Horváth Csaba (MSZP) frakcióvezető hozzátette, hogy a cég működése a jelenleg elképzelt szerkezetben nem megoldható, mert ez egy "fantomcégen", a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) múlik. A képviselő a fontolva haladás útját javasolta, és azt kérte, a főváros először fogalmazza meg, mit vár a BKK-tól, majd készítsenek terveket.

György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes a vitában elhangzottakra úgy reagált: a közvélemény tisztában azzal, hogy az új városvezetés mennyi erőfeszítést tett a BKV finanszírozásának megoldása érdekében. Azzal azonban - mint mondta - nem vitatkozik, hogy kiszámítható, hosszú távú finanszírozásra van szükség, az egyedi megállapodások a minisztériumokkal nem tekinthetők biztos anyagi forrásnak.

A konszolidált jelentés szerint a BKV üzemi bevétele tavaly 135 milliárd forint volt, a ráfordítások pedig 130 milliárdot tettek ki, így az üzemi eredmény 5 milliárd 200 millió forint lett. Mivel a pénzügyi és rendkívüli műveletek veszteségesek voltak, a BKV mérleg szerinti, adózás előtti eredménye 1 milliárd 18 millió forintot tett ki. Ez 4,7 milliárd forinttal jobb eredmény, mint a tervezett 3,7 milliárdos veszteség.

Bár a menetdíjbevételek a tervhez képest 4 százalékkal, az árkiegészítés pedig 3,4 százalékkal alacsonyabb volt, és az agglomerációs és kerületi bevételek is csökkentek, a BKV 2010-ben a fővárosi önkormányzattól 5 milliárd forint, az államtól pedig 17,5 milliárd forint támogatást kapott.

A cég a jelentésben rámutatott, hogy a BKV-cégcsoport üzemi eredménye 5,3 milliárd forint, mérleg szerinti eredménye pedig 610 millió forint nyereség volt. Ezzel a cégcsoport a 2010-es üzleti elvárásokat teljesítette.