Sem történelmi, sem politikai, sem heraldikai oka nincs annak, hogy Budapest 138 éves zászlaját a főváros egy hadizászlóra cserélje. A Budapest-zászló egyetlen hibája, hogy a szimbolikus politizálást favorizáló főpolgármesternek nem tetszik, Tarlóst ugyanis a román zászlóra emlékezteti.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönt Budapest új zászlajáról. A Tarlós István által jegyzett előterjesztés szerint az új zászló alapszíne fehér, szegélyét piros-fehér-zöld háromszögek alkotják, közepén Budapest címere helyezkedik el.
A 10 millió forintba kerülő zászlócsere oka, hogy Budapest jelenleg is használt lobogója „néhány más zászlóval könnyen összetéveszthető” – derül ki a főpolgármester előterjesztéséből. A városvezetés célja „olyan arculat megvalósítása, amely a hagyományaira büszke, azokat vállaltan folytató, ugyanakkor a modern szerephelyzet feladataira fölkészült, erőteljes város képét mutatják”.
Bármit jelentsen is a fenti, már nyelvileg sem könnyen értelmezhető mondat, az biztos, hogy Budapest zászlajának lecserélése távolabb már nem is állhatna a hagyománytisztelettől.
Tekintélyek
A főváros zászlajáról ugyanis a közgyűlés 1873. május 29-én, tehát Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében határozott. A döntést egy szakértői csoport munkája alapozta meg, amelyet báró Nyáry Albert történész professzor, a heraldika nemzetközi szaktekintélye vezetett. A grémiumban olyan tudósok tevékenykedtek, mint Rómer Flóris, Nagy Iván és Horváth Árpád.
A testület célja az volt, hogy „amennyire lehetséges, a városok eddigi címerei és színei a múlt iránti kegyeletnél fogva megtartassanak”, ennek megfelelően alkották meg Buda vörös és arany, valamint Pest sárga és kék lobogójából Budapest vörös, arany (sárga) és kék színű zászlaját.
Tarlós István korábban a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azt mondta: Budapest zászlaja a románt koppintja, nem tetszik neki, meg is fogják változtatni. (A hagyományos Budapest-zászló már korábban eltűnt a Városháza homlokzatáról, és a közgyűlési teremből is, utóbbiból az Európai Unió zászlaja is.)
Nem román
Súlyos tévedés, hogy Budapest zászlajának bármi köze lenne Romániához, az egyesített Románia ugyanis 1877. május 17-én, tehát Budapest létrejötte után négy évvel jött létre, s mint fent említettük, a magyar főváros zászlaját Pest és Buda lobogójának "egyesítésével" alkották meg. Nem beszélve arról, hogy a román nemzeti színek, a vörös, a sárga és a kék Erdély színei voltak, így a nemzeti érzelmű városvezetés fenntartásai e tekintetben is értelmezhetetlenek. Románia zászlaja ráadásul függőlegesen osztott, színeinek sorrendje pedig fordított. Az tény, hogy a románok korábban is használták már ezeket a színeket.
Nem mellékes, hogy Románia baráti ország, és Magyarországgal együtt az Európai Unió tagja, nem világos tehát, hogy a főpolgármesternek mi a baja a szomszédos országgal.
Az új kiszemelt, a farkasfogas zászló – bár néhány önkormányzat használja – alapvetően hadizászló; a Tarlós-zászlóhoz nagyon hasonló a Magyar Honvédség szárazföldi csapatzászlaja és haditengerészeti zászlaja.
Az önállóság jelképe
A budapesti zászló megváltoztatása 1929-ben vetődött fel, ekkor Hóman Bálint egyetemi tanárt, Gárdonyi Albert főlevéltárnokot és Csánki Dezsőt, az Országos Levéltár főigazgatóját kérték fel a főváros címerének és zászlajának felülvizsgálatára. A neves szakemberekből álló testület nem javasolta a zászló módosítását, ennek ellenére a Parlament – és nem a főváros – 1930-ban, egy Budapest önállóságát egyébként jelentősen megcsonkító törvénnyel úgy döntött, hogy a kék sávot zöldre cseréli.
A második világháború után rövid ideig Budapest visszakapta 1873-as zászlaját, igaz, a korona eltűnt a címerről. A kommunista évtizedekben – amikor Budapest ismét elvesztette önállóságát – a fővárosnak nem volt zászlaja, címere is csak 1966-tól. Miközben tehát Budapest vezetése a főváros hatásköreit és önállóságát kívánja erősíteni, megválik a város önállóságát 138 éve jelképező szimbólumtól.
A Fővárosi Tanács 1989-ben – még a rendszerváltás előtt, de már az önkormányzatiság elvét figyelembe véve – ismét egy szakértői testület javaslatára döntött arról, hogy Budapest visszakapja 1873-as jelképeit, címerét és zászlaját egyaránt.
Ízlés szerint
A zászlócsere csak egy a főpolgármester megannyi szimbolikus döntése közül, a közterületek átnevezése köztük a legismertebb. Tarlós István látványosan próbál szabadulni a Demszky-korszak elemeitől; a Fővárosi Közgyűlést – amely már nem csütörtökön, hanem szerdán ülésezik – az Új Városháza patinás ülésterméből a Városháza kevéssé reprezentatív dísztermébe költöztette, amelyet a 70-es éveket idéző bútorzattal rendeztek be.
A díszpolgári címeket már nem november 17-én, a Főváros Napján adják át, hanem június 19-én, a szovjet csapatok távozásának évfordulóján. A Csengery Antal díjakat sem a szabad sajtó napján kapják a kitüntetett újságírók, hanem a költészet napján. Tarlós István – két évtizedes hagyományt megtörve – március 15-én nem a Petőfi-szobornál, hanem a Batthyány-örökmécsesnél mondott beszédet.
