Itthon MTI 2011. június. 28. 12:31

Clinton tanácsadója: "az átlagembereknek átlagon felüli képességeik vannak"

A civil társadalom erősítése demokratikus alapérték, nincs olyan párt, politikai erő, amely minden választ képes megadni a társadalom problémáira - mondta Tomicah Tillemann, a Tom Lantos Intézet megnyitása alkalmából a héten Budapestre érkező amerikai külügyminiszter tanácsadója egy keddi budapesti konferencián.

A demokratikus társadalmak valódi erejét azok sokszínűsége, a pluralizmus, a civil társadalom fejlettsége adja - hangsúlyozta Tomicah Tillemann a demokráciáról és az emberi jogokról a Néprajzi Múzeumban rendezett tanácskozáson.

A modern technológia fejlődése megkönnyíti, hogy az egyének együtt lépjenek fel a közös érdekek alapján, és a közjó érdekében cselekedjenek - mondta Tomicah Tillemann, aki jelenleg a civil társadalommal és a feltörekvő demokráciákkal kapcsolatos kérdésekben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter tanácsadója, korábban a beszédírója volt. Tom Lantos néhai magyar származású amerikai kongresszusi képviselő unokája felszólalásában arra biztatta a magyar embereket: csatlakozzanak minél nagyobb számban civil szerveződésekhez, és ezáltal váljanak az életüket befolyásoló folyamatok részeseivé.

Tomicah Tillemann
MTI / Koszticsák Szilárd

Tillemann előadásában azt mondta, hogy az észak-afrikai nagyszabású átalakulás, az arab tavasz drámai változásaiban a közös szálat a civil társadalom jelenti. Mint fogalmazott, "az átlagembereknek átlagon felüli képességeik vannak", a civil társadalom olyan dolgokra képes, amilyenekre intézmények nem.

Utalt arra, hogy Egyiptomban a civil társadalomból kiindult változások átrajzolták a 80 milliós ország politikai térképét, Tunéziában pedig egy 23 éve hatalmon levő önkényuralmi rendszer omlott össze, ezekre a változásokra senki sem számított. Azt is jelezte, hogy hazájában, az Egyesült Államokban civil kezdeményezés indította útjára a függetlenségi mozgalmat, a rabszolgaság eltörlését, civilek harcoltak a nők jogaiért, a környezetvédelemért és egy sor más ügyért. Elmondta, hogy 1990-ben még csak 6 ezer nemzetközi civil szervezet működött, számuk mára megtízszereződött, elérte a 60 ezret.

Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója elmondta, hagyományt szeretnének teremteni egy olyan konferenciasorozat megrendezésével, amely a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozik, s a keddi tanácskozás ennek az első rendezvénye. A korábbi EBESZ-nagykövet, volt külügyminiszteri tanácsadó azt mondta, korunk egyik legfontosabb kérdése a demokrácia terjedése, illetve nem terjedése a világban. Hangsúlyozta: az emberi jogok tiszteletben tartása a demokrácia része, "nem beszélhetünk demokráciáról az emberi jogok biztosítása nélkül".

Külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy a konferenciasorozatot azzal egy időben indíthatják, hogy a magyar kormány kezdeményezésére Budapesten megnyílik a Tom Lantos Intézet, amelyet - mint mondta - a demokrácia és az emberi jogok egyik legjelentősebb harcosáról neveztek el.

El Hasszan bin Talal jordán királyi herceg a konferencia elején lejátszott videoüzenetében arról szólt, hogy az arab tavasz a régió népeinek örömteli változásokat hoz, mindenekelőtt lehetővé teszi a társadalmi párbeszédet. II. Abdalláh jordán király közeli tanácsadója hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a térség országaiban a kormány, a civil társadalom és a magánszféra közötti kommunikációt, egyúttal rámutatott, a modernizáció nem feltétlenül jelent társadalmi reformot.

A jelenlegi és volt budapesti amerikai, valamint más nagykövetek továbbá kutatók, szakértők részvételével rendezett konferencia célja a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos teendők áttekintése. A tanácskozáson különböző munkacsoportokban neves amerikai, egyiptomi, jordán, moldovai, grúz, fehérorosz és magyar kutatók, szakértők és politikusok tartanak előadásokat.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.