A nyolcvanezer ember által követett Egymillióan a sajtószabadságért (EMS) Facebook-csoport pártosodásának jeleként érzékelhette a közvélemény, amikor tavasszal Civil Kontroll – Egymillióan a Demokráciáért (EMD) néven egyesületet alapítottak néhányan. Az intézményesülés jeleit látva sokakban felmerült, hogy az EMS politikai célra használta a médiatörvény elleni közhangulatot.

Az összemosást segítette, hogy az EMD alapítói azt állították, hogy egyesületük a tömegrendezvényeket szervező EMS-ből nőtte ki magát. Valójában azonban, mint azt megtudtuk, a 28 EMD-alapítótagból mindössze öten voltak EMS-szervezők. Ezek között volt az EMD két vezetője, Vámos Anna és Székely Sándor; előbbi egy ideig szóvivőként, utóbbi színpadmesterként tevékenykedett a millás rendezvényeken. Két másik "keménymagos", Fölkel Róbert és Torsa Mátyás azóta már ott is hagyta az egyesületet.

Magát az EMS-t a mára már megszűnt Kendermag Egyesület vezetőjeként országos hírnévre szert tett Juhász Péter alapította. Az EMS pillanatok alatt megerősödött: a kezdetben néhány fős „stáb” alig három hónap leforgása alatt 70 fősre duzzadt és sorra szervezte a megmozdulásokat Budapesten. Ezek közül a legnagyobb a március 15-ei tüntetés volt, amelyen több tízezren vettek részt.

Stiller Ákos

Úgy tudjuk, ennek a márciusi tüntetésnek a sikerét és a több tízezres tömeget látva érzett ambíciót arra néhány csoporttag (köztük Vámos és Székely), hogy a mozgalomnak szervezeti formát adjon, annak ellenére, hogy ezt az alapítók többsége egyáltalán nem helyeselte. Juhász Péter a hvg.hu megkeresésére ezzel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, pusztán jelezte: valóban két különböző érdekű és célú csoportról van szó, s mivel az EMD-ből csak öten voltak egykori szervezők, így szerinte szakadásról sem lehet beszélni. Juhász elmondta azt is, hogy az október 23-ai tüntetést is kizárólag az EMS szervezi, ahhoz az EMD-nek semmi köze.

Az EMD megalakulásában tehát nagy szerepet játszott, hogy Vámos Annáék úgy gondolták, a tömegeket képviselni kell, s ennek intézményes keretet kell adni. Úgy tudjuk, az EMS és az EMD közötti viszony részben azért romlott meg, mert a millás Facebook-csoport alapító tagjai közül többen úgy érzik: az egyesület meglovagolja és politikai célra használja fel az internetes kezdeményezés sikerét. Eközben nem állnak mögöttük tömegek – ellentétben a valóban tízezreket mozgósítani képes EMS-sel.

Ezt támasztja alá egyesek szerint az is, hogy az EMD önállóan eddig egyetlen rendezvényt szervezett csak, szerény érdeklődés mellett, komolyabb tömegeket pedig csak a szakszervezetisek által fémjelzett D-day hozott nekik, miután ők is részt vettek a tüntetéssorozat szervezésében. A (baloldali) médiafigyelmet ettől függetlenül továbbra is megkapják, a 168 Óra, a Klubrádió, az ATV és a Népszava előszeretettel foglalkozik velük.

Stiller Ákos

Mindennek persze nem lenne különösebb jelentősége, ha nem csak a Facebook-csoport és az egyesület neve lenne hasonló, hanem a céljaik is. Csakhogy az EMD és az EMS vezetése teljesen más utakon jár. Míg az EMD képviselőinek nyilatkozataiból egyértelműen kitűnik, hogy nem idegenkednének a politikai szerepvállalástól, azaz a hagyományosan vett politikai képviselettől, a Juhász Péter által alapított EMS célja egy olyan kommunikációs tér kialakítása, amely teret ad a legkülönfélébb érdekképviseleti kezdeményezésnek, miközben távol tartja magát a politikai hatalomtól. „Mi szervezők vagyunk, nem képviselők. Nem az a célunk, hogy párttá alakuljunk” – hangsúlyozta a hvg.hu-nak Juhász Péter.

Nem véletlen, hogy az EMS október 23-ai tüntetésen sem tolerálják a szervezők a pártzászlókat, azaz nem szeretnék, ha valamelyik politikai szervezet rátelepedne a rendezvényre. Sőt, olyannyira ódzkodnak ettől, hogy még a szakszervezetis ikonoknak, Kónya Péternek és Árok Kornélnak sem teszik lehetővé a felszólalást, noha – úgy tudjuk – az EMS vezetése mindkettőjükkel jó kapcsolatot ápol.

Információnk szerint a vasárnapi tüntetésen az EMS két fontos bejelentésre is készül, s mindkettő összefügg a mozgalom jövőjével. Úgy tudjuk, a szerveződés – az EMD-vel ellentétben – továbbra sem lép az intézményesülés útjára, a bejelentések inkább a civilek aktivizálásával kapcsolatosak.