Az elemzést az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai készítették közösen. Ebben megállapították, hogy a kormány kommunikációjával ellentétben a jelentés összességében az alaptörvény átfogó bírálatát adja, nem dicséretét. A Velencei Bizottság komoly kritikát fogalmaz meg az új alkotmány elfogadásának körülményeiről, és olyan súlyos tartalmi kifogásokat emel, amelyek csak az alaptörvény módosításával orvosolhatók.

A jogvédők elemzése szerint a bizottság jelentése nem értelmezi rosszhiszeműen az alaptörvényt. „A diplomatikus elemzés helyenként szelíd rábeszéléssel ajánlja az európai követelményeket a kormány figyelmébe” – fogalmaznak. A normaszöveg kétértelműsége vagy hiányossága esetén a Velencei Bizottság többször a jóindulatú értelmezésből indult ki, így jár el az abortusz vagy a szekularizáció kérdésében is – tették hozzá.

A jelentés egyértelművé teszi, hogy a januártól hatályos alkotmány számos pontja veszélyezteti a demokratikus berendezkedést. Ilyen például az Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozásának fenntartása, az alapjogok korlátozását eredményező új szabályozás, vagy a költségvetés parlamenti elfogadásának antidemokratikus akadályozása a Költségvetési Tanács által – derül ki a jogvédők elemzésének összegzéséből.

A teljes elemzés ezen a címen érhető el:  http://helsinki.hu/dokumentum/Velencei_Bizottsag_jelentese_es_kormanyzati_reakciok_EKINT_Helsinki_TASZ_201107.pdf

A hvg.hu már június elején megszerezte az Európa Tanács Velencei Bizottsága jelentésének tervezetét, amely szerint a testület számos ponton elmarasztalta az új magyar alkotmányt, mert az a kormánykoalíció hatalmi pozícióinak bebetonozását segítheti.

A június 20-án közzétett hivatalos jelentésben egyebek mellett azt jegyezték meg, hogy nem volt elég lehetőség nyilvános vitázni az új alaptörvény tervezetéről. Emellett a testületnél úgy látták: aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit pedig a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni.

Szájer József európai néppárti képviselő már a vélemény hivatalos közzététele előtt blogbejegyzésben közölte, hogy Magyarország azt nem tudja elfogadni. A politikus utalt arra, hogy a Velencei Bizottság véleménye Magyarországot semmiben nem kötelezi.

Az Európai Parlament július 5-én határozatot szavazott meg az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban azután, hogy meghallgatták az ügyben Orbán Viktor miniszterelnököt Strasbourgban. A határozat az állt: Magyarország módosítsa alkotmányát, és úgy alkossa meg az alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvényeket, hogy azok összhangban legyenek az európai demokratikus normákkal. Az EP-határozat a magyar kormányra nézve nem kötelező érvényű.