Miben akadályozza Önt fogyatékossága? – áll a népszámlálási kérdőív nem kötelező személyi kérdései között. Egyebek mellett a kérdőív kitöltésében – felelhetné bármelyik vak megkérdezett, ha lenne ilyen válasz, és ha a válaszadó képes lenne önállóan online kitöltésre. Az általánosan elterjedt, úgynevezett ernyőolvasó, a Jaws for Windows és többi népszerű segítő program használatával lehetetlen a válaszadás a kérdőív akadálymentes változatán.

„Vannak gondok” – ismerte el Virág Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője. A fő szempont a fejlesztéskor ugyanis az volt, hogy az internetes és a papírkérdőív küllemében és logikájában is tökéletesen megegyezzen. Így tudomása szerint az úgynevezett ugrások (a válaszadóra nem vonatkozó kérdések kihagyása), illetve az utólagos logikai ellenőrzés valóban „nehézkes lehet” a látáskorlátozottaknak.

A lapunknak nyilatkozó látáskárosultak egyéb gondokat is fölsoroltak, például rögtön a lakáskérdőív hetes pontjánál fönnakadtak. „Van-e a lakásban…?” – szól a kérdés, a lehetséges válaszok pedig lakrészfajtákat sorolnak föl, amelyeknek a számát kellene beütni, ám sikertelenül próbálkoztak. Később egyéb helyeken is meg kellett torpanniuk, előfordult például, hogy az olvasóprogram szerint sikeresen kitöltöttek egy pontot, amit azonban a KSH rendszere nem fogadott el. Ráadásul, ha csupán egyetlen helyen nem működik a rendszer, a végén nem lehet leokézni az egészet.

Ezzel együtt a Magyar Vakok és Gyengénlátok Országos Szövetsége (MVGYOSZ) által jelölt szakember – akit Virág „személyiségi jogi okokból” nem kívánt megnevezni – rábólintott a fejlesztésre. Ő a hvg.hu tudomása szerint Szatmári Péter, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány ügyvezető-helyettese, aki kérdésünkre úgy pontosított: „jóváhagyást” említeni két okból is túlzás: egyrészt nem történt meg, másrészt nincs olyan kötelezettsége a KSH-nak, hogy bárkivel is ellenőriztesse a programját. Tény, az alapítvány által jegyzett, vakoknak szóló útmutatóban Szatmári nem javasolja az online kitöltést, ezzel együtt ad támpontokat azoknak, akik mégis megpróbálják.

A szakértő egyébként érezte a hivatal részéről a jóindulatot: tapasztalatai szerint a fejlesztők mindent megtettek a javításért és az együttműködésért, csakhogy későn kezdtek a munkába. Vele például először szeptember 20-án vették föl a kapcsolatot, márpedig a szűk két hét a népszámlálás indulásáig csak tűzoltásra elegendő – mondta. A végül az EBH-hoz forduló MVGYOSZ-tagszervezetnél is gyanítják egyébiránt, hogy nem feltétlenül a KSH-nál csúszott el az egyezkedés menete, s erre utal az is, hogy az országos szervezettel a statisztikusok már augusztus 24-én együttműködési megállapodást kötöttek (az országos szervezet belső vitáiról lásd a HVG cikkét), miközben hasonló információáramlási nehézségeket tapasztaltak a KSH-sok más fogyatékos-érdekvédelmi egyesületeknél is. Csakhogy a törvény nem egyeztetést, hanem esélyegyenlőséget ír elő alkotmányos kötelezettségként, márpedig ezt a KSH-nak kellett volna biztosítania – érvelnek a közép-magyarországi vakok.

Virág ellenben azt hangsúlyozza, az esélyegyenlőség nem csorbult, hiszen aki nem tud vagy nem akar online válaszolni, felelhet a kérdezőbiztosoknak. „A fogyatékos ember számára a legnagyobb segítség az, ha önállóan boldogul” – nyilatkozta Fodor Ágnes, a közép-magyarországi egyesület elnöke. Azt is elárulta, hogy Szatmárit is egyesületük szorgalmazására kérte föl végül a KSH, még ha későn is. Az EBH döntése ezzel együtt precedens lehet, mert míg például az épített környezet esetében törvény mondja ki, mi számít akadálymentesnek, az internetnél egyelőre nincsen ilyen meghatározás.