A tavaly októberi iszapkatasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság csütörtökön hozta nyilvánosságra a jelentést, amiben összegzik, milyen tényezők okozták a tragédiát. A beszámoló szerint összetettek a katasztrófa okai, de nem kérdőjelezhető meg a Mal Zrt. alapvető felelőssége. A baleset legfőbb oka az volt, hogy túl sok iszap volt a tározóban - derül ki a jelentésből.
Az iszapömléssel kapcsolatos felelősség igen összetett - olvasható a jelentésben, amely szerint a bekövetkezett katasztrófa alapvetően nem természeti jellegű volt, hanem egyértelműen ipari katasztrófának minősíthető. A tervezés és a kivitelezés során elkövetett hiányosságok miatt a tervezők és a kivitelezők marasztalhatók el - teszi hozzá a bizottság jelentése.
A hatósági engedélyezés során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladék besorolás, a töltésépítés, az üzemeltetés és annak időszakos felügyeletének ellenőrzése során alapvető hibákat követett el. "Ezért az illetékesek felelősséggel tartoznak" - szól a jelentés. "Végezetül a MAL Zrt. alapvető felelőssége nem kérdőjelezhető meg" - teszi még hozzá a dokumentum.
"A katasztrófa bekövetkezésének legfőbb oka a kazettában tárolt magas pH-jú lúg engedélyen felüli nagy mennyisége" - írja a jelentés, amelyből kiderül, hogy a létesítési engedély szerint a vörösiszap felett átlagosan egy, maximálisan 1,5 méter vastag folyadékszint lett volna tartható.
Tervezési hibák, engedélyezési hiányosságok
A kazetta állapotának és a technológiai folyamatok betartásának monitorozása, ellenőrzése sem volt megfelelő - tette hozzá a jelentés. Az üzem részéről a naponkénti bejárás, a műszeres vizsgálatok hiánya nem tette lehetővé a gát mikromozgásainak észlelését - olvasható a jelentésben. A bizottság megállapította, hogy a tervezés során nem voltak kell ő körültekintéssel a tározó töltése alapjának feltárásában. Alapvető hibaként említik, hogy a vörösiszap hulladék besorolásának nem volt megfelelő végrehajtása, itt ugyanis nem veszélyes hulladékként kezelték azt.
A katasztrófát kiváltó tervezési okok között említik, hogy nem voltak kellő körültekintéssel a tározó töltése alapjának feltárásában. A töltés a Torna-patak volt medrének és a Veszprém-Szombathely vasútvonal kiváltott helyére épült. "A folyadék (nátronlúg) visszanyerését a töltések mellé tervezték, így a 'retúrvíz' kinyerés a kazettából nem annak közepéből, hanem a széléből történt' - írja a jelentés. "Nem vizsgálták a 20-25 m magas leendő töltés testében ébredő feszültségeket és ennek későbbi következményeit" - teszik hozzá.
Az engedélyezési hiányosságok között a jelentés szerint alapvető hiba volt a vörösiszap hulladék besorolásának nem megfelelő végrehajtása. Míg a többi tározónál ez az anyag veszélyes hulladékként szerepelt, addig itt nem veszélyes
hulladékként kezelték, amire lényegesen enyhébb el őírások vonatkoznak. Nem tartották be a minősítésre előírt szabályokat, meg sem kérték a Hulladékminősítő Bizottság véleményét.
A kazetta töltéseinek építéséhez nem kérték ki a megfelel ő építési hatóság, a Bányakapitányság szakvéleményét és a helyi jegyző adta ki a létesítési engedélyt. Ez a bizottság jelentése szerint jogszabályi hiányosságra utal. Az egységes környezethasználati engedély nem definiálta egyértelműen, hogy a létesítmény hulladéklerakó, vagy technológiai tároló. Az egyes hatóságok között hézagos volt az együttműködés, ezért jelentős hatósági előírások végrehajtása maradt el - teszi hozzá a jelentés.
A nyereséget helyezték előtérbe
A tavaly október 4-én bekövetkezett katasztrófában 10 ember halt meg, 286 fő szorult egészségügyi ellátásra és ezek közül 120 fő hosszabb kórházi, egészségügyi ellátásra. A lúgos iszap 1017 hektár mezőgazdasági területet árasztott
el, illetve 367 ingatlant ért károsodás, ezeknek döntő többségét lebontották. A katasztrófában 731 gazdát ért kár.
A vizsgálóbizottság által megismert adatok, vallomások a helyszíni szemlén tapasztaltak, illetve a felkért szakértők véleményei a jelentés szerint arra utalnak, hogy az ipari katasztrófa fő oka a Mal és a tulajdonosainak szűklátókörű, a nyereséget előtérbe helyez ő és a biztonságos működést nem kellően biztosító vállalati stratégiája és az ezt szolgáló gazdasági és technológiai döntések sorozata volt. A Mal az ipari baleset okaként a X. kazettát érintő talajtörést nevezte meg, ennek tudományosan bebizonyított igazolását azonban a társaság nem tudta hitelesen bizonyítani - tette hozzá beszámoló.
Javaslatokat is tett a bizottság
Az elfogadott dokumentum legfontosabb eleme a MAL Zrt. döntő felelősségének megállapítása - reagált a jelentés elfogadására a Jobbik. A bizottság közel egy évi munkáját lezáró jelentést és határozatot annak jelenlévő tagjai egyhangúlag fogadták el. A szocialista képviselők korábban jelezték, hogy a szerintük politikai boszorkányüldözést végző bizottság végső döntéshozatalán nem kívánnak részt venni - tette hozzá a Jobbik közleménye.
A bizottság javaslatokat fogalmaz meg a jövőbeni hasonló katasztrófák elkerülése érdekében teendő lépésekről. Kezdeményezi a visszaélésekre alkalmat adó joghézagok megszüntetését, a szigorúbb hatósági felügyelet feltételrendszerének megteremtését, valamint a veszélyes üzemek számára kötelező felelősségbiztosítás bevezetését - olvasható a közleményben, amelyet Kepli Lajos jobbikos képviselő, a kolontári katasztrófát vizsgáló bizottság elnöke
írt alá.
