A megszokott interpellációs blokk után születhet döntés a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról, a népszavazásról, a honvédelemről, a katasztrófavédelemről, a Magyar Művészeti Akadémiáról, a sporthuliganizmusról, valamint a közfoglalkoztatásról és közbeszerzésekről szóló kormányzati törvényjavaslatok sürgős tárgysorozatba vételéről.

Az Országgyűlésnek ezt követően döntenie kell arról, hogy a kormány javaslatának megfelelően kiegészíti a Btk. tényállásait a költségvetési csalással, illetve társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléssel. A kabinet a változtatást a táppénzcsalások, valamint a rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések csökkentése érdekében terjesztette elő. A módosítás elfogadása esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók ezen bűncselekmények elkövetői.

A képviselők módosíthatják az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló parlamenti határozatot is, így a jövőben a parlament választhatná meg a tizenöt tagúra bővülő testület elnökét is. A napirenden szerepel az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozat módosítása is, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha azt az alkotmányügyi bizottság az ülés kezdete előtt benyújtja, és vitára alkalmasnak találja. Kormánypárti politikusok kezdeményezésére parlamenti döntés születhet az 555 évvel ezelőtti, július 22-i nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről is. A Ház a döntéshozatalok után nagyrészt korábban már tárgyalni kezdett előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatok tárgyalásával folytatja munkáját.