A parlament elnöke ezt Ablonczy Bálint Az alkotmány nyomában című interjúkötetének szerdai budapesti bemutatóján mondta, felidézve, hogy a rendszerváltás idején zajló alkotmányozás tárgyalóasztalának egyik oldalán egy olyan MSZMP ült, amelynek soha nem volt jogi legitimációja, és a társadalmi elfogadottsága - "ha egyáltalán elfogadjuk azt, hogy volt" - is szétfoszlott, a másik oldalon pedig egy olyan ellenzék foglalt helyet, amelynek nem is lehetett jogi értelemben vett legitimitása, hiszen nem méretett meg egy parlamenti választáson sem.

Kövér László úgy fogalmazott, hogy azok, akik nem vállalják az új alaptörvényt, minősíthetik azt konzervatívnak, jobboldalinak vagy polgári értékrendűnek, előbb-utóbb úgyis az derül majd ki róla, hogy "egy jó értelemben vett közhelygyűjtemény". Szólt arról is, hogy szerinte az új alaptörvénnyel talán sikerült megragadni elszaladni látszó utolsó lehetőségeket, és "olyan nyomot hagyni magunk után", amely bizonyos történelmi távlatból nézve inkább elismerést, mint kritikát vált ki.

Az új alaptörvény azzal a reménnyel született meg, hogy egy új időszakot nyit - mondta a házelnök, aki szerint az elmúlt húsz évben mindeddig azért nem sikerült lecserélni a még hatályos, "ideiglenes alkotmányt" egy "véglegesre", mert nem volt meg a szükséges mértékű értékkonszenzus, nézetazonosság a magyar társadalom sorskérdéseiben.

"Most nem azért van új alaptörvényünk, mert hogy egyébként azt gondoljuk, hogy minden körülmények között a régit ki kellett dobni az ablakon (...), hanem azért, mert itt és most megadatott az a történelmi lehetőség, hogy húsz éve eldöntetlen, alapvető értékvitákat az Országgyűlésben eldöntsünk. Mi ezt a felelősséget magunkra vállaltuk" - fogalmazott Kövér László.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy attól önmagában nem lesz értékkonszenzus a politikában, hogy az alaptörvény megfogalmaz bizonyos értékeket. Ahogyan az "ideiglenes alkotmány" nem minden bajnak volt az okozója, úgy az új alaptörvény sem tesz pontot minden eldöntetlen vitára - mondta, hozzátéve: mégis az új alaptörvény olyan dokumentum, amelyről ha "lehámlanak" az aktuálpolitikai viták, akkor megmaradnak, kirajzolódnak a benne foglalt értékek.

A könyvbemutatón a szerző, Ablonczy Bálint újságíró a kötetet - amelyben Szájer József fideszes európai parlamenti és Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselővel beszélget - a kíváncsiság történetének nevezte. Mint mondta, nem egy alkotmánykommentár született, a könyv megalkotásának célja ugyanis sokkal inkább az volt, hogy az érdeklődők számára megvilágíthassák egy-egy döntés hátterét.

Gulyás Gergely a rendezvényen azt mondta, azért volt szükséges elfogadni egy új alkotmányt, mert a rendszerváltás előtti pártállam helyére ugyan "egy jogállam lépett, de az nem lett egy nemzeti kormányzás", ezért az új alaptörvénynek az lesz a legnagyobb pozitívuma, hogy a szabadság mellett a nemzetet is meg tudja jeleníteni. Hangsúlyozta emellett a gazdasági alkotmányosság szabályozását, amely eddig hiányzott, ám az új alaptörvény magába foglalja.

Szájer József úgy fogalmazott, hogy a Fidesznek az alkotmány, az alkotmányosság az egyes számú alapérték. Szerinte ha 1990-ben a Fidesz kapott volna lehetőséget alkotmánykészítésre, akkor az sokban hasonlított volna a most elfogadottra.