„Kialudt a nyugati államok fáklyája”, amit korábban követni akartunk, de az európai gazdasági közösségnek ez a része, illetve a jóléti társadalmakra jellemző mentalitás - ahogy a miniszterelnök fogalmazott: a „régi világ” - amúgy is „kényszerlakhely” volt a magyarok számára - régen volt már ilyen sok vitára okot adó világpolitikai fejtegetése Orbán Viktornak Tusnádfürdőn. (A beszéddel és az abból elsőként szemelvényeket közlő hvg.hu cikkének hazai visszhangjával külön is foglalkozunk cikkünk "Egy tudósítás margójára" című részében.) Szerkesztőségünk a legautentikusabbakhoz, a Fidesz európai parlamenti delegációjának tagjaihoz fordult segítségért a kormányfő szavainak értelmezéséhez.

„Egész Európában érezhető egyfajta enerváltság, kedvetlen világ alakult ki a nyugati társadalmakban, egyfajta céltalan, mindenbe belebonyolódó hangulat” – mondta a hvg.hu-nak Surján László. A képviselő szerint ugyanakkor Orbán Viktor gondolatmenete „erőteljes kritikát fejezett ki a jelenlegi állapotokkal szemben”, de egyáltalán nem volt rendhagyó, „ilyen gondolatokkal bőven találkozni Nyugat-Európában is”.

Tágabb keretben

Arra a kérdésünkre, hogy hogyan értelmezi a „Nyugat, mint kényszerlakhely” gondolatmenetet, a képviselő azt mondta, a „tusnádi beszédeket sosem szabad úgy értelmezni, hogy egy-egy gondolatmenetet kiragadunk, és direkt politikai utalásnak tekintjük az aktuális helyzetre, mert ezek mindig egy tágabb értelmezési keretet adnak”. Surján László így „nevetségesnek”, és „olcsó politikának” minősítette kérdésünket.

A "hanyatló Nyugat" - ahogy azt Madách nyomán a művészet ábrázolja

Túry Gergely

Őry Csabától azt kérdeztük, látja-e már annak jeleit, amiről Orbán Viktor beszélt, miszerint a magyarok már egy-két lépéssel az európai nemzetek előtt járnak, sőt szerinte az európaiak tőlünk fognak átvenni ötleteket? A képviselő szerint „bizonyos megoldásokban előttünk járunk, ami korábban hatalmas felhördülést keltett, például a bankadó teljesen legitimmé kezd válni az unióban, egyre több ország vezeti be, ehhez képest amikor a válság idején felmerült, hogy ebből a bankok is vegyék ki a részüket, értetlenség fogadta a magyar szándékot”. (Nyugat-Európában a bankadót főként azért vezették be, hogy a jövőben ne legyen szükség állami bankmentő csomagokra, és a mértéke is jóval alacsonyabb a magyarénál, időtartama is rövidebb – a szerk.)

Azzal kapcsolatban, hogy „a válság után az európai gazdaság fő motorja Közép-Európa lesz”, a képviselő annyit mondott, „nem véletlenül terjeszkedett és terjeszkedik az unió, lehetőségeket látnak bennünk”, de konkrét nyugati érdeklődésről a „speciális magyar megoldások iránt” Őry Csaba egyelőre nem tudott beszámolni, azt mondta, a „gyakorlat majd megmutatja”, lesz-e ilyen. Szerinte „a mi intézkedéseink sem mindig egyedülállóak, a családtámogatási rendszerben Franciaországot és Finnországot vezetett be jóval előttünk hasonlót, az új szakképzési rendszerünk pedig kétségtelenül a létező német mintára épül.

Kerestük Glattfelder Bélát és Deutsch Tamás is, de mindketten kinyomták a telefonjukat, és nem hívták vissza lapunk munkatársait.

