Péntektől hatósági eljárás indítható a sajtótermékek kiadójával, valamint a lekérhető médiaszolgáltatás szolgáltatójával szemben, a médiaalkotmány, valamint a médiatörvény egyes paragrafusainak megsértése miatt.

A médiatörvény csütörtökig ad lehetőséget az internetes, valamint a sajtótermékek megjelentetőinek arra, hogy termékük nyilvántartásba vételét kezdeményezzék a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH). Az eddig nem regisztrált nyomtatott sajtótermékeket is ugyanezen határidőig, ám a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál kell bejelenteni. 

Ezt követően, vagyis július 1-jétől a sajtótermékek kiadóival, valamint a lekérhető médiaszolgáltatás szolgáltatójával szemben is hatósági eljárás indítható, ha megsértik a médiaalkotmány 14-20. paragrafusában foglaltakat, valamint a médiatörvény második részének I. fejezetében foglaltakat. A médiaalkotmány ezen paragrafusai a többi közt az emberi méltóság védelmét fogalmazzák meg, és kimondják, hogy tilos visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyilatkozat közzétételébe történt beleegyezéssel. 

A médiaalkotmány ezen része azt is kimondja, hogy a médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek - annak kérelmére - megmutatni. Szintén ezen paragrafusok között szerepel, hogy a médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet megsértésére, valamint hogy a médiatartalomban megjelenő kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek kell lennie.

A médiatörvény július 1-jétől a sajtótermékekre és a lekérhető médiaszolgáltatásokra is alkalmazható fejezetei egyebek mellett a gyermekek és kiskorúak védelmének szabályait, a tájékoztatási tevékenység szabályait, a kereskedelmi közlemények közlésére vonatkozó szabályokat, valamint a közzétételi kötelezettség szabályait fogalmazzák meg. 

Míg a korábbi, már hatályát vesztett, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény megkülönböztetett közműsor-szolgáltatókat és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatókat a rádiók és más műsorszolgáltatók között, addig az ezt felváltó médiatörvény meghatározza a közösségi médiaszolgáltatás kategóriáját, amelyben a korábbitól némileg eltérő követelményeket szab meg. Az eddig közműsor-szolgáltatóként vagy nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatóként működő rádióknak és egyéb műsorszolgáltatóknak június 30-ig kell kezdeményezniük az átminősítést, ha ezt a határidőig nem teszik meg, a médiatanács hatósági határozatban utasítja azt el. A médiaszolgáltatónak ugyanezen határidőig kell kezdeményeznie szerződése hatósági szerződéssé történő átalakítását. 

Közösségi médiaszolgáltatást - amelynek nem kell frekvenciadíjat fizetnie - a jövőben csak az a csatorna végezhet, amely vagy egy meghatározott társadalmi, nemzeti és etnikai kisebbség, kulturális vagy vallási közösség, csoport, vagy egy adott településen, régióban vagy vételkörzetben élők tájékoztatásra, kulturális műsorszámok elérésére irányuló különleges igényeit szolgálja ki, vagy műsoridejének túlnyomó részében a közszolgálati médiaszolgáltatás a törvényben meghatározott céljait szolgáló műsorszámokat tesz közzé. A médiatörvény 217. paragrafusa azt fogalmazza meg, hogy a lineáris médiaszolgáltatások közönségarányának mérésére szolgáló módszertant, szakmai kritériumokat, valamint az eredmények hatóság általi auditálásának rendjét 2011. június 30-ig ki kell dolgozni.