltehetően azért mert az állampolgárok kevésbé ismerik az adatnyilvánosság tartalmát, jobban izgatja őket a személyes adataik védelme.
Azt viszont az adatvédelmi szakemberek is elismerik, hogy a sajtó beadványait rendszeresen és alaposan kivizsgálta. „Ennek ellenére úgy tűnt, mintha ezt a területet átengedte volna a civil szervezeteknek. A hivatali ideje alatt megugrott a TASZ közérdekű adatkérő pereinek a száma” – mondta a hvg.hu-nak az egyik jogász szakember.
Péterfalvi ombudsmanként adatvédelmi ügyekben sokkal aktívabb volt. Így élesen ellenezte, hogy az időben törlesztő banki ügyfelekről pozitív adóslista készüljön – amit most a fideszes Rogán Antal szorgalmazott. Ahogy konfliktust vállalt a Medgyessy-kormánnyal, amikor a Pénzügyminisztérium több állami szervet (így az adóhatóságot is) utasította arra, hogy az állampolgárok náluk tárolt adatait mentsék el és küldjék át a tárcának.
Különböző módon ítélték meg a jogvédő szervezetek Péterfalvinak az ügynöklisták elleni fellépését is. Az ombudsman 2005-ben betekintés nélkül, újságírók jelenlétében ledarálta a hozzá küldött, a pártállami titkosszolgálatokkal együttműködők nevét tartalmazó listákat. Tettét azzal indokolta, hogy az adatvédelmi törvény szerint tudományos kutatás során is csak az érintett beleegyezésével lehet személyes adatokat nyilvánosságra hozni. „Bár nagyon fontosnak tartom az állambiztonsági múlt feltárását és az indoklásával sem igazán értettem egyet, karakteres ombudsmani lépés volt a listák ledarálása” – mondta a hvg.hu-nak Szabó Máté Dániel, az ombudsman korábbi munkatársa.
Péterfalvi: időszerű az adatvédelemről új jogszabályt alkotni
Nemet mond Péterfalvira az MSZP?
Ombudsman-jelöltek: Péterfalvi és Fülöp a kiválasztott
