Hajléktalanokból, civilekből és szociális munkásokból álló csapat kezdett tiltakozássorozatba Józsefvárosban a szeptember 25-én sorra kerülő népszavazás miatt, amelyben a józsefvárosi vezetőség három, a VIII. kerületi hajléktalanokat érintő kérdésben akarja kikérni a kerületben lakók véleményét. A civil szervezet szerint a kérdések természete embertelen, értelmetlen és félrevezető.
A Város Mindenkié csoport képviselője, Fehér Boróka szerint a lakosoknak egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy a kerület csupán 700 ezer forintot költ évente a hajléktalanellátásra, a kilakoltatásokra pedig csaknem 7 milliót, ezért is van szükség az összefogásra, hogy felvilágosítást kapjanak. A képviselő szerint az is fontos, hogy ez az első olyan tiltakozás, amelyben együtt dolgozik a Fedél Nélkül Csoport, a Tízek Tanácsa, az Új Szemlélet, a Menhely Alapítvány és A Város Mindenkié, vagyis összefogtak a hajléktalanellátó szervezetek, a civil csoportok és a szociális munkások. Az Összefogás nem titkolt célja, hogy a kerületi lakosok nemmel szavazzanak a hajléktalanság és a szegénység kriminalizálására.
Kukából szónokolva
A tiltakozás nyitányaként performansz keretében egy józsefvárosi születésű és jelenleg is ott élő hajléktalan aktivista, Némedi Lászlóné Hajdú Gabriella egy kukában állva olvasta fel, miért is tartják fontosnak, hogy a kerület lakosai három nemmel szavazzanak a közelgő népszavazáson, vagy, ahogy a polgármester nevezte, „rendszavazáson” feltett kérdésekre.
Végül pedig Kocsis Mátéval, a józsefvárosi fideszes polgármesterrel készült, néhány nappal ezelőtti, a „hajléktalankérdésre” is több ízben kitérő interjúból olvastak fel néhány részletet, majd a kukába hajították, ezzel demonstrálva, hogy mennyire elvetik a kerület hozzáállását a szegénység kérdéséhez, és úgy vélik, a népszavazás embertelen, értelmetlen és félrevezető.
Kocsis Máté az interjúban azt nyilatkozta, hogy a hajléktalanság nem pénzügyi, hanem elvi kérdés, mivel a kerültben élőknek csak kis százaléka józsefvárosi születésű, a legtöbben csak bevándoroltak oda. „Az országban nemcsak hajléktalanok vannak, hanem otthonnal rendelkező, normális, polgári életet élő családok is, és hát utóbbiak jelentik a társadalom döntő többségét. Elszabadultak a közterületi viszonyok, de nem hagyhatjuk, hogy tovább fajuljon a helyzet” – nyilatkozta Kocsis. „Ha nem szorítjuk ki a hajléktalanokat, akkor ők szorítják ki a józsefvárosiakat.”
A szeptember 25-én megrendezendő népszavazás kérdései: |
Támogatja-e Ön, hogy hatályban maradjon Józsefváros képviselő-testületének kukázást tiltó rendelete? Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros képviselő-testülete rendeletben tiltsa meg Józsefvárosban a közterületen történő életvitelszerű lakhatást? Támogatja-e Ön, hogy Józsefváros polgármestere még az idei évben tárgyalásokat folytasson a Fővárosi Önkormányzat vezetésével a hajléktalanellátás színvonalának emelése és a kerület – hajléktalanokkal kapcsolatos – tehermentesítése érdekében? |
A szemeteskukából beszélő Némedi Lászlóné szerint a népszavazásban megfogalmazott kérdések ellehetetlenítenék a hajléktalanokat, hiszen azoknak az embereknek, akiknek nincs miből élniük, és ezért valamilyen módon önerőből akarják fenntartani magukat – még ha ezt a kukában talált élelmiszer jelenti is – nem hiányzik, hogy még ezért is büntetést kapjanak.
Megelőzés vagy tüneti kezelés
Az összefogás szerint a kukázás és az utcán alvás megszüntetésének semmi értelme, olyan, mintha a csókolózást vagy a kutyasétáltatást akarnák megtiltani. A kerület egyébként az aktivisták szerint nem finanszírozza nappali melegedők fenntartását, pedig erre törvény kötelezi őket. Úgy vélik, azért alszik ennyi ember az utcán, mert nagyon kevés olyan lakás van, amely a szegények számára is megfizethető, pedig a szervezet tudomása szerint 500 önkormányzati bérlakás áll üresen a kerületben, amelyeknek fenntartása 25 millió forintba kerül. Arról nem is beszélve, hogy a népszavazás megszervezése maga is csaknem 30 millió forintjába került az önkormányzatnak. Az Összefogás szerint megelőző és felszámoló törvényekre lenne szükség ahhoz, hogy kezelni tudják a hajléktalanhelyzetet.
Bár a népszavazás harmadik kérdésén (lásd keretes írásunkat), ahogy Fehér Boróka fogalmazott, ők is elgondolkodtak, hiszen végső soron ez a céljuk. Ám úgy gondolják, a megfogalmazás felháborító, vagyis hogy a hajléktalankérdést csak a kerület tehermentesítésének szempontjából tartják említésre méltónak, nem pedig azért, mert vannak emberek, akiknek nincs otthonuk.
Kocsis Máté az interjúban úgy fogalmazott, a népszavazás végkimenetelét illetően arra számít, „hogy a kerület felhatalmaz: tegyünk rendet, mostantól mindenhol és mindig”. Fehér Boróka, az AVM képviselője szerint azonban sok embert sikerül majd maguk mellé állítaniuk, és azt remélik, meg tudják győzni a józsefvárosi polgárokat, hogy utasítsák el a hajléktalanok kriminalizálását. Az összefogás szeptember 25-éig több információs standot felállít, lakossági fórumot és nyílt napot is tartanak, továbbá egy kiállítást is szerveznek a hajléktalan alkotók műveiből. Ezek keretében a kerületben élőknek lehetőségük lesz megismerkedni az itt lakó fedél nélküliekkel, illetve felvilágosítást kapnak a józsefvárosi hajléktalanhelyzetről.