A nemzetközi fórumokon is egyre markánsabban érvényesülő orosz drogpolitika visszásságaira hívták fel a figyelmet tegnap civil aktivisták a budapesti orosz nagykövetség előtt.
Az orosz kormány ahelyett, hogy a józan észre hallgatva a hatékony megelőzésre és kezelésre helyezné át a hangsúlyt, jelenleg a totális drogellenes háború bevezetésére készül, és a Gulágok újranyitásával oldaná meg a drogproblémákat – hívta fel a figyelmet Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője tegnap este az Orosz Föderáció Bajza utcai nagykövetsége előtt. A Közép-Európai Egyetem Emberi jogok és drogpolitika című nyári kurzusán résztvevőkkel közösen tartott békés, gyertyagyújtásos demonstráció a drogháború eddigi áldozatai előtt tisztelgett.
A TASZ érvelése szerint az értelmetlenül szigorú drogpolitika már eddig is több millió fiatal egyébként megelőzhető halálához vezetett. Az oroszországi, zéró tolerancián alapuló drogpolitika következtében ugyanis több tízezer ember hal meg minden évben olyan fertőzések és túladagolások következtében, amelyeket Nyugat-Európában hatékony ártalomcsökkentő programokkal már sikerült visszaszorítani.
Zárt osztályon
Ilyen program például a tűcsere, amely még mindig nem kap állami támogatást Oroszországban, vagy a gyógyszeres helyettesítő kezelés, amelyet egyenesen betiltottak. Eközben drogfogyasztókkal túlzsúfolt börtönök a tbc és a HIV-fertőzések melegágyává váltak, a zárt osztályokon folytatott szovjet eredetű, tudománytalan "drogterápiás" módszerek pedig látványos kudarcot vallanak. Minden száz HIV-fertőzésből 70 a drogfogyasztással van összefüggésben, de a járvány nem áll meg a drogfogyasztóknál: jelenleg már minden százból egy orosz HIV-fertőzött – több mint másfél millió orosz él együtt a vírussal.
A totális tiltáson és fegyveres harcon alapuló orosz drogpolitika térnyerése egyre nyilvánvalóbb. Ma az ENSZ kábítószer és bűnözés elleni irodájának (UNODC) vezetője Juríj Fedotov, volt külügyminiszterhelyettes. S bár drogpolitikai hátraarc nem történt ugyan sem az ENSZ-ben, sem világszerte, de az utóbbi két évben háttérbe szorultak a pragmatikus, a globalizációval és a viharos demográfiai gyarapodással a fogyasztók számát tekintve egyre masszívabb droghelyzetet társadalmi és egészségügyi problémának tekintő irányzatok.
A drogháborúban élenjáró USA kábítószer-elhárító kommandói egyre élesebb háborút folytatnak Mexikóban, az oroszok a saját frontjaikon csatáznak, és az amfetaminban (speed) és metamfetaminban (ecstasy) utazó Távol-Keleten – így a drogkereskedést halállal büntető Indonéziában és Vietnamban – is a csempészek elleni dzsungelharc a fő csapásirány. Mindeközben Kínában virágzik a heroinpiac, az USA-ban, Európában, Japánban és Dél-Koreában pedig mind népszerűbbek a legújabb dizájnerdrogok.