Kedden mondhatja ki a végső szót az Alkotmánybíróság a nyugdíjkasszák ügyében. Információink szerint még a héten, az öt új bíró megérkezése előtt elfogadhatja az Ab azt a határozattervezetet, amely két ponton is alkotmányellenesnek találta a kormány által kidolgozott, a Fidesz-KDNP által a parlamentben megszavazott törvényt.
Újabb, rendkívüli tárgyalási napot iktatott be a tárgyalási rendjébe az Alkotmánybíróság, hogy még ezen a héten lezárhassa a magánynyugdíjkasszák vagyonának államosítása ügyében indított alkotmányossági vizsgálatot – tudta meg a hvg.hu egy, a döntéshozatali mechanizmusra rálátó, az ügy bizalmi jellege miatt neve elhallgatását kérő forrástól.
A nyári ítélkezési szünetről visszatérő bírák most tárgyalták először azt a határozattervezetet, melyet az ügy előadóbírója – akinek nevét csak a határozathozatal után hozza nyilvánosságra az Ab – még júliusban készített el, és amelyet július 12-én egyszer már megtárgyalt a testület.
A hvg.hu értesülését az újabb tárgyalási napról cikkünk megjelenése után Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke is megerősítette az MTI-nek. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy kedden megszülethet-e a határozat.
Még folyik a vita
Információink szerint az Ab kedden – még a parlament által júniusban megválasztott öt új alkotmánybíró érkezése előtt – ismét összeül és újra megtárgyalja a határozattervezetet. Egy forrás azt mondta, ötvenszázalék feletti a valószínűsége a döntésnek.
Az Origó augusztus 18-án arról írt, hogy a határozattervezet két ponton is alkotmányellenesnek tartja a kormány kezdeményezésére a parlament által decemberben elfogadott törvényt. Így megsemmisítené azt a részt, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, és kimondaná, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Másrészt eltörölné azt a passzust, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.
Pénteken egy a döntéshozatalra rálátó forrás azt mondta, minimális az esélye annak, hogy hétfőn lezárja az ügyet a testület. A forrás azt valószínűsítette, hogy az új bírák érkezése miatt kicsúszik a döntés szeptember végére, október elejére. Ugyanis időt kellett volna adni, hogy az új bírák is megismerhessék az ügyet, a határozattervezetet, a többi bíró véleményét. Ezek után döntött úgy az Ab, hogy kedden még egyszer nekifut az ügynek - még az új bírák érkezése előtt.
Információink szerint a jelenlegi bírák többsége már korábban is egyetértett a határozattervezet végkövetkeztetésével, ám abban jelentős vita van, hogy milyen alkotmányjogi érvekkel indokolják döntést. A hvg.hu úgy értesült, hogy a mai napon a tervezet egy nagyon fontos ponton módosult, és volt olyan bíró, aki - ahogy egy forrás fogalmazott - a mostani álláspontnál is "továbbmenne", mások újabb szakmai érveket fogalmaztak meg.
Az egyik neve elhallgatását kérő forrás szerint nem az új, Fidesz-KDNP által jelölt bírák érkezése miatt döntött úgy a 10 tagú testület, hogy megpróbálja még a héten lezárni az ügyet, szerinte a fő szempont az volt, hogy a tagok a lehető legrövidebb időn belül döntést akartak hozni ebben a nagy jelentőségű ügyben.
Keddre eredetileg nem volt betervezve újabb testületi ülés, a 15 tagúra kibővülő Ab szeptember 5-én, illetve szeptember 12-én tanácskozott volna legközelebb.
Több száz beadvány
Az Ab-hoz több száz beadványt érkezett a törvény alkotmányosságának vizsgálatát kérve. Zömében magánszemélyek fordultak az Alkotmánybírósághoz, de a Stabilitási Pénztárszövetség, a Magyar Helsinki Bizottság és Mesterházy Attila MSZP-elnök is a testület állásfoglalását kérte.
Az alkotmányőrök mozgástere korlátozott, ugyanis egy tavaly októberben a kormánypárti többség egy alkotmánymódosítással úgy szűkítette a testület jogosítványait, hogy kikötötte: az Ab költségvetést és adónemeket érintő jogszabályokat csak alapjogi szempontból vizsgálhat felül. Ezt a passzus az új, januárban hatályba lépő alaptörvény is megőrizte, kikötve, hogy az Alkotmánybíróság csak akkor kaphatja vissza az elvett jogosítványait, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá esik.
Az új alaptörvény azt is leszögezte, hogy Magyarországon nem létezhet többé kötelező magánnyugdíjpénztár, csak a harmadik pillér, az önkéntes kassza.
Matolcsy legfontosabb törvénye a tét
Október végén a parlament két törvényt fogadott el, ami érintette a pénztárakat. Az egyik a lényege a tagdíjak felfüggesztése volt, a másik megszüntette a kötelező pénztári tagságot és lehetővé tette a visszalépést az állami pillérbe (az 1997-ben elfogadott magánnyugdíjpénztárakat bevezető nyugdíjreform fontos része volt, hogy a pályakezdőknek kötelezően be kellett lépniük egy pénztárba).
November végére újabb javaslatokkal állt elő a kormány. Matolcsy György bejelentette, hogy a több mint hárommillió pénztártagnak 2011 január 31-ig kell eldönteniük, maradnak-e a pénztáruknál vagy átlépnek az állami pillérbe. Az új szabályok szerint, amiket decemberben fogadott el a parlament, azoknak kellett nyilatkozniuk, akik a pénztáruknál akartak maradni, de a kormány azzal büntetett, hogy kizárta őket az állami nyugdíjrendszerből: 2011 decemberét követően nem szereznek jogosultságot az állami nyugellátásra a pénztártagok, annak ellenére, hogy munkáltatójuk 24 százalékos nyugdíjjárulékot fizet utánuk minden hónapban.
Hogy elkerülje az Alkotmánybíróság kritikáját, a kormány ezt a járulékot nyugdíj-hozzájárulássá nevezte át (a nyugdíjjárulékért ugyanis járt volna a nyugdíjjáradék, mint ellenszolgáltatás), a pénztártagok bruttó béréből levont, 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékát pedig a pénztáraknak hagyta.
A pénztáraknál végül 98 ezer tag maradt, 63 százalékuk 26-40 éves. A kasszák 3160 milliárdos vagyona juniúsban átkerült az Államadósság Kezelő Központhoz, majd az állam visszautalta nekik a maradók megtakarításait (233,5 milliárd forintot), és az állami pillérbe átléptetett tagok reálhozamát, valamint a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásokat. Az utóbbi két tételt, átlagosan 80 ezer forintot a pénztáraknak szeptember 16-ig ki kell fizetniük az elveszített tagoknak.
