Válságtanácskozást hívna össze az MSZP
Az MSZP olyan válságtanácskozás összehívását tartja szükségesnek, amelyen a kormány, a parlamenti pártok, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, valamint gazdasági szakemberek közösen keresnének kiutat a gazdasági válságból.
Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető szerint a magyar gazdaság jövőre a kormány által várt 1,5 százalékos növekedés helyett - akár hasonló mértékű - recesszióba süllyedhet, ráadásul az látszik, hogy a régió többi állama jobban teljesít, mint Magyarország.
"Orbán Viktor politikája miatt Magyarország sérülékenyebb a válságban, mint a környező országok; ha ezt a politikát folytatja a miniszterelnök, akkor könnyen a görög útra lökheti az országot" - jelentette ki az MSZP elnöke, aki szerint az általuk javasolt válságtanácskozás célja az lenne, hogy néhány ügyben sikerüljön közös álláspontot kialakítani a résztvevők között. Arra a kérdésre, hogy a tanácskozást a 2008 októberében tartott nemzeti csúcs mintájára képzelik-e el, Mesterházy Attila úgy válaszolt: ha az akkori ellenzék partnerként viselkedik, a nemzeti csúcs jó lehetőség lett volna a kompromisszumkötésre, és remélik, hogy Orbán Viktor most hajlandó erre.
A pártelnök helyesnek nevezte, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a héten tárgyalt a bankszövetség képviselőivel. Feltette ugyanakkor a kérdést: a szerinte az eddigi kormánypolitikát felülírő "békülékenyebb hangnem", előkészítése-e annak, hogy a kormány mégiscsak a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul pénzügyi védőhálóért.
A frakció további döntéseit sorolva Mesterházy Attila közölte: az MSZP nem támogatja a Fidesz által kezdeményezett jóvátételi adó bevezetését, amelyet a kormánypárt az előző rendszer vezetőinek járó nyugdíjakra vetne ki. Az előző rendszer vezetőinek nyugdíjcsökkentéséről korábban a Parlamentben egyeztettek a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP képviselői, az MSZP akkor nem vett részt a tárgyaláson.
A szocialista pártelnök most azt mondta: elfogadhatatlannak tartják a kollektív bűnösség elvét, és véleményük szerint a Fidesz elképzelése számos, évtizedeken át tisztességesen, becsületesen dolgozó embert is sújtana, ezért - és mert visszamenőleges hatályúnak tartják - ellenzik azt. Hozzátette, az Alkotmánybíróság állásfoglalását fogják kérni arról, hogy az új alaptörvénynek - a fideszes kezdeményezés egyik hivatkozási pontjaként szolgáló - preambuluma jogforrásnak tekinthető-e.
Kitért arra is, hogy mivel a kormány által javasolt igazságszolgáltatási reform véleményük szerint túlzott hatalomkoncentrációra ad lehetőséget, ám nem orvosolja a jelenlegi problémákat, nem fogják megszavazni azt. Mesterházy Attila újból megerősítette, hogy a szocialisták a kisebb módosítások ellenére nem támogatják az új munka törvénykönyvének tervezetét sem, egyszersmind szolidaritásukról biztosította az azzal szemben tiltakozókat, demonstrálókat.
A további frakció-állásfoglalások közül kiemelte, hogy az MSZP ellenzi az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva megszüntetését. Ismertette végezetül, hogy a szocialista párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartja következő részországgyűlését, ahol a kelet-magyarországi térség felzárkóztatása lesz a téma. Emellett - fűzte hozzá - az MSZP-s képviselők "kirajzásba" kezdenek a jövő héten, és mind a 176 egyéni választókerületbe eljutnak az év végéig.