Egy tudósítás margójára

A hvg.hu július 23-án helyszíni tudósítást közölt Orbán Viktor tusnáfürdői beszédéről és egyedüliként számolt be arról, hogy a miniszterelnök a válságban lévő zónáról, a hanyatló nyugati jóléti társadalmakról azt mondta: ezt a világot nem kell sajnálni, mert az „börtön”, „kényszerlakhely” volt Magyarország számára. A hazai és a külföldi médiában, blogoszférában vita alakult ki a kormányfő kijelentéséről – a publicisztikák többsége a hvg.hu-ra hivatkozott, miután a Magyar Távirati Iroda tudósítása a „börtönre” vonatkozó mondatot egyáltalán nem tartalmazta. (Az előadás szövege utólag került fel a miniszterelnök honlapjára, és elhangzásához képest három nappal később jelent meg a Bálványosi Szabadegyetem weboldalán.)

Pár nappal a tusványosi beszéd után, július 25-én Kumin Ferenc, a korábbi köztársasági elnök munkatársa, jelenleg a Századvég Alapítvány vezető elemzője blogján azt írta, a hvg.hu pontatlanul idézte Orbán Viktort, ami a beszéd értelmezését tévútra terelte. Kumin szerint nem „a Nyugat maga hanyatlik, hanem az a mód, ahogy aktuálisan él”, és a miniszterelnök nem arról beszélt, hogy a nyugati civilizációt kell meghaladni.

Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen

Túry Gergely

A hvg.hu tudósításában többször jelezte, hogy Orbán Viktor a nyugati életmód, a jóléti társadalom hanyatlásáról beszélt, melynek szerinte az adósságfelhalmozás nyomán előállt gazdasági válság az oka, a civilizáció kifejezést a tudósítás pedig egyáltalán nem említette. A hvg.hu július 25-én reggel - a HírTv oldalára felkerült videófelvétel alapján kiegészítve - a vitatott mondatot a "régi világ" kifejezéssel pontosította, miután az eredeti tudósításban tévesen "ez a világ" szerepelt. Ennek ellenére a félreértés elkerülése érdekében most pontosítjuk a tudósítást a szabadegyetem honlapjáról vett idézetekkel.

A "börtönről" és a "kényszerlakhelyről":

„Egy évvel ezelőtt Magyarország még a veszélyzóna epicentrumában volt, ma már nem vagyunk ott, kifele tartunk onnan, de még mindig veszélyzónában vagyunk. Ugyanakkor azt szeretném mondani Önöknek, hogy a régi világ összedőlését nem kell sajnálnunk. Nem mi idéztük elő, felelősségünk nincs benne, bár mi omlottunk össze először 2008-ban, de azt senki nem mondhatja, hogy mi rántottuk magunkkal a többieket, tehát a mi lelkiismeretünk tiszta. Nem mi döntöttük össze, sajnálni sem kell, mert az a régi világ szerintem inkább börtön volt, mint otthon, de legyünk megengedőek, legfeljebb kényszerlakhely volt a magyar nemzet számára.”

Pár perccel korábban a kormányfő a „régi világról” ezt mondta:

„Nem kevesebbről van itt szó, minthogy az a világ, aminek a fogalmi keretei között éltük az életünket, azok a szavak, törvények, leírások, amellyel értelmeztük a világot, amely körülvesz bennünket, lassan, de biztosan elveszítik az érvényüket, vagyis a jólétinek nevezett fogyasztói társadalmak Nyugaton véget értek.”

A nyugati modellek követéséről pedig így beszélt:

„Ugye, a magyar – de mondhatom nyugodtan, hogy a közép-európai – reflex úgy hangzott vagy úgy működött, hogy figyelni kell a Nyugatot. A nyugati megoldásokat meg kell érteni, ez Széchenyi óta ismert reflex, a nyugati megoldásokat meg kell értenünk, át kell ültetnünk Magyarországra, és akkor megvan az irány, és megvannak a használható eszközök. Azonban ma az a helyzet, hogy akiket követhetnénk, azoknak a fáklyája kialudt.”