Több magánszemély és két társadalmi szervezet szeretett volna beavatkozóként részt venni a Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő édesapja, Szijjártó István cége által indított perben csütörtökön, hogy így segítsék a versenyhivatal által tavaly kiszabott hétmilliárd forintos gigabírság behajtását. A bíróság a beavatkozásokhoz azonban első körben nem járult hozzá.
A Vasútépítők Kft. által szolgáltatott bizonyítékok alapján tudta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az egyik legnagyobb, 24 milliárd forint összértékű kartellezési ügyet bebuktatni, s az elmúlt évben az ügyben szereplő cégekkel szemben a rekordnak számító 7,178 milliárd forintos bírságot kiszabni. A Vasútépítők Kft. ügyvezetője – a vizsgált időszakban – a miniszterelnök szóvivőjének, Szijjártó Péternek az apja, Szijjártó István volt.
A GVH megállapította, hogy a Colas Zrt., a Swietelsky-csoporthoz tartozó Mávépcell Kft., a jelenleg felszámolás alatt álló MÁV MTM Rt., a Szentesi Vasútépítő Kft., amely a Strabag-csoport tagja és a Vasútépítő Kft. megsértette a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmát. A vállalkozások ugyanis – a hivatal korábbi közleménye alapján – 2004-re és 2005-re vasúti felújításokra és átépítésekre kiírt közbeszerzési eljárások pályázati anyagáról beadásuk előtt egyeztettek. Emellett megállapodtak abban, hogy a munkát felosztják egymás között úgy, hogy abból mindenki részesüljön. A kartellezésért kiszabott büntetés, azaz a bírság megfizetése alól mentesült az engedékenységi politikában részt vevő Vasútépítő Kft., mivel a versenyhivatal vizsgálatához, a jogsértés megállapításához ő szolgált információkkal és bizonyítékokkal. Az engedékenységi politikát egyébként 2009 óta alkalmazza a Gazdasági Versenyhivatal.
A Vasútépítők Kft. tehát jól járt. Ennek ellenére megtámadta a versenyhivatal közigazgatási határozatát a Fővárosi Bíróság (FB) Gazdasági Kollégiumánál. A hvg.hu értesülései szerint a cég azt kérte, hogy a GVH helyezze hatályon kívül a vele szemben meghozott határozatot. Továbbá azt szeretné elérni, a bíróság mondja ki, hogy három vasúti pályaszakasz építési és rehabilitációs munkáinak elvégzésére kiírt közbeszerzési eljárás kapcsán nem tanúsított versenykorlátozó magatartást.
A cég beadványa – értesüléseink szerint – kiterjed arra is, hogy az FB módosítsa a hivatal határozatát abban a tekintetben, hogy nem a GVH által megindított eljárásába kapcsolódott be és szolgált információkkal, hanem ő volt az, aki az egész kartellezési vizsgálatot elindította. A cég hírnevének megvédése persze fontos, de a felülvizsgálati kérelem bizonyos szempontból feleslegesnek tűnik. A Vasútépítők Kft. ugyanis azzal, hogy részt vett a kartellezés feltárásában, mentesült minden jogkövetkezmény alól. A vállalkozással szemben – úgy tudjuk – büntetőeljárás sem indult, pedig a GVH általában a nyomozó hatóságok elé szokta vinni az ilyen jellegű ügyeket.
Az ügyben szerettük volna megkérdezni Szijjártó Istvánt is, aki 2010 nyaráig látta el a Vasútépítők Kft. ügyvezetését, de megkeresésünkre nem jelzett vissza. Többek között arra lettünk volna kíváncsiak, miért fontos annak hangsúlyozása, hogy ő indította el az eljárást, mondhatni, ő dobta fel társait. Azt is szerettük volna megtudni, a GVH határozatának megtámadása nem gesztus volt-e üzlettársainak, annak segítésére, hogy a bírság befizetését az eljárás révén évekre elodázzák.
A bírósági eljárás megindítása valószínűleg csak a többi vállalkozásnak jön jól, ugyanis a MÁV MTM kivételével mindegyik társaság – másod-, harmad- és negyedrendű félként – csatlakozott a Vasútépítők Kft.-hez. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma pedig el is rendelte az ügyek egyesítését. Arra az időszakra, amíg a jogerős bírói döntés meg nem születik, a cégek kérték a GVH-határozat végrehajtásának felfüggesztését. Vagyis azt, hogy a Colas Zrt.-nek 1,5 milliárd forintot, a Mávépcellnek 2,1 milliárd forintot, a Szentesi Vasútépítő Kft.-nek 3,4 milliárd forintot ne kelljen egyelőre befizetnie a költségvetésbe.
Ezzel szemben a bírságnak az állami kasszába való mielőbbi behajtását szorgalmazta volna Kazinczki Tibor, aki arra hivatkozva kérte a perbe való beavatkozásának megengedését a GVH oldalán Kovács Mária bírótól, hogy a 178 millió forintra bírságolt MÁV MTM-nek egyik hitelezője. Kazinczki azt állította kérelmének alátámasztására, hogy a kartellezéshez az ő ingatlanának fedezetéül kapott tízmilliárd forintot használták fel.
Szintén hitelezőként és a közélet tisztaságáért, a korrupció ellen küzdő Tiszta Energiával Magyarországért (Tempo) Párt képviselőjeként kérte az FB-től a perbe lépést ugyancsak a versenyhivatal pernyertességének elősegítéseként Minda Zoltán. Hangsúlyozta: a kartellezés megvalósítja a korrupciót, ráadásul több bűncselekmény valósulhat meg az elkövetésekor, amelyek miatt hivatalból is el kellene járniuk a hatóságoknak.
Mindán és Kazinczki Tiboron kívül hasonló kérelmet terjesztett elő az 56-os Szervezetek Konföderációjának képviselője, Balázs István is, aki ugyancsak szeretne még valamit viszontlátni a 2005 óta felszámolás alatt álló MÁV MTM-nél beragadt pénzéből. A férfi megjegyezte: magánszemélyként és a társadalmi szervezet képviselőjeként is azt szeretné elérni, hogy a tetemes büntetés mielőbb befolyjon a költségvetésbe, hogy ez az összeg is hozzájárulhasson az államadósság csökkentéséhez.
A négy felperes ügyvédei – megtöltve a Fővárosi Bíróság Csalogány utcai ingatlanának kis tárgyalótermét – mindannyian kérték a beavatkozások elutasítását. Ezekkel kapcsolatban a GVH-t képviselő ügyvéd egyébként nem tett észrevételt. Ezt követően Kovács Mária bíró úgy döntött, mindegyik beavatkozási kérelmet elutasítja. Indoklásában arra hivatkozott, hogy a kérelmezők a per során gazdasági társaságok üzleti titkait ismerhetnék meg, ami nem szerencsés.
