2011. június. 15. 14:22 MTI Utolsó frissítés: 2011. június. 15. 14:25 Itthon

Túl hangosak az aluljárókban zenélők a a főváros szerint

Egyelőre nem ad ki közterület-használati hozzájárulást a fővárosi önkormányzat azoknak, akik budapesti aluljárókban akarnak utcazenélni vagy szórólapot osztani; az első kérvények a napokban érkeztek meg a városházára.

A Fővárosi Közgyűlés közterület-hasznosítási bizottságának szerdai ülésén elhangzott: a városvezetés azt kéri, hogy a testület ne adjon engedélyt az aluljárókra. Az indoklás szerint a szórólapozás általában szemeteléssel jár, a zene pedig az akusztikai körülmények miatt túl hangos.

Ughy Attila, a testület fideszes elnöke azt mondta: a város mereven áll a kérdéshez, miszerint minden tevékenységet megszüntetne az aluljárókban, ami nem közlekedéssel kapcsolatos. Álláspontja szerint a nyári időszakban szabadtéren lehet tartani a zenélést és a szórólapozást, de a zord idő beköszönte előtt újra kell gondolni a dolgot.

Losonczy Pál, a bizottság jobbikos alelnöke úgy vélte: sehol nincs olyan város a világon, ahol ne lehetne aluljáróban zenélni. Kitért arra is, hogy Magyarországon többnyire megélhetési utcazenészek vannak, a koncertek egyre inkább azért szűnnek meg, mert az emberek nem mennek el, ha jegyet kell venni. Hozzátette azt is, hogy például a hegedű hangja szabadtéren nem érvényesül úgy, mint egy aluljáróban.

A Fővárosi Közgyűlés április 27-én döntött arról, hogy engedélyköteles lesz a szórólapozás és az utcai zenélés. Az erről szóló rendelet a közterület-használati tarifákat is szabályozza, azonban mindkét esetben lehetőség van a díj "korlátlan mértékű" csökkentésére. A szórólaposztás négy besorolási kategóriától függően minimum 3000, maximum 9100 forint négyzetméterenként havonta, míg az utcazenélés napi díja egy négyzetméterre 160 és 230 forint között van.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.