Hiába enyhítették több ponton azt a kormányrendeletet, amelynek célja, hogy biztonságosabbá tegye a zenés, táncos rendezvényeket, a "lex West Balkán" néven ismertté vált szabályozás – változatlan formájában – betarthatatlan, így előbb-utóbb trükközésekre kényszerítheti a szórakozóhelyek üzemeltetőit – állítják maguk az érintettek. Mindeközben a West Balkán tragédiáját előidéző partik reinkarnálódtak.
„Ez az egész szabályozás csak arra jó, hogy a hivatalnokok levédjék a seggüket” – fakadt ki a hvg.hu-nak az egyik budapesti szórakozóhely üzemeltetője a „Lex West Balkán” néven elhíresült kormányrendelet ellen. Bár a fővárosi West Balkánban történt januári, három halálos áldozatot követelő tragédia után sebtiben, a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotott kormányrendelet célja eredetileg az volt, hogy a szórakozóhelyeken és zenés-táncos tömegrendezvényeken biztonsággal mulassanak az emberek, a bulihelyek üzemeltetői szerint a jogalkotók betarthatatlan szabályozást kreáltak.
Az sem segített a rendezvényszervezőkön, hogy lobbizásukat követően júliusban végül az eredeti szabályozás finomított verziója lépett életbe. Így például – a korábbitól eltérően – a szervezőktől nem várnak el szakképzettséget és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség eljárására sincs szükség a szórakozóhelyek megnyitásához.
Indokolatlan szigor?
A szórakozóhely hvg.hu által megkérdezett üzemeltetői úgy vélik: továbbra is indokolatlanul szigorúak bizonyos előírások. „Olyan papírokat kérnek, ami nincs. A mi szórakozóhelyünknek egy 1880-ban felhúzott épület ad otthont. Ennek kérik a metszetrajzát, illetve a födém szerkezetét, de ahhoz, hogy ezeket a papírokat beszerezzük, meg kéne bontani az épületet vagy fel kéne támasztani az építtetőt. Már a levéltárban is jártunk, de ott sem beszerezhetőek ezek a dokumentumok” – mesélte a hvg.hu-nak Nagy Zsolt, a budapesti Dürer Kert nevű szórakozóhely üzemeltetője. Ráadásul már a Dürer Kert szabadtéri részébe is ki kell tenni az Exit-lámpát, s vészhelyzet esetén nem lehet az épületből nyíló parkerdőbe kimenekíteni az embereket, ehelyett kizárólag az utcára szabad csak.
Nagy Zsolt példaként említette, most már az is probléma, hogy parkettájuk van. „Három éve működünk, s egyszer csak egy parketta miatt nem kapunk engedélyt. A parkettához nincs olyan anyag Magyarországon szabadalmaztatva, amivel tűzmentesíteni lehet. Ha behoznánk külföldről, először szabadalmaztatnunk kellene és utána lehetne lekenni a parkettát” – magyarázta, hozzátéve: a hatályba lépett kormányrendelet óta közel tízmillió forintot költöttek az átalakításokra, dokumentációkra.
Hasonlóan nyilatkozott egy másik fővárosi szórakozóhely neve elhallgatását kérő tulajdonosa. „A tűzoltónak teljesen meg van kötve a keze. Alezredesi szinten tárgyaltunk a tűzrendvédelmi előírások kapcsán. A tűzoltó közölte velünk, hogy tudja, látja, hogy a helyről ki tud menekülni ezer ember, de a jogszabályt nem ő találta ki, be kell tartatni. Neki nincs hatásköre, semmit nem mer aláírni” – panaszkodott a tulajdonos.
Az esetek döntő többségében ilyenkor a katasztrófavédelemhez irányítják az üzemeltetőket, a többi hatóság ugyanis igyekszik eltolni magától a felelősséget. „Ötödjére megyünk a katasztrófavédelemhez. Kérdés, ott mennyire bírják kapacitással, merthogy nem csak mi járunk oda, hanem szinte mindenki. Abban bízunk, hogy a katasztrófavédelem munkatársai belátják, hogy hülyeség, amit a jogszabály előír” – magyarázta forrásunk.
Az egyik Dunán lévő, hajón működő szórakozóhely üzemeltetői azért vannak gondban, mert - mint megtudtuk - a vízügyi hatóság szerint a kerület illetékes, míg a kerület a vízügyi hatóságra hárítaná az engedélyezéssel kapcsolatos döntéseket.
Jönnek a "magyaros" megoldások
Több szórakozóhely tulajdonosa is arról beszélt lapunknak, hogy ha nem módosítják újfent a szabályozást, akkor előbb-utóbb trükközésre kényszerülnek. „A rendelet nem vonatkozik például családi rendezvényre, pártrendezvényre, oktatási rendezvényre, egyházi rendezvényre. Így azt sem tartom kizártnak, hogy néhány szórakozóhely csatlakozik majd valamilyen egyházi felekezethez, esetleg kiírja, hogy milyen aktuális névnapot ünnepel. Kiírja például, hogy Tihamér nap van, s amikor jön a razzia, közli: családi rendezvényt tartanak. Megint magyar megoldás született és mutyiba kényszerítenek mindenkit” – állította az egyik tulajdonos.
Mindeközben a januárban a West Balkánban tartott és tragédiába torkollott Noise Night Life (NNL) nevű parti egyik szervezője, pontosabban annak köre rendre felbukkan egy-egy szórakozóhelyen azzal a kéréssel, hogy bulijukat fogadják be. Több olyan szórakozóhely üzemeltetővel is beszéltünk, akik azt állították: a West Balkán-ügy egyik vádlottjának környezete továbbra is szervezi az NNL-hez hasonló bulikat, legfeljebb más néven. Korábban ugyanez a kör szervezett partit a Hajógyári sziget egyik szórakozóhelyén, de információnk szerint később összerúgták a port az ottani „főnökkel”, így a következő rendezvényt már új helyszínen kellett rendezniük.
Rendezvényekben jártas szakemberek állítják: mégsem valószínű, hogy megismétlődik az, ami januárban történt. Azért nem - magyarázták -, mert jóllehet mindig lesz olyan anyagilag megszorult szórakozóhely, amelyik befogadja ezeket a bulikat, olyan feltételekkel, ahogy annak idején a West Balkán tette, már senki nem fogja.