A városvezetést Brigitte Grouwels, a Brüsszel Fővárosi Régió kikötőkért is felelős minisztere kereste meg azzal, hogy Budapest is csatlakozzon az európai folyó menti fővárosok együttműködéséről szóló kiáltványhoz. A chartához társul egyebek mellett Brüsszel, Bécs, Berlin, Prága és Párizs is. A kiáltványt pénteken Budapest nevében Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója írta alá Brüsszelben.

A charta célja, hogy az európai fővárosok politikai és közlekedési szereplői kifejezzék: elkötelezettek a fenntartható közlekedési módok iránt a teherszállításban, illetve meg kívánják erősíteni a városokon belüli vízi közlekedés pozícióit.

Az európai fővárosok aktivizálódásának oka a charta szerint az, hogy a városokban élő lakosság aránya Európában a mai 74 százalékról 2050-ig várhatóan 85 százalékra emelkedik, továbbá a számítások szerint a teherszállítás költsége 80, a dugók okozta költségek pedig 50 százalékkal emelkednek. Ugyanakkor az Európai Bizottság a közlekedésből eredő, üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2030-ig 60 százalékkal csökkenteni akarja.

Bánkuti András

Kicsit több

„Ez még nem operatív megállapodás, Budapest esetében azonban több annál, mint a károsanyag-kibocsátás csökkentésének szándéka. A Duna közlekedési hasznosításának tervét mutatja, hogy a vízi utak gazdájaként a chartát a BKK vezetője is aláírja” – mondta a hvg.hu-nak Hutiray Gyula. A főpolgármester-helyettes hozzátette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kiáltvány aláírását kifejezetten szorgalmazta.

Amint azt a charta is megjegyzi: vízi úton az árukat környezetkímélő módon, a dugókat elkerülve lehet a városközpontokba szállítani, ennek persze feltétele a hatékony átrakodó állomások és kikötők megléte.

A Duna mintegy 64 kilométer hosszú budapesti szakaszán a vízi közlekedés aligha integrált része a főváros közlekedési rendszerének, a Duna mint közlekedési folyosó kihasználatlan, a kikötők megközelítése nehézkes és nincs valódi összeköttetésük a szárazföldi közlekedési hálózattal – állapítja meg a budapesti Duna-partok rendezéséről szóló előterjesztés, amelyet a Fővárosi Közgyűlés augusztus végén tárgyalt meg és fogadott el.

Hutiray elmondta: a főváros célja, hogy a rakpartok, kikötők kezelése egységesen Budapesthez kerüljön, úgy fogalmazott: „a világon mindenütt a városoknak vannak kikötői, és nem kikötők vannak a városokban”. A Fővárosi Közgyűlés még szeptemberben dönt egy a Duna-partokat rendező építészeti pályázat kiírásáról.

Bánkuti András

Euforikus szédület

A városvezetés szándéka szerint Budapest közigazgatási határain belül a városnéző és a nemzetközi hajózáson túl a helyi és a helyközi vízi tömegközlekedés kiszolgálásának kell prioritást élveznie. A főváros az észak-déli irányú rakpartok közösségi közlekedésben betöltött szerepét tervezi meghatározni, mindenekelőtt egy átfogó koncepcióval, amelynek kidolgozásával a közgyűlés a BKK-t bízta meg.

A közelmúltban Nyíri Csaba, Leányfalu polgármestere vetette fel, hogy a BKV vásároljon négy-hat, egyenként 100-120 személyes katamaránt, amelyek már 2-3 év múlva – nagyjából a szárazföldi járatok tarifájáért – szállíthatnák az utasokat Leányfalu és a budapesti Batthyány tér között, Szentendre és a Római-part érintésével, az öröm azonban korai lenne. „Nyíri Csaba – aki kiváló polgármester – valamilyen euforikus szédületben fogant motiváció alapján szűrhette ki egy magánbeszélgetésből, hogy nyomban veszek hat katamaránt” – hűtötte le a kedélyeket Tarlós István a Heti Válasznak adott augusztusi interjújában.

Szaniszló Sándor fővárosi MSZP-s képviselő sajnálja, hogy a katamaránok ügye lekerült napirendről, mivel a Duna-menti agglomerációs településekről hajóval a jelenleginél lényegesen gyorsabban és biztonságosan lehetne bejutni Budapestre. „A Leányfalu-Budapest útvonalat a Dunán 40 perc alatt meg lehetne tenni, közúton vagy BKV-val ma kétszer ennyi az eljutási idő” – mondta a hvg.hu-nak a témával foglalkozó ellenzéki politikus.

