Érthetetlennek és megalázónak tartják a hvg.hu-nak nyilatkozó KDNP-s képviselők Lázár János fideszes frakcióvezető kereszténydemokratákat rendre utasító, hétfőn publikált interjúját. A kisebbik kormánypárt képviselőcsoportját vezető Harrach Péter szerint a KDNP soha nem zsarolta a Fideszt, mindössze kiállt nézetei mellett. Mások azért tartják furcsának Lázár kijelentését, mert a Fidesz frakcióvezetője maga is tagja a kereszténydemokrata mozgalomnak. A két párt viszonya távolról sem feszültségmentes, az elmúlt egy évben a parlamenti vitákban rendszerint a KDNP maradt alul.
„János odamondogatós ember, lelustázta a kormánytisztviselőket, beszólt már az ellenzéki pártoknak, az egyes minisztériumoknak, most mi kerültünk sorra. Ebben legfeljebb az a különös, hogy ő maga is tagja annak a pártnak, amelyet most rendre utasított” – mondta a KDNP-frakció neve elhallgatását kérő, befolyásos képviselője. A kereszténydemokrata politikus Lázár János Népszabadságnak adott hétfői interjújára reagált, amiben a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője azt mondta: „Jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem egy koalíciós kormány. Eljött az ideje, hogy ezt felmérjék”.
A hvg.hu által megkérdezett kereszténydemokrata politikusok szerint Lázár kijelentésével megalázta a KDNP-t, ráadásul azért is érthetetlen a frakcióvezető kijelentése, mert ő maga is tagja a kisebbik kormánypártnak: 2002-ben belépett a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségbe, amely később beolvadt a KDNP-be. Sőt, egykori „mestere” – akinek pár évig személyi titkára volt –, Hódmezővásárhely korábbi polgármestere, Rapcsák András is ebben a pártban politizált: 1994 és 1997 között kereszténydemokrata képviselő volt a parlamentben.
Lázár János megjegyzése arra utal, hogy a Fidesz által diktált egy éve tartó törvényhozási rohamtempó komoly feszültségeket okozott a két párt között: a KDNP több fajsúlyos törvénytervezethez nyújtott be módosító javaslatot, ám a nagyobbik kormánypárt rendszerint elutasította a kereszténydemokraták kezdeményezéseit. Igaz, a KDNP tartotta magát a szövetségi frakciófegyelemhez, és a kormány, illetve a Fidesz kéréseinek megfelelően megszavazta a javaslatokat.
„Frusztrált állapot”
„Azért sem értem Lázár mondatait, mert a frakciónk mindig is szövetségben és nem koalícióban gondolkodott. Azaz soha nem zsaroltunk, nem úgy tekintünk a Fideszre, ahogy az SZDSZ viszonyult az MSZP-hez” – mondta a hvg.hu-nak Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője.
Bár Harrach az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a nyári pihenés gyógyítani fogja „a túlfeszített parlamenti munka” okozta „frusztrált állapotot”, a KDNP-sek szerint ennél „keményebb” válasz nem várható, ahogy az egyik forrás fogalmazott: „a beszólogatás nem a mi stílusunk”. A párt frakcióvezetője a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, az interjú megjelenése óta még nem konzultált Lázárral, de mindenképpen beszélni fog a kijelentése okairól a frakcióvezető társával.
Egy neve elhallgatását kérő KDNP-s képviselő szerint Lázár megjegyzésének lesznek következményei: ha nem is a nyilvánosság előtt, de a háttérben a kereszténydemokraták „ki fognak állni az igazukért”. „János keménykedése azért is furcsa, mert Orbán rendszerint elismerően beszél a KDNP-ről, sőt, korábban a Fideszt is kereszténydemokrata alapokon álló pártnak nevezte” – hangsúlyozta a forrás, felemlegetve azt a két párt szövetségét megerősítő 2005-ös KDNP-s küldöttgyűlést, ahol a szövetség elnöke azt mondta, hogy „nincs modern, XXI. századi magyar jobboldal, ha abban nem találjuk meg a kereszténydemokrata eszméket, személyeket”.
„Nem vagyunk szavazógépek”
Azt Harrach Péter is elismerte a hvg.hu-nak, hogy a parlamenti munka nem volt feszültségektől mentes. Még a tavaszi parlamenti szezon utolsó napjaiban is vitatkoztak azon a két párt politikusai, hogy az egyházügyi törvénynek mely változatát fogadják el, ám a kereszténydemokraták ebben is alulmaradtak, mert a Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter KDNP-s képviselők beterjesztette eredeti tervezetet a zárószavazás előtt a Fidesz teljesen átírta, így többek között kihagyta a javaslatból a kisebbik kormánypárt által meghatározott egyházi kategóriákat. (A megszavazott változat már nem tesz különbséget a történelmi és a kisegyházak között, a törvényben szereplő 14 vallás közé épp úgy bekerült a katolikus egyház, mint a Hit Gyülekezete.)
