Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője hétfőn “botránynak” nevezte Képíró Sándor felmentését.
„Az ügyész tájékoztatott bennünket, hogy fellebbezést nyújtanak be az ítélet ellen”- mondotta Efraim Zuroff, azt is megjegyezve, hogy Képíró Sándor továbbra is a háborús bűnösökről vezetett listájuk első helyén szerepel.
„Ez a per a Simon Wiesenthal Központnak köszönhetően jött létre, amely 2006-ban információkat szolgáltatott Képíróval kapcsolatban a magyar hatóságoknak” – folytatta a 2005-ben elhunyt nácivadász nevét viselő szervezet vezetője.
Ana Frenkel, a Wiesenthal Központ újvidéki (szerbiai) irodájának képviselője úgy vélekedett, hogy az ítéletben „nincsen semmi váratlan egy olyan társadalom részéről, amely még nem érett meg arra, hogy szembenézzen a múltjával”.
„Első fokon meghozott ítéletről van szó, amelyet nem kommentálhatunk. Persze nem vagyunk vele elégedettek, és azt várjuk, hogy a magyar ügyész hivatala nyújtson be fellebbezést” – mondta Bruno Vekaric, a Háborús Ügyekben ítélkező Szerb Törvényszék szóvivője, akit a Tanjug szerb hírügynökség idézett.
A Fővárosi Bíróság hétfőn nem jogerősen felmentette a háborús bűntett vádja alól a 97 éves Képíró Sándort. A volt csendőr századost az ügyész azzal vádolta, hogy 1942. január 21-23. között, egy újvidéki razzia során, az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek – közöttük zsidók - törvénytelen kivégzésében. Az ügyészség végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabását kérte, míg a védelem az eljárás megszüntetését indítványozta, illetve a vádlott felmentését kérte.
Képíró Sándor - aki a háború után évtizedekig Argentínában élt, és 1996-ban tért vissza Magyarországra - a tárgyalás alatt tagadta bűnösségét. Azt mondta, nem vett részt a vérengzésben, nem is kapott utasítást rá, ártatlanul vádolják, ami szerinte ki is fog derülni. A per során szakértőként meghallgatott történészek úgy foglaltak állást, hogy a dokumentumok, amelyeken az ügyészség álláspontja alapszik, nem teljesek, vagy rosszul fordították le őket.
