A kvótarendszer nem a rátermettséget szabja a mandátum feltételéül, hanem a nemi hovatartozást - jelentette ki, hozzátéve: fontosnak tartják, hogy a nők a közéletben megfelelő szerepet kapjanak.

Szerinte ehhez két út vezet: az egyik, amelyik a természetes fejlődésnek ad lehetőséget, a másik az erőltetett kvótarendszer. Utóbbit semmiképpen sem tudják támogatni - rögzítette.

Harrach Péter úgy fogalmazott, az ultrafeminizmus a nők szempontjából "a legkártékonyabb eszmeiség", amely azt mondja, hogy a nő elsősorban a hivatásának él, és nem beszél a legfontosabb célról, a legnagyobb örömet jelentő feladatról, az anyaságról, és arról, hogy a nő családban, és a hivatását megkeresve jelenjen meg a társadalomban.

Az LMP-s Ertsey Katalin szerdai felvetéséről, miszerint ha nem fogadja el a parlament a női kvótát, a Fidesznek - egy egészséges versengést elindítva - legalább 35 százalékban kellene női jelölteket szerepeltetni a listáján a következő választásokon, azt mondta: minden párt annyi jelöltet indítson, ahány jelölt a párton belül arra alkalmas. Ha ez női jelölt, akkor nőt, ha férfi, akkor férfit - fogalmazott azt MTI kérdésére, megerősítve, hogy az elsődleges szempontnak a rátermettségnek kell lennie.

"Mint ahogy azt sem határozzuk meg, hogy hány orvos vagy jogász legyen a jelöltek között, ugyanúgy nem határozzuk meg azt sem, hány nő vagy férfi legyen" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Csontos Szandra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség képviseletében azt mondta, hogy a nőknek és a férfiaknak egyaránt megvan a társadalomban betöltött természetes szerepük, és ebben a család és a munka egyaránt megjelenik. Kitért arra, hogy a szervezetben a nők 40 százalékos arányban képviseltetik magukat, és hozzátette: a női politikai szerepvállalás nem áll szemben a női tradicionális szerepekkel. Egy jól működő politikai közösségben a szerepvállalás nem lehet kor és nem függvénye - mutatott rá.