Országos sztrájk esetén sem hátrálna meg a kormány a munkavállalókat érint kérdésekben, de a rendvédelmi dolgozók elégedetlensége hosszabb távon komoly kockázatot jelenthet – állítja a hvg.hu által megkérdezett elemző.
Ha a július 4-én kezdődő tárgyalásokon sem sikerül megállapodniuk a kormánnyal a szakszervezeteknek, akkor a jelenleginél nagyobb demonstrációkat szerveznek őszre – legalábbis ezt ígéri Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az érdekképviseletek a kormány nyugdíjakat és a munka világát érintő tervei ellen tiltakoznak, ám a hvg.hu által megkérdezett politikai elemző szerint kevés az esélye annak, hogy a kabinet érdemben enged a követeléseiknek.
„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendvédelmi dolgozók többnyire szervezett és egységes tiltakozásai sem futamították meg a kormányt, csupán apróbb, vélhetően előre „betervezett” kedvezményeket tudtak kicsikarni. Ezért jelenleg nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy országos sztrájk esetén sem hátrálna meg a kormány” – mondta lapunknak Gimes Gergely, a Political Capital elemzője. Gimes szerint ezt a prognózist erősítheti, hogy a Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban minden elemző és nemzetközi szervezet a felpuhulás kockázataira hívta fel a figyelmet. „Ha egy olyan bizonytalan piaci helyzetben, ami most a mediterrán országok válsága miatt kialakult Európában, ezt alátámasztva látnák, akkor nagyon hírtelen romolhatna Magyarország befektetői megítélése” - hangsúlyozta.
Nem most mennek először szembe a rendőrökkel
A szakszervezetek újabban azt állítják: a kormány le akarja őket darálni, fel akarja számolni az érdekvédelmet. Példának szokták felhozni, hogy a kormányzat tervei szerint a jövőben szakszervezetek helyett üzemi tanácsok látnák el a dolgozók érdekeinek védelmét. De az új sztrájktörvény sem mondható éppen „sztrájkbarátnak”: eszerint ha az egyeztetések zajlanak, akkor csak egyszer, legfeljebb két órás sztrájkot tarthatnak a munkavállalók. A Political Capital elemzője szerint jogosak a szakszervezeti félelmei. „A Fidesznek az elmúlt egy év alapján egyértelműen célja, hogy a kormánnyal szembeni ellensúlyokat gyengítse, és ezáltal javítsa a kormányzás hatékonyságát: ennek a modellnek része az is, hogy a szakszervezetek jogait és szerepét is megnyirbálja, és konkrétan a sztrájkokat sokkal szigorúbb szabályozási feltételekhez köti” – mondta Gimes.
A rendvédelmi dolgozók hangoztatja: a kormányzat rajtuk akarja tesztelni a megszorításokat, s a korengedményes nyugdíj eltörlését később mások sem ússzák meg. Gimes Gergely szerint az egyértelmű, hogy a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíja nem a legnagyobb tétel a tervezett kiadáscsökkentő lépések közül, ráadásul ez a csoport kevésbé hatékonyan tudja védeni az érdekeit, hiszen például nem sztrájkolhatnak. „Ebből a szempontból alkalmasak lehettek a tervezett lépések „tesztelésére”. Ugyanakkor a Fidesz-kormány nem először megy élesen szembe a rendőrséggel – például a 2006 őszi rendőri vallomásokon alapuló ítéletek hatályon kívül helyezése -, és az állomány elégedetlensége hosszabb távon komoly kockázatot jelenthet” – fogalmazott az elemző.
A magyarok segélyellenesek
A közmunkaprogram az egész Széll Kálmán Terv egyik legfontosabb ugyanakkor legkockázatosabb lépése – véli az elemző. Gimes Gergely szerint egyrészt ezek a programok itthon eddig nem voltak hatásosak, azaz nem járultak hozzá a tartós munkanélküliség csökkentéséhez, miközben jelentős forrásokat emésztenek fel. Másrészt a már nyugdíjas vagy régóta állástalan emberek visszaterelése komoly társadalmi konfliktusokat gerjeszthet, s nehéz helyzetbe hozhatja a koordinációban résztvevő, de egyre kevesebb forrásból gazdálkodó önkormányzatokat. „Ugyanakkor a magyar társadalom az egyik leginkább segélyellenes egész Európában, így „munkáért segélyt” elv rövidtávon várhatóan népszerű lesz a választók körében” – felelte arra a kérdésre, milyen politikai hatásai lehetnek a tervezett közmunkaprogramnak.
Gimes Gergely szerint fontos látni, hogy a Fidesz az idei év elején az ország egyre romló befektetői megítélése miatt gazdaságpolitikai fordulatot volt kénytelen végrehajtani, és azóta a növekedésorientált gazdaságpolitikát egy elsősorban az államadósság és a kiadások csökkentését szem előtt tartó irány váltotta fel. Az elemző úgy véli, az első időszak gazdasági lépései kommunikációs szempontból egyértelműen sikeresek voltak, ugyanakkor a mindenkit érintő kiadáscsökkentő lépések bejelentése után jelentősen csökkent a párt népszerűsége, azaz a megszorításokat a Fidesz sem tudta „eladni”. „Abban azonban mindenképpen különbözik a jelenlegi kormánypárt megszorításokkal kapcsolatos kommunikációja az MSZP időszakától, hogy a Fidesz nem akar folyamatosan új szakaszt kezdeni, hanem sokkal inkább a kontinuitás bizonyítására törekszik, és így a kudarcok beismerése nélkül legalább kínál egyfajta magyarázatot a választók számára” - mondta.
