A korábbi kormányokat hibáztatja a Magyar Cukor volt vezére
Horváth Mihály, a Magyar Cukor Rt. volt vezérigazgatója szerint a korábbi kormányok agráriumért felelős volt vezetőit terheli a felelősség a magyar cukoripar jelenlegi helyzetéért, mivel nem született meg a hazai termelést szabályozó cukorrendtartás. Az egykori vezér a cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti bizottság pénteki ülésén beszélt erről.
Az ácsi, az ercsi, a mezőhegyesi, a sarkadi és a sárvári gyárak konzorciumából létrejött Magyar Cukor Rt. volt vezérigazgatója emlékeztetett arra: a társaságot az állam nem tudta feltőkésíteni, ezért azt a tulajdonosok 1997-ben értékesítették az osztrák Agranának. Szerinte az állam negatív szerepet játszott a magyar cukorgyárak történetében, több kormány "nem tevékenységének" lett az eredménye a mai helyzet, az, hogy nem tudták hazai kézben tartani az iparágat. Közölte: az állami szabályozás hiánya elsősorban az akkori földművelésügyi tárca felelőssége, név szerint a volt államtitkárt, Raskó Györgyöt emelte ki.
Horváth Mihály a bizottsági ülésen azt mondta, hogy az állami szabályozási keretek nélkül, a külföldi partnerekkel megerősített versenytársakkal szemben a Magyar Cukor Rt. hiába volt üzemi szinten nyereséges, az akkori magas kamatok miatt a megtermelt haszon a bankokhoz került, a cég veszteséges lett. Egy lehetőség kínálkozott, a tőkeemelés, de a cukorrendtartás hiánya miatt a pénzügyi befektetők nem vállalták a kockázatot - tette hozzá.
A cég 1995-től a piacszabályozásért és tőkebevonásért küzdött, sokféle konstrukcióval próbálkozott azért, hogy tovább tudja folytatni a tevékenységét. Végül az állam nem emelt tőkét a Magyar Cukor Rt.-ben, ezért az rt. vezetése kénytelen volt elfogadni a szakmai befektetőként jelentkező Agrana ajánlatát - emelte ki, megemlítve, hogy ezt követően lemondott posztjáról.
Suchman Tamás, volt privatizációs miniszter a parlamenti testület ülésén azt mondta: decemberre összehívja a privatizációval korábban foglalkozó összes vezetőt, és ennek alapján kísérletet tenne a magyar magánosítás történetének összefoglalására, megírására. A volt szocialista országgyűlési képviselő a parlamenti bizottság ülésén a magyar cukoripar magánosításáról azt mondta, ennyi év távlatából nem lehet megtalálni a válaszokat a felmerült privatizációs problémákra.
Az elmúlt 20 évet Suchman szerint elrontották, de a rendszerváltás utáni első négy évben sem a kormány, hanem "mások hozták meg a politikai döntést". Közölte azt is, hogy szerinte nem lett volna szabad 1990-94 között felgyorsítani a magánosítást, a cukor- és az élelmiszeripar privatizációját legalább 15 év alatt kellett volna kivitelezni.
Font Sándor, a bizottság fideszes társelnöke azt kérte Suchman Tamástól, válaszoljon arra, miért nem tartotta be a megkötött szerződéseket az 1994-98 közötti kormány, miért nem látta szükségesnek a Magyar Cukor Rt. feltőkésítését. A volt miniszter erre válaszul annyit mondott: az akkori pénzügy- és a mezőgazdasági miniszter hozták a döntéseket, őket kellene megkérdezni erről. A bizottsági tagok egyebek mellett azt kérték Suchman Tamástól, hogy nevezze meg, kikre gondolt, milyen "felsőbb erőkről" beszélt, amikor azt mondta, hogy a döntéseket "mások" hozták meg.
A volt miniszter csupán annyit közölt, hogy a döntések nemcsak a kormánytól függtek, hanem a külfölddel kötött megállapodásokon is múltak, további részletekre nem kívánt kitérni. A képviselői kérdésekre válaszul Horváth Mihály megismételte: a kulcskérdés a cukorrendtartás életbe léptetése lett volna. Jelezte: a rendelkezésére álló információk alapján a mai napig nem tudja arra a választ, hogy ez a szabályozás miért nem született meg.