Fülöp Máté

Igénytelen

Noha a budapesti rakpartokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szeptember elején műemlékké nyilvánította, a Hutiray Gyula által jegyzett előterjesztés is kiemeli, hogy a fővárosi rakpartszakaszok környezete városképileg igénytelen, elhanyagolt, méltatlan a főváros összképéhez és a Duna környéki területek városépítészeti jelentőségéhez.

A rakpartokból a főváros – legalábbis az előterjesztés szerint – kevés hasznot húz. Mint írják: a közterület-használati díjakból az önkormányzat 2010-ben mindössze 30 millió forintos bevételhez jutott, miközben a magáncégek a kikötők továbbhasznosításával nagyságrendileg több pénzt szednek be. A főváros ezért a közterület-használati hozzájárulások rendszerét és a díjakat is felülvizsgálná.

A rakpartokra vonatkozó engedélyek a BKV szerződéseinek kivételével szeptember végén lejárnak, ám mivel a fenti koncepció megalkotása négy hónapot vesz igénybe, a főváros a lejáró hozzájárulásokat 2012 márciusának végéig meghosszabbította.

„Reményeink szerint a főváros bevételei növelhetők, a kikötők környéke rendezhető és az építészeti összkép javítható, továbbá a helyi és helyközi dunai hajóközlekedés parti infrastrukturális feltételei megteremthetők” – olvasható a közgyűlés által elfogadott előterjesztésben. A rakpartok rendezését ugyanakkor a kerületi illetékességek és a vízügyi hatósági feladatok megnehezítik, ezért a koncepció része lesz a jogszabályi környezet áttekintése, és az esetleges módosítások megfogalmazása.

Minimálprogram

„Az alapprobléma az, hogy a városvezetés egy minimálprogramban gondolkodik, úgy tűnik, hogy az egyetlen célja a bevételek növelése, a turizmust viszont már figyelmen kívül hagyja” – bírálta az előterjesztést Szaniszló Sándor. „Fontos lenne, hogy a hajón érkező turisták ne csak két órára szálljanak ki Budapesten, mert így nem szállnak meg, nem étkeznek helyi étteremben, nem mennek el kiállításokra” – tette hozzá a szocialista politikus.

„Konferenciára járásban erősek vagyunk, ennél azonban többre lenne szükség. El kell ismerni, hogy ebben a kérdésben az előző városvezetés sem jeleskedett, mindenesetre megszületett a Duna-stratégia, amelyet a mostani vezetés sem dobott ki. Bízom benne, hogy ez a munka folytatódik majd” – mondta lapunknak Szaniszló.

A rakpartok rendezésére vonatkozó koncepció kidolgozása során figyelembe kell venni a Duna közlekedési szerepének erősítését, a folyónak és a part menti területeknek a városszövetbe integrálását, az alulreprezentált közlekedési módok (gyalogos, kerékpáros, vízi közlekedés) erősítését, az észak-déli irányú átmenő közúti forgalom problémájának megoldását és a kikötői funkciók ellátását.

Bánkuti András

Ugyancsak szempont a belső kerületek közúti megközelítése, a parkolás biztosítása, a turisztikai, rekreációs, vendéglátó-ipari és kereskedelmi funkciók fejlesztése, az olyan nagyrendezvények lebonyolítása, mint a tűzijáték, a futóversenyek, a hajós és légi bemutatók, a hajós áruszállítás logisztikájának megerősítése, valamint a rakpartok egységes kezelése a közrend és köztisztaság tekintetében.

Drasztikusabb esetben

Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze szerint a Duna nem csupán vízi út, és nem szükséges, hogy a folyópartok kizárólag az autós közlekedés területei legyenek. Beleznay létrehozott egy Facebook-oldalt is, amellyel azt szeretné elérni, hogy a Duna-part rendezésének előkészítésében ne csak a mérnök szakma, hanem a budapestiek is megszólalhassanak.

„A világban minden vízparti város e területek visszafoglalását, sokszínű használatát próbálja elérni. És mindegyiknek nehéz dolga van, mert a kialakult és növekedő gépkocsiforgalom korlátozása vagy drasztikusabb esetben megszüntetése komoly ellenállásba ütközik. A budapesti rakpartok közlekedésszervezési, városfejlesztési és városrendezési döntéseiben a mai napig is az autós közlekedés túlnyomó szempontjai érvényesülnek” – írja a közösségi oldalon a volt főépítész.