Itthon MTI 2011. augusztus. 09. 19:36

GMO-eljárás: Varga Mihály szerint szakmai a kérdés

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden hivatalában fogadta a mezőgazdasági termékekkel foglalkozó amerikai cég magyar leányvállalatának, a Monsanto Hungária Kft.-nek a képviselőit. A találkozón a genetikailag módosított (GMO) mezőgazdasági termékekről volt szó.

Varga Mihály arról tájékoztatta a céget, hogy Magyarország elkötelezett egy teljes mértékben GMO-mentes politika mellett - írta közleményében Havasi Bertalan, a Miniszterelnökség sajtóstábjának vezetője. Varga Mihály jelezte, ennek megerősítéseként a január elsején életbe lépő új alaptörvény külön cikkben rendelkezik a genetikailag módosított élőlényektől mentes hazai mezőgazdaságról, valamint az állampolgárok egészséges élelmiszerekhez és ivóvízhez fűződő jogáról. A hazai GMO-szennyezéssel összefüggő, folyamatban lévő eljárással kapcsolatban Varga Mihály kifejtette, hogy az kizárólag szakmai kérdés, amelynek tisztázására valamennyi jogszerű út a cég számára nyitva áll.

Varga Mihály a találkozón üdvözölte, hogy a Monsanto együttműködésre és közös megoldásokra törekszik a magyar hatóságokkal. Egyúttal tájékoztatta a céget arról is, hogy a jövőben a beruházási feltételek és a hatósági környezet további fejlődése várható.

AP

Júliusban több ezer hektár kukoricavetést semmisítettek meg az országban, mert génmódosított vetőmag került a földbe, amelynek használata Magyarországon tiltott. Az ellenőrök Pioneer és Monsanto fajtákat egyaránt találtak az elvetett vetőmagok között. A hatóság azt nem vizsgálja - az unión belüli áruk szabad áramlása miatt -, hogy miként került az országba a GMO-val szennyezett vetőmag, de azt igen, hogy hová került az áruból. A Monsanto a honlapján szereplő adatok szerint 1901-ben alakult az Amerikai Egyesült Államokban, mára a mezőgazdasági termékek és technológiai megoldások egyik legnagyobb szállítójává vált a világon.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.