Az Európai Bizottság bővítési biztosa reményét fejezte ki pénteken Belgrádban, hogy Magyarország nem fogja megvétózni a közelmúltban elfogadott szerb kárpótlási törvény miatt az EU-tagjelölti státus odaítélését Szerbiának.
"Remélem, nem lesz szükség extrém lépésekre" – fogalmazott Stefan Füle, aki a bizottság Szerbiáról készült, szerdán közzétett országjelentését ismertette Belgrádban.
Magyarország álláspontja szerint a szeptember végén elfogadott szerb kárpótlási törvény hátrányosan megkülönbözteti a szerbiai magyar kisebbséget azzal, hogy kizárja a kárpótlásra jogosultak köréből a Szerbiát a második világháborúban megszálló erők tagjait és leszármazottaikat. A vajdasági magyarok közül sokakat besoroztak a náci Németország oldalán harcoló, megszálló magyar hadseregbe – írta az AP hírügynökség. A kárpótlási törvény elfogadása az Európai Unió egyik feltétele volt ahhoz, hogy Szerbia elnyerje a tagjelölti státust.
A lényeg, hogy a törvény végrehajtása átlátható legyen, s ne legyen diszkriminatív – idézte Stefan Füle EU-biztost a B92 független belgrádi rádió- és tévéadó, valamint a Tanjug szerb hírügynökség.
A magyar kormány a törvény elfogadása óta élénken tiltakozik a jogszabály ellen. Budapesten berendelték a Külügyminisztériumba a szerb nagykövetet. A vajdasági magyar politikai vezetők kilátásba helyezték, hogy a szerb alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.
Boris Tadics szerb államfő viszont pénteken kijelentette: a szerb igazságszolgáltatási reform során elfogadott törvények közül egy sem irányul a nemzeti kisebbségek ellen, az egész reformfolyamat egyaránt szolgálja a szerbek és a nemzeti kisebbségi közösségek érdekeit. "Politikai párbeszéd során mutatjuk meg, hogy a reformtörvények nem irányulnak egyetlen etnikai közösség, így a magyarok ellen sem" – jelentette ki a szerb államfő, miután Belgrádban tárgyalt Stefan Fülével, az EU bővítési biztosával.
Tadics kijelentette, hogy az Európai Bizottság javaslata, miszerint Szerbia kapjon EU-tagjelölti státust, nem ünneplésre, hanem újabb erőfeszítésekre ösztönzi országát. Úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság Szerbiával foglalkozó jelentése rendkívül pozitív, s az EU képviselői kevésbé kritikusak Szerbiával szemben, mint az ország néhány bírálója. A szerb államfő szerint a térség és a szerb nép szempontjából is rendkívül fontos, hogy folytatódjanak a reformok, mert azok eredményeként nő a szerb társadalom versenyképessége.
A szerb-koszovói viszony is akadály
Stefan Füle emellett azt is kijelentette: a Belgrád és Pristina közötti viszony javulása továbbra is feltétele a csatlakozási tárgyalások megkezdésének. A szerb kormány az észak-koszovói erőszakos cselekmények, a megnövekedett feszültség miatt szeptember végén megszakította az egyeztetéseket a Szerbiából kivált, zömmel albánok lakta fiatal állammal.
A tárgyalások újraindítása "a legfőbb cél" – mondta az EU-biztos. "A labda Szerbia térfelén pattog" – fogalmazott. A Danas című belgrádi lap értesülése szerint az EU hét dolgot követel Szerbiától az EU-integráció folyamatának folytatása fejében. Többek között azt, hogy szüntessék meg az Észak-Koszovóban a helyi szerbek által egy hónapja létesített 18 útblokádot, Belgrád mondjon le az Észak-Koszovóban általa gyakorolt igazságszolgáltatási és adóigazgatási jogkörökről, és engedje át azokat a pristinai kormánynak, egyszersmind tegye lehetővé az EU igazságügyi és rendőrségi missziójának (EULEX), hogy Észak-Koszovóra is kiterjessze működését.
Koszovó túlnyomórészt szerbek lakta északi csücskében – a kettéosztott Kosovska Mitrovica északi részén, továbbá Zvecan, Leposavic és Zubin Potok járásokban – nem ismerik el a pristinai kormány fennhatóságát. Ezen a vidéken 3 évvel és 8 hónappal a koszovói függetlenség kikiáltása után továbbra is a szerb jogszabályok vannak érvényben, cirill betűsek a feliratok, az emberek dinárral fizetnek és autóikon szerbiai a rendszámtábla.
