"Az Amerikai Népszava szerkesztősége felháborítónak tartja, hogy az Orbán-kormány nevében bárki bocsánatkérésre szólítson fel írókat, művészeket, beleszóljon az írói szabadságba, elbíráljon irodalmi leveleket" - fogalmaztak az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben. Halász János államtitkár hétfőn az Országgyűlésben úgy fogalmazott: Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, és "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra".

Az Amerika Népszava keddi közleményében az olvasható: kiállnak Kertész Ákos szólásszabadsága és írói szabadsága mellett, és általánosságban is visszautasítják, hogy politikusok ítéletet mondjanak művészek kijelentései, alkotásai felett. "Az Orbán-kormány nem vitathatja el, hogy bárki - különösen egy művész a saját stílusában - kritizálhassa akár a hazáját és a nemzetét is. Egy kormány nem illetékes és nem hivatott arra, hogy esztétikai kérdésekbe avatkozzon, és azokban a döntőbíró szerepét játssza" - fogalmaztak.

A jelenleg érvényben levő bírói gyakorlat szerint a vélemény szabadsága védelmet élvez a szokatlan, a meghökkentő, a durva és sértő vélemények megfogalmazása esetében is. Egy kormány nem hivatott arra, hogy bíróságok kompetenciájába tartozó ügyekben döntsön, illetve az igazságszolgáltatást felülbírálja - írták. Az Amerikai Népszava álláspontja az, hogy Kertész Ákos irodalmi levele a szakmai közvéleményre és a civil társadalomra tartozik, a politikának ezekbe a kérdésekbe nem lehet beleszólása.

"A levelet mély hazaszeretet és a magyarság sorsáért való aggódás és felelősség járja át. Ízlés dolga, hogy a stílust vagy a megformálást, a megfogalmazást tekintve ki hogyan viszonyul a szöveghez. Egyes szavak használatáról és értelmezéséről folyhat társadalmi és szakmai vita, de a hatalom nem avatkozhat ezekbe a vitákba" - szögezik le.

Az Amerikai Népszavában augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmaz: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: 'ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.' De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!"

Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.