Vasárnap népszavazást tartanak Józsefvárosban a hajléktalanokat érintő három kérdésben. A polgármester attól tart, ha ők nem szorítják ki a fedél nélkülieket, akkor a fedél nélküliek szorítják ki őket. A civilek szerint viszont értelmetlen és embertelen kérdéseket tesznek fel a lakosságnak. A téma megosztja a kerületet, kampány, ellenkampány. Közhangulat a népszavazás előtt.
„3 nem a fideszes kiskirályra”, „az államterror szemétbe dobja a szegényeket”, „most vizsgázol lelkiismeretből” – javában folyik a kampány a Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester által vasárnapra szervezett népszavazás ellen, amely elűzné a kerületből a hajléktalanokat. A helyi jegyző a feliratokat látva feljelentést is tett rongálás miatt. A helyszínen tájékozódtunk, ki mit gondol a kezdeményezésről.
„Ez a Kocsis Máté életveszély lett” – mondja egy idős férfi a Menhely Alapítvány Vajdahunyad utcai idősek otthonában. Úgy gondolja, van igazság abban, amit a VIII. kerület fideszes polgármestere mond, vagyis hogy a hajléktalanok lelakják a kerületet, szerinte azonban nem lehet ilyen egyoldalúan megoldani ezt a problémát, főleg nem pénz nélkül.
Néhány sarokkal arrébb, a Rökk Szilárd utcai könyvesbolt előtt már az egyik eladó panaszkodik az elviselhetetlen szagra: „Ez nem egy vécé, ez egy város, könyvesbolttal, kávézóval. Nagyon kellemetlen, hogy az utcán ilyen középkori állapotok uralkodnak. Itt szokott aludni a bolt előtt egy bácsi, akit nagyon tisztelek, de a dolgát is itt végzi, és én nem tudom őt hazavinni. Minden nap takarítunk az üzlet előtt, de csak hogy ne hányjuk össze magunkat.” A hölgy mégis értelmetlennek tartja a népszavazást, szerinte a változáshoz pénz és jóakarat kell, nem a nép véleménye.
Közvécéből kocsma
Ahhoz, hogy a hajléktalanok vécéként használják az utcát, rögtön hozzászól Karcsi is, aki korábban fedél nélkül élt, most pedig egy úgynevezett szívességi házban lakik másik öt társával. A magántulajdonban lévő lakásba házfoglalóként költöztek be, de mivel „elhajtják a drogosokat, tolvajokat és alkoholistákat”, amíg a tulajdonos nem tud túladni az ingatlanon, maradhatnak.
| A népszavazás kérdései |
Támogatja-e Ön, hogy hatályban maradjon Józsefváros képviselő-testületének kukázást tiltó rendelete? |
Karcsi az egyik szervezője a fővárosban zajló vécékampánynak és aláírásgyűjtésnek, amellyel azt akarják elérni, hogy több köztéri vécé legyen Budapesten. Józsefvárosban jelenleg három ilyen van, de mindegyik fizetős. Karcsi azt mondja, a Nagykörúton például legtöbbször kocsmát vagy raktárt alakítottak ki az egykori vécékből.
Hat rendőr egy hajléktalan ellen
A helyi lakosokat is próbáljuk kifaggatni, elmennek-e vasárnap szavazni, de kevesen vállalják a véleményüket. Az egyik nyugdíjas korú férfi a „békebeli kommunizmussal” példálózik, szerinte akkor jobb volt a helyzet, és egy szerelmespár nyugodtan kimehetett a Margitszigetre éjszaka is andalogni, amire ma már esélye sincs, mert minden padon alszik valaki. Igaz, a sziget Nem a VIII. kerületben van.
Bene Géza, aki 10 éve hajléktalan, és most egy foglalt házban él, egészen más történetet mesél a Margitszigetről: „amikor ott laktam, üvegezésből éltem. Egyszer hat rendőr fogott közre, hogy igazoltassanak, miközben a mellettem petárdázó fiatalokra rá sem szóltak.” Géza csak annyit szeretne, ha a hatóságok egyenlően bírálnának el minden embert, és nem diszkriminálnák a hajléktalanokat.
Mintha a csókolózást tiltanák meg
A Civil Összefogás, amely egy a népszavazás elleni tiltakozásul alakult ellátó intézményeket, szociális munkásokat és hajléktalan embereket tömörítő csoport, többször, több fórumon kifejtette már, miért „embertelen, értelmetlen, és félrevezető” a népszavazás. Szerintük a kukázás és az utcán alvás megszüntetésének semmi értelme, olyan, mintha a csókolózást vagy a kutyasétáltatást akarnák megtiltani, a népszavazáson feltett kérdések viszont veszélyes folyamatokat indíthatnak el. „Vajon legközelebb melyik társadalmi csoport jelenlétét nyilvánítják nemkívánatossá?” – teszik fel a kérdést.
