Több a kérdés, mint a válasz a budapesti Római-part árvízvédelmével kapcsolatban. A főváros vezetése mindenesetre megtette az első lépést a gátépítés felé. A probléma összetett: meg kell őrizni a Római természetes vízi kapcsolatát, ugyanakkor a part menti ingatlanokat is meg kellene védeni, ha már hagyták őket felépíteni.
Nehéz feladatra vállalkozik Budapest vezetése, amikor rendezni akarja a Római-part árvízvédelmét. Budapest árvízvédelmének a Duna III. kerületi szakasza a leggyengébb láncszeme; partfal vagy gát hiányában a nagyobb árvizek minden alkalommal elöntik a római-parti ingatlanokat, ugyanakkor épp ezek hiányának köszönhetően a Római Budapest szinte egyetlen olyan Duna-partja, ahol a városnak közvetlen, "plázsszerű" kapcsolata van a vízzel.
A városvezetés elsődleges célja, hogy e természetes kapcsolat továbbra is fennmaradjon, ugyanakkor megvédje a hullámtérben álló ingatlanokat is. A kérdés júniusban már megjárta a közgyűlést, akkor azonban elhalasztották a döntést.
A kulcsszó a hullámtér. A Dunának ezen a szakaszán az áradást a Királyok útja – Nánási út vonalában húzódó védmű állítja meg (ha megállítja), ez azonban sem magasságában, sem keresztmetszetében nem elegendő. A Fővárosi Önkormányzatot több jogszabály is kötelezi az árvízi védekezésre, ám a jelenlegi védmű a városvezetés szerint alkalmatlan a fejlesztésre, így az önkormányzat nem tudja teljesíteni a törvényekben előírtakat.
Miért védje?
A szerdán elfogadott, Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztésből kiderül: a fejlesztést a Királyok útjának szűk keresztmetszete, az úttest alatt húzódó gáz- és a védmű alatti vízvezeték lehetetleníti el. A főváros ezért a hullámtér elöntését akarja megakadályozni a Pók utca és a Pünkösdfürdő utca közé tervezett, részben mobilgátakból álló, 3 kilométer hosszú védművel, elismerve, hogy ettől a hullámtér még hullámtér marad, és az elhúzódó, tartósan magas árvizek esetében bizonyos károkkal továbbra is számolni kell.
Ahogyan mindig is számolni kellett. Az ártérben 80-100 évvel ezelőtt is épültek ingatlanok, az elmúlt 20 évben viszont – szabályozási terv hiányában – teljesen esetlegesen fejlődött a terület. Üdülőházként besorolt, valójában lakóházként funkcionáló épületek sorát emelték, amelyek csónaktároló helyisége lényegében garázsként működik. Mindezt néhány évente elönti a Duna, a tulajdonosok pedig gátért kiáltanak. Tarlós István óbudai polgármesterként és a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjeként is régóta szorgalmazta a gátépítést az előző városvezetésnél – jobbára hiába. Tarlósból azóta főpolgármester lett, és az új városvezetés prioritásként kezeli a védmű építését; szándékai szerint 2014-ben már gát védené a Rómait.
„Miért védje meg a főváros közpénzből azok ingatlanait, akik tisztában voltak azzal, hogy hullámtérbe építkeznek?” – tette fel a logikusnak tűnő kérdést Somfai Ágnes, az LMP fővárosi képviselője, aki több aggályát is megfogalmazta a hvg.hu kérdésére, annak ellenére, hogy a védmű építéséhez szükséges kezdőlépést némi módosítással ő és frakciója is megszavazta. Somfai szerint a Római-parton az elmúlt években annak ellenére zajlott jelentős ingatlanfejlesztés, hogy sem a főváros, sem a III. kerület nem fogalmazta meg világosan a területtel kapcsolatos elképzeléseit, s ez a koncepció ma is hiányzik. Az LMP képviselője szerint mindenekelőtt ezt a fejlesztési koncepciót kellene megalkotni.
Nehéz a dolga
„A vitákat nem lehet elkerülni, de lehet találni mindenki számára elfogadható megoldást” – adott hangot optimizmusának Hutiray Gyula. A főpolgármester-helyettes a hvg.hu-nak elmondta: nyilvános vita nem zajlott a gát nyomvonaláról, ám néhány szervezettel egyeztetett a városvezetés; „törekedtünk a vélemények figyelembe vételére”. Hutiray szerint a végleges nyomvonalat amúgy is majd a tervező jelöli ki; a tervezés 2012 első felében fejeződhet be.
A főpolgármester-helyettes szerdán befogadta az LMP néhány módosító indítványát, így például a Pók utca és a Rozgonyi Piroska utca között a nyomvonalat a partéltől a lehető legtávolabb, a Rozgonyi Piroska és a Mátyás király út között pedig az ingatlanok kerítésének vonalában, vagy azok közelében kell kialakítani. A már említett okból az LMP kezdeményezte azt is, hogy a megvédeni tervezett ingatlanok tulajdonosai vegyék ki a részüket a beruházás finanszírozásából.
Azokon a szakaszokon, ahol az épületek miatt a területeket feltölteni már nem lehet, betételemes, alumínium szerkezetű mobilgátak állhatnak majd, így oldható meg a közvetlen vízi kapcsolat fenntartása. Somfai Ágnes felhívta a figyelmet arra: a gátnak 6-8 méter mély résfalat kell építeni, amely – elzárva az áramlást – visszaduzzaszthatja a talajvizet Csillaghegy felé. „Nagyon nehéz dolguk lesz a tervezőknek” – jegyezte meg a képviselő.
Hova ez a sietség?
A Levegő Munkacsoport szerint a védművet a ma is létező fővédvonal, azaz a Királyok útja–Nánási út vonalában kell fejleszteni – jelentette ki lapunknak Schnier Mária, a környezetvédő szervezet elnökhelyettese. Mint mondta: a hullámteret nem szabad megcsonkítani, leszűkíteni, és a talajvízáramlást sem szabad korlátozni.
A Rómaifürdő Telepegyesület augusztus közepén a Fővárosi Közgyűlés pártjainak megküldött nyilatkozatban tiltakozott a nyomvonal kijelölése ellen. Az egyesület szerint a hullámtér védelme nem előzheti meg a lakóterületek árvízvédelmét. „Nem értjük, mi az oka a sietségnek, húsz évig az árvízvédelem ügyében semmi érdemi lépés nem történt, sőt, a megismert közgyűlési állásfoglalás ellentmond minden korábbi szakértői vélemény megállapításának” – olvasható a közleményben. Ébert Ágoston, az egyesület elnöke a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: egy komplex árvízvédelmi problémát kellene megoldani, de nincs átfogó koncepció. A Rómaifürdő Telepegyesület azt is sérelmezte, hogy a városvezetés meg sem kísérelt egyeztetni a szervezettel.
Becslések szerint a római-parti védmű kiépítése körülbelül ötmilliárd forintba kerül; a kormány a 2011-es költségvetésben egymilliárd forintot különített el erre a célra.
Megépíti a római-parti védművet a főváros
Mobilgát épülhet a Római-parton
