A hidegháború vége óta bekövetkezett globális változásokról és a transzatlanti kapcsolatok fontosságáról írt cikket a The Daily Telegraphban Martonyi János.
A magyar külügyminiszter a vezető konzervatív brit napilap internetes változatán kedden megjelent írásban felidézi, hogy Magyarországon és Nagy-Britanniában egyaránt szobrot állítottak Ronald Reagan néhai amerikai elnöknek születése századik évfordulója alkalmából. Martonyi János szerint Reagan elnök - csakúgy, mint Margaret Thatcher, aki Reagan idején volt a brit kormányfő - döntő szerepet játszott abban, hogy Magyarország húsz évvel ezelőtt visszanyerhette szabadságát.
A magyar politikus szerint a világ a hidegháború vége óta eltelt két évtizedben markáns változásokon ment át. A globalizáció nap mint nap egyre több emberhez hozza közelebb a szabadság és a jólét ígéretét, új gazdasági erőközpontok tűnnek fel, Kína ma már a világ második legnagyobb gazdasága, és az új nemzetközi rendet nem a G7 vagy a G8, hanem a G20 országcsoport tükrözi.
Bármely ország számára súlyos gazdasági és politikai következményekkel járhat e változások figyelmen kívül hagyása. Az európai országoknak ki kell használniuk a változásokat, és kelet felé kell tekinteniük. Hiba lenne ugyanakkor elhanyagolni a transzatlanti kapcsolatrendszert, amely oly sokféle előnnyel jár Európa és a világ sok más térsége számára - írta Martonyi János.
A külügyminiszter szerint Európa helyesen jár el, amikor értékalapú külpolitikát folytat, és egyetlen más nemzetközi kapcsolatrendszer nem testesíti meg teljesebb mértékben ezeket az értékeket, mint Európa kapcsolata Amerikával. A transzatlanti kapcsolatok alapja a közös elkötelezettség a parlamentáris demokrácia, a piacgazdaság, a törvényesség uralma, szólásszabadság, valamint az emberi és az állampolgári jogok mellett - áll a magyar külügyminiszter cikkében.
Martonyi János szerint természetesen időről időre felmerülnek nézetkülönbségek, ezek azonban "családon belüli viták ... erőteljes kapcsolataink lehetővé teszik számunkra azt is, hogy egyetértsünk abban, hogy nem értünk egyet". A lényeg az, hogy a bizonyos kérdésekben felmerülő nézetkülönbségek ne akadályozzák az elsőrendűen fontos közös célt: olyan békés és nyitott világ megteremtését, amelyben az emberek - emberi jogaikkal összhangban - élvezhetik a szabadság előnyeit.
Martonyi János szerint a múlt héten véget ért magyar EU-elnökség ismét megmutatta, hogy a kihívásokat a transzatlanti kapcsolatok révén lehet a leghatékonyabban kezelni. A fő célkitűzések, köztük a kedvező kimenetelű átmenet Észak-Afrikában, a jövőbeni energiaszállítások biztonsága vagy az EU és Oroszország kapcsolatainak javítása egyaránt elképzelhetetlen Washington részvétele nélkül.
Az előnyök máris látszanak. Barack Obama amerikai elnök "újraindított" politikája javította Brüsszel és Moszkva viszonyát, és hozzájárul annak az óvatosságnak az enyhítéséhez, amely Moszkva hozzáállását jellemezte olyan kérdésekhez, mint a közös rakétavédelem és a közös biztonsági struktúra. Az Egyesült Államok konstruktív szerepet játszik az EU keleti partnerségi programjának formálásában is, és amerikai részvétel nélkül a balkáni térség stabilitása - amely életfontosságú Magyarország számára - nem lenne megvalósítható - áll Martonyi János írásában.
A The Daily Telegraph internetes kiadásában közölt cikk szerint ugyanakkor az EU-nak és tagországainak is hozzá kell járulniuk a transzatlanti kapcsolatokhoz, amelyeknek előnyeiből is részesülniük kell. Az elmúlt években az európai szövetségesek fegyvert fogtak a balkáni, az iraki és az afganisztáni hadműveleti térségekben, a konfliktusokat követően pedig Európa jelentős szellemi és anyagi forrásokkal járult hozzá a további konfliktusok elkerüléséhez és a béke fenntartásához.
Martonyi János szerint Magyarország is komolyan veszi kötelezettségeit, és tartja magát ahhoz a szellemiséghez, amelyet Biden amerikai alelnök fejtett ki még 2009-ben Bukarestben, és amely szerint "nem azt kell kérdeznünk, hogy Amerika mit tesz értünk, hanem azt, hogy mit tehetünk együtt".
Ebben a szellemben szorgalmazta Obama elnök is, hogy a közép-európai országok saját tapasztalataikból merítve segítsék az arab tavasz által elindított politikai, gazdasági és társadalmi átalakulást. "Ezt büszkén tesszük" - írta Martonyi János, hozzátéve: a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) és az új Tom Lantos Intézet létrehozásával Magyarország fontos szerepet játszik annak elősegítésében, hogy a zárt társadalmak nyitott társadalmakká váljanak.