A másodfokon eljáró bíróság - megváltozatva az első fokon hozott ítéletet - Kaszab Csaba cselekményét társtettesként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalás bűntettére minősítette. A végrehajtandó szabadságvesztés tartamát két évi börtönbüntetésre enyhítette és a 17 millió forint vagyoni előny megfizetésére való kötelezését mellőzte a bíróság. Ezentúl 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélték Kaszab Csabát. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság 2010 áprilisában Kaszab Csabát vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt 3 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte. A tényállás lényege szerint még 2000 végén, az ügy másodrendű vádlottja, Kaszab Csaba, aki a kőbányai vagyonkezelő igazgatósági elnöke és a Kőbányai Önkormányzat Beruházási és Városüzemeltetési Bizottságának vezetője is volt, egy építési munkákat kérő ismerősével megállapodást kötöttek, amelynek lényege az volt: ha az ismerős férfi megkapja az önkormányzat által is finanszírozott társasházi felújítási munkákat, akkor az azok után járó díjak felét visszautalja Kaszab Csabának. Csak megtévesztéssel lehetett a pénzt kifizetni, hiszen az ügy olyan társasházakat érintett, amelyek 2000 nyarán indultak az önkormányzat által meghirdetett, vissza nem térítendő felújítási támogatásra irányuló pályázaton, de nem nyertek. 

Ezt követően a bűnszövetség harmadik tagja, az ügyben meg nem vádolt férfi vesztegette meg az ügy elsőrendű vádlottját Holló Leventét, aki a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. tulajdonosi csoportjának akkori vezetője volt. Ők abban állapodtak meg, hogy Holló Levente a szükséges ügyintézés fejében a munkák nettó értékének tíz százalékát kéri. Ezt később meg is kapta.

A vagyonkezelő összesen több mint 32 millió forintot fizetett ki a Kaszab Csaba ismerőse által vezettet társaságnak öt kőbányai társasház felújítása után. Az igazságügyi építésügyi szakértői vélemény szerint mind az öt ház esetében a felújításhoz ténylegesen szükséges összeget meghaladó kifizetés történt. Az átvett összegekből Kaszab Csabának 17 millió forintot juttatott ismerőse.

Az indokolás szerint Kaszab Csaba, mint igazgatóság tag nem szegte meg a hivatali, gazdasági kötelezettségét, és mint a városüzemeltetési bizottság elnöke nem hozható összefüggésbe azzal, hogy ő hivatali működésével összefüggésben fogadott el volna valamilyen előnyt. Tehát nem vesztegetés történt, hiszen előzetesen megállapodtak a bűncselekmény elkövetéséről, azaz abban, hogy megkárosítják az önkormányzatot.

Az ügyben eljáró bíró elmondta, nem volt mód a jelen eljárásban két évnél hosszabb szabadságvesztés kiszabására - még ha azt is szabtak volna ki a bűncselekményért, annak elszaporodottsága miatt -, mert még az évekkel korábban hozott ítéletkor az ügyész nem fellebbezett súlyosításért. Így nem volt mód a megismételt eljárásban két évet meghaladó szabadságvesztés kiszabására - magyarázta.

A bíróság 2008-ban már egyszer jogerősen két évi szabadságvesztésre ítélete Kaszab Csabát, de az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezte, és új eljárás indult. Az indokolás szerint a szerzett előny elkobzását azért kellett mellőzni, mert a közbizalmat sértő bűncselekményben a felelősségét nem találtak megállapíthatónak.

Holló Levente vesztegetés miatt két év végrehajtandó börtönbüntetést kapott, tíz hónappal enyhítve az első fokon kiszabott szabadságvesztést. A vádlott hárommillió forint vagyon előnyt köteles megfizetni. A bíró rámutatott, mindmáig nem térült meg a három férfi által okozott 32 millió forintos kár, ők a mai napig tartoznak az összeggel az önkormányzatnak, amely igényét polgári peres úton érvényesíthetné.