„A KDNP egy világnézeti párt, így semmi meglepő nincs abban, hogy határozottan kiáll a nézetei mellett” – mondta Harrach, aki szerint ezek a feszültségek előzetes egyeztetésekkel kezelhetők lennének.
Egy másik kereszténydemokrata politikus a hvg.hu-nak azt mondta, lehet, hogy nincs koalíció, de a szövetségi viszony is egyenrangú kapcsolatot, egymás tiszteletben tartását feltételezi. „Itt nemcsak ideológiai nézetkülönbségekről van szó, pártállástól függetlenül, egyszerű képviselőként is jogunk van tudni, hogy mi a célja ezeknek a zárómódosító indítványoknak, mert nem vagyunk szavazógépek” – mondta egy neve elhallgatását kérő KDNP-s képviselő. Ezzel szemben akadt olyan kereszténydemokrata képviselő, aki szerint Lázár kijelentését nem kell komolyan venni, ilyen a stílusa, sőt, Kövér Lászlónak is üzent, azt hangsúlyozva, hiába kéri a házelnök, egyelőre nem lassít a törvényhozási tempón.
Repedések a szövetségen
A két párt nemcsak az egyházügyi törvény vitájában kapott össze, hasonló vita övezte a média-, a büntetőeljárási vagy az alaptörvény parlamenti előkészítését is.
A médiatörvényhez a korábbi TV2-s műsorvezető, Pálffy István több módosítót is beterjesztett, így javasolta a közmédia reklámmentessé tételét, a családok fokozottabb védelmét, a hungarikumok támogatását, ám ezeket a Fidesz egytől-egyig kilőtte. Bár az új alkotmány előkészítésekor már jobban figyelembe vették a KDNP kéréseit – ennek megfelelően alakították ki az alaptörvény magzatvédelmi és házasságra vonatkozó előírásait –, nem ment át a pártelnök, Semjén Zsolt felvetése, mely szerint a Himnusz első sorait bele kéne foglalni a preambulumba.
Információink szerint a KDNP-ben azt sem vették jó néven, hogy a Fidesz visszavonta a kereszténydemokrata Salamon László vezette alkotmányelőkészítő-bizottság alaptörvény-tervezetét, hogy végül Szájer József európai parlamenti képviselő javaslatát bocsássák szavazásra.
Komoly feszültségeket okozott a Fidesz és a KDNP között, hogy a parlament alkotmányügyi bizottsága beterjesztette a büntetőeljárási törvény szigorítását, amely lehetővé kívánta tenni, hogy az ügyészség a kiemelt bűnügyekben 48 órán keresztül távol tartsa a gyanúsítottól az ügyvédjét. A kereszténydemokraták évtizedek óta praktizáló ügyvéd képviselői élesen bírálták a koncepciót, sőt, Rubovszky György módosító indítványában alkotmányellenesnek nevezte a Fidesz támogatta tervezetet. A két párt között enyhült a feszültség, amikor 24 órára csökkentették ezt az időszakot, ahogy az egyházi törvénynél, ebben az esetben is az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt állította vissza a Fidesz a 48 órás előírást – a módosító beterjesztője Lázár János volt.
Állóháború
A legnagyobb vita a boltok vasárnapi nyitva tartásáról alakult ki: a KDNP többször is megpróbálta áterőltetni a zárva tartást elrendelő tervezetét, de mindannyiszor visszapattant a Fidesz ellenállásán. Végül a vitát maga a miniszterelnök-pártelnök zárta le, aki a kormány egyéves tevékenységét értékelő május végi konferencián azt mondta, ő is támogatja az ötletet, de egyelőre gazdaságilag kivitelezhetetlen.
A Fidesz és a KDNP közötti ellentétek az elmúlt egy évben a parlamenten kívül is megmutatkoztak. Bár a pártszövetség vezetése tavaly nyáron úgy határozott, hogy az önkormányzati választásokon a Fidesz és a KDNP jelöltjei nem indulhatnak egymással szemben, a kisebbik kormánypárt több településen is szembe ment a központi akarattal. Így történt többek között Biatorbágyon, Érden vagy Vácott is. Az utóbbi településen végül a kormánypártok jelöltjei egymás ellen küzdöttek, sőt, a KDNP-s – korábban MIÉP-es – Fördős Attila legyőzte a fideszes Pető Tibort.
A kereszténydemokratákat az zavarta, hogy az önkormányzati képviselőtestületek megfelezése miatt kevesebb képviselői hely maradt, amit a Fidesz igyekezett a saját soraiból feltölteni. A jövőben újabb feszültségeket gerjeszthet, hogy a pártszövetségben elkezdődtek az egyeztetések a 2014-es parlamenti listák kialakításáról, és még nem tudni, hogy a megfelezett Országgyűlésben a kisebbik párt hány helyet kap majd.
