"Ma délre a forint elérte a 300-as euró-átváltási árfolyamot. Senki sem tagadhatja, hogy ez egy lélektani határ. Egyrészt azért, mert a devizahitelesek nehézségeit tovább fokozza, másrészt azért, mert ez az egyetlen szám jól jelzi a kormányzati politika kudarcát. (...) A kormány nem tudja kezelni a válságot. Ezt láthatjuk a forint mélyrepülésében és a munkahelyek megszűnésében is" – mondta Navracsics 2009-ben. Ezt idézte fel Scheiring Gábor a parlamentben, amelyre egyénként éppen Navracsics Tibor reagál a kormány részéről.

Navracsics elismerte, hogy ezt mondta, de szerinte a körülmények ma már mások, mivel ma az euróválság minden országra kiterjed. De a kormány most azon dolgozik, hogy az ország stabil lábakon álljon, és Magyarország a legversenyképesebb ország legyen. "Nem vagyunk optimisták, mi csak felelős gazdaságpolitikát tudunk ígérni" – tette hozzá.

A 300-as euró hete: mikor látják be végre az ország érdekében, hogy Matolcsynak mennie kell? – ezt a kérdést tette fel az LMP Orbán Viktornak. A miniszterelnök nem ér rá, így Navracsics Tibor válaszol.

Többirányú, súlyos, nehezen reparálható károkat okozott a 2006. őszi rendőri fellépés – válaszolta a Belügyminisztérium államtitkára a fideszes Gulyás Gergely kérdésére. Mint Kontrát Károly mondta, 131 károsultnak összesen 245 millió forintot fizett ki eddig az állam.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel ismét elmondta, pártja számára a devizahitelek forintosítása lenne az egyetlen elfogadható megntőöv, de amíg ez nem valósul meg, addig is azt várják, hogy a hitelesek résztörleszthessék hiteleiket kedvezményes árfolyamon. Azaz aki nem tudja a hitelét egyösszegben visszafizetni az év végéig, de van valamennyi megtakarítása, az is élhessen a kedvezménnyel, és törleszthessen egy nagyobb összeget.

Cséfalvay Zoltán szerint ez a javaslat nem életképes, mivel ez bedöntené a forintot.

Az ígéretek ellenére miért nem vonta eddig vissza Kertész Ákos Kossuth-díját? – ezt kérdezte volna Pörzse Sándor Orbántól, aki viszont most nincs az ülésteremben. A jobbikos képviselő nem elégszik meg a helyettesítéssel, ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfő válaszoljon. Orbánnak ezért a következő ülésen kell reagálnia.

Most az azonnali kérdések és válaszok órája következik.

Göndör István szerint az MSZP úgy adta át a Fidesznek az országot, hogy "Magyarország elindult a krízisből kivezető úton, segélyek nélkül a pénzpiacokról is finanszírozni lehetett. Matolcsy viszont letérítette az országot erről az útról: drágította a hiteleket, gyengítette az eurót". Mint mondta, a jövő évi költségvetés mindenkinek rossz, "mindenki tragédiaként éli meg".

A szocialista politikus azt kérdezte: "nem gondolja-e azt, hogy a nagyobb jövedelműeknek, mint önnek, többet kellene vállania a terhekből nehezebb időkben?".

"Tényleg muszáj ilyen demagógnak lenni? Itt tartunk, hogy egymás zsebében turkálunk?" – reagált Cséfalvay Zoltán. A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára szerint nem éppen olyan helyzetet örökölt a kormány, mint ahogy azt Göndör István leírta. Csáfalvay ismét elmondta, hogy a kormány új, jobb adórendszert hozott létre, csökkentette a vállalkozások terheit, megalkotta a Széll Kálmán-tervet, és segítette a devizahiteleseket. Mindezekenek köszönhetően szerinte az ország a világ egyik legversenyképesebb országa lehet.

Varga László MSZP-s képviselő a rokkantnyugdíjasok ügyében interpellálta a Nefmi államtitkárát. A kérdés az, hogy mi fog történni, félnek, bizonytalanok a rokkantnyugdíjasok – tette fel a kérdést a politikus. Hogy mit tervez a kormány jövőre a rokkantnyugdíjasokkal, arról részletesebben itt olvashat!

Soltész Miklós államtitkár válaszában azt mondta, Gyurcsány Ferenc üzent hadat a rokkantnyugdíjasoknak, és nem a kormány. Azt azonban Soltész is elismerte, hogy tarthatatlan, hogy ma 940 ezer ember él rokkantnyugdíjon, akik közül 380 ezren kapnak korhatár feletti ellátást. A kormány szerint ezért felül kell vizsgálni az egész rokkanttá nyilvánítási és ellátási rendszert.

Az államtitkár a jövő évi terveket tekintve azt mondta, akik már rokkantnyugdíjasok és nyugdíjkorúak, azok nyugdíjasok maradnak. A kormány azokat vizsgálja felül, akiknek az egészségi állapota helyrejött, azaz szavai szerint az I-es és II-es csoportúaknak nem kell aggódniuk. A többeikről a szakértők döntik el, hogy rehabilitálhatók-e, vagy sem.

Scheiring Gábor LMP-s képviselő interpellációjában a spekulációs adóról beszélt, amelyet az Európai Bizottság is javasol. Mint mondta, az LMP szerette volna az adót meghonosítani, ám a kormány ezt az összeget lenyelte, és nem tett semmit a spekuláció visszaszorítása érdekben.

Pedig az adó kivetése komoly forrásokat jelentene a költségvetésnek, és az árfolyamra is hatással lenne. Milyen konkrét lépéseket tesz a kormány a spekuláció visszaszorítása érdekében? – tette fel a kérdést.

Cséfalvay Zoltán válaszában azt mondta, az Európai Bizottság ehhez a nem ortodox eszközhöz nyúlt vissza, ám a Bizottság is arra hívta fel a  figyelmet, hogy az adó kivetésének negatív hatása, hogy a GDP visszaesik. Az államtitkár több ország példáján keresztül ecsetelte, hogy miért káros az adó, és hogy nincs mögötte egység.