Szeretnék elérni, hogy az emberek tisztán lássanak, ezért minél több helyen igyekeznek elmondani, hogy Józsefvárosnak nem jelent kirívó anyagi terhet a hajléktalan-ellátás: amíg erre a területre 700 ezer forintot költenek évente, addig kilakoltatásokra 7 milliót. Az aktivisták szerint a kerület a nappali melegedők fenntartását sem finanszírozza, holott ez törvényi kötelezettsége lenne.
Úgy vélik, azért alszik ennyi ember az utcán, mert nagyon kevés olyan lakás van, amely a szegények számára is megfizethető, pedig tudomásuk szerint 500 önkormányzati bérlakás áll üresen a kerületben, amelyek fenntartása 25 millió forintba kerül, a népszavazás megszervezésére pedig csaknem 30 millió forintot költött az önkormányzat.
Kocsis Máténak azt javasolják, hatalmát ne a hajléktalanok üldözésére használja, hanem parlamenti képviselőként kezdeményezze a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalását, illetve átfogó hajléktalan- és lakásügyi stratégia kidolgozását.
Gettók, prostik, bűnözés
Tarlós István főpolgármester teljes mellbedobással támogatja Kocsisék kérdéseit. Kocsis Máté polgármester azért döntött úgy, hogy lépni kell, mert szerinte a gettósodáson, a bűnözésen és a prostitúción kívül a hajléktalanság a kerület negyedik legégetőbb problémája, fővárosi szinten pedig e téren ők végzik a munka dandárját. A civilek azt mondják, azért koncentrálódik a VIII. kerületben a hajléktalan-ellátás egyötöde, mert ott tudnak a legolcsóbban ingatlant bérelni az érintett szervezetek.
Kocsis viszont úgy gondolja, a hajléktalanság nem pénzügyi, hanem elvi kérdés, mert a kerületben élőknek csak kis százaléka józsefvárosi születésű, a legtöbben csak bevándoroltak oda. „Az országban nemcsak hajléktalanok vannak, hanem otthonnal rendelkező, normális, polgári életet élő családok is, és utóbbiak jelentik a társadalom döntő többségét. Elszabadultak a közterületi viszonyok, de nem hagyhatjuk, hogy tovább fajuljon a helyzet. Ha nem szorítjuk ki a hajléktalanokat, akkor ők szorítják ki a józsefvárosiakat” – fejtette ki korábban.
A polgármesternek arra is van magyarázata, miért nem helyezik el a hajléktalanokat az üresen álló önkormányzati lakásokban: „abban nem vagyok partner, hogy jól működő társasházi közösségekbe olyan hajléktalanokat költöztessünk, akik nem tudják betartani a közösségi együttélés szabályait”. Bene Géza fedél nélküli szerint viszont egyszerű a képlet: ha valaki kap lakást, már nem hajléktalan, a lakóközösségnek pedig nem kell ismernie a múltjukat.
Az ellenzék is megosztott
Komássy Ákos, a VIII. kerületi MSZP elnöke a fideszes polgármesterrel szemben azt mondja: a kezdeményezés „szegényüldöző és elhibázott”, „egy gyűlöletkeltő kampányt gerjesztő népszavazást kiírni pedig felelőtlen populizmus”. Azt a szocialista politikus is elismeri, hogy a hajléktalan-ellátás ötöde Józsefvárosban van, amely aránytalanul sok fedél nélkülit vonz a kerületbe, szerinte azonban ennek a problémának a megoldásához „nem visz közelebb a kirekesztés, a megbélyegzés, és az erőszak”. Ehelyett országos és fővárosi segítségre lenne szükség, a problémának kerületi szinten nincs jó megoldása, Komássy ezért el sem megy a népszavazásra.
Az LMP szerint egyszerű hangulatkeltés folyik, amely lejáratja a részvételi demokráciát. A kérdések manipulatívak és demagógok, egy évtizedek alatt kialakult problémára pedig nincs gyors megoldás.
Egészen mást gondol minderről a Jobbik, ők egy markáns Wass Albert-idézetet találtak a legmegfelelőbbnek véleményük érzékeltetésére: „Mi csak annyit tehetünk, hogy elfogadjuk őket úgy, ahogy vannak és megpróbáljuk elfeledni őket, mint ahogy az ember megfeledkezni próbál egy benőtt körömről, vagy egy szemölcsről a nyakán, ami egyszerűen ott van, akár tetszik nekünk, akár nem, és meg kell tanuljunk élni vele.”
A polgármester a három igen mellett kampányol, míg a hajléktalanok azt kérik, menjenek el az emberek vasárnap szavazni, és ikszeljenek be három nemet.
Tarlós egyetért Kocsis Mátéval hajléktalan-ügyben
"Pintér üres épületekben őriztetné a hajléktalanokat"
Pintér: nem hagyhatjuk, hogy a hajléktalanok önálló törvények között éljenek
„A kormánnyal szemben a büdös életben nem leszünk erősebbek"
