A Jobbiknak a gyöngyöspatai polgármester-választáson aratott győzelmét kommentálta kedden két bécsi lap, a liberális Der Standard és a konzervatív Die Presse. A La Croix című francia katolikus napilap a magyarországi közfoglalkoztatás átalakításáról közölt írást keddi számában. A Regnum orosz hírportál a magyarországi "kémügyről" értekezett.
A Der Standard szerint - legalábbis Magyarországon, ahol "nagy hagyományuk van a nacionalista és a nyíltan rasszista pártoknak" - "nyilvánvalóan nem működik" "Orbán (Viktor) nemzeti jobboldali pártjának" az az eredetileg Franz Josef Strauss egykori bajor konzervatív miniszterelnök által meghirdetett politikája, hogy "a Fidesztől jobbra nem lehet hely" más erő számára.
A lap megjegyezte, a "speciális helyi előzmények" miatt a gyöngyöspatai választási eredményt nem lehet egész Magyarországra nézve érvényesnek tekinteni, és el kell ismerni az Orbán-kormánynak egy hatékony romastratégia kidolgozására irányuló erőfeszítéseit is. A Jobbik legújabb sikerének üzenete mégis az, hogy "aki fogékony az efféle ideológiák iránt, az kétség esetén az eredetit választja" - írta Kathrin Lauer a Der Standardban.
A Die Presse érdemi kommentár nélkül, tényszerűen számolt be a "cigányellenes politikájával újra és újra figyelmet keltő" Jobbik gyöngyöspatai választási sikeréről. A konzervatív lap megemlítette, hogy március óta "összeütközések vannak" szélsőjobboldaliak és a romák között a 2600 lakosú közép-magyarországi településen, ahol "nagy létszámú roma közösség él". Mint írta, magukat "polgárőrnek" mondó félkatonai csoportok heteken át masíroztak a településen. A polgármester-választást megerősített rendőri jelenlét mellett tartották meg - írta a Die Presse az MTI jelentését idézve.
A La Croix a magyarországi közfoglalkoztatás átalakításának vitát kiváltó pontjairól írt. A francia katolikus lap a támogatásért felkínált közmunka feltételeinek ismertetését követően kiemelte: korábban felmerült annak a lehetősége, hogy rendvédelmi nyugdíjasok lássák el a közmunkások felügyeletét (ami végül nem került bele a törvény szövegébe), s attól lehetett tartani, hogy ezek a munkahelyek büntetőtáborokká válnak. Ezt a félelmet erősíti a lap szerint "az az aggasztó részlet", hogy ennek a gazdasági jellegű törvénytervezetnek a kidolgozásáért a belügyminiszter a felelős.
Hevér György párizsi külgazdasági attasé a lapnak elmondta: a kormány célja az, hogy kifizetődőbb legyen dolgozni, mint segélyt kapni. "Az új szabályozás elsősorban a szélsőjobboldali Jobbik támogatói által bűnbakként kezelt romákat érintheti" - vélekedett a La Croix.
A Regnum orosz hírportál szokásos magyarországi heti jelentésében e héten is a magyarországi "kémügyet" elemzi "Az új Redl ügye - Orosz titkok a jövőből" címmel. A szerző szerint az ügy furcsa külpolitikai körülmények között zajlik.
"A legfőbb magyar állami vezetők semmilyen módon nem kommentálják az ügyet, az a látszat, mintha a magyar katonai ügyészség teljesen önállóan cselekedne. Külsőleg az ügy a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség épületének eladása körül februárban lezajlott botrányra emlékeztet. Ki emlékszik arra ma? Amúgy pedig az efféle kémügyek rontani szokták az országok közötti viszonyt. Ebben az esetben azonban semmi hasonló nem figyelhető meg. Sőt, inkább ellenkezőleg. Május 24. óta, amióta a magyar állam a megsértett orosz befektetőtől visszavásárolta a Mol részvényeit, nem múlik el hét, hogy a legmagasabb magyar állami hivatalnokok ne látogatnának Moszkvába a két ország közötti kapcsolatok javítása céljából. Múlt héten munkalátogatást tett Németh Zsolt külügyi parlamenti államtitkár, aki gyakorlatilag Magyarország árnyék-külügyminisztere. A magyar sajtó 'új Redl-üggyel' kapcsolatos, oroszgyűlölő szurkálódásaival kapcsolatban hallgat az orosz külügyminisztérium is, noha, ahogyan mi látjuk, a fideszista Magyarországon a szovjet honfitársakhoz fűződő családi kapcsolatok ürügyül szolgálhatnak az ottani állampolgárok Oroszország javára történő kémkedéssel való megvádolásához".
