Bokros Lajos azt szeretné, ha széles körű választási együttműködés segítségével váltanák le a Fideszt a következő parlamenti választáson. Az európai parlamenti képviselő nem zárja ki, hogy pártpolitikai szerepet vállal, ha ennek eljön az ideje. A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere egy múlt heti pódiumbeszélgetése után adott interjút a hvg.hu-nak.
hvg.hu: Az Orbán-kormány gazdasági és politikai lépéseit rendkívül élesen bíráló péntek esti előadásában egyebek mellett azt állította, hogy a demokrácia intézményeinek megerősödése alapvetően nem a Brüsszelből érkező, a magyar kormányt érő bírálatoknak, hanem a magyarok szabadságszeretetének következménye kell, hogy legyen. Tekintettel arra, hogy egyértelműen a gazdasági helyzet miatt csökken a Fidesz népszerűsége, nem naivitás, esetleg álnaivitás ez?
Bokros Lajos: Nem. Még egy láncszemet közbeiktatok az előbb elmondottakhoz képest. Lehet, hogy nem önmagában az új alkotmány csiszolatlansága fogja az emberekben a szabadság iránti vágyat feléleszteni, hanem egy ilyen, múltba néző, torz történelemszemléletet közvetítő és szabadságszűkítő alkotmányos berendezkedés sem fog jólétet teremteni. Az alkotmányos jogok szűkítésének közvetlen gazdasági hatása lesz, ami utána szerintem megalapozza azt a felismerést, hogy szabadság és jólét összefügg.
hvg.hu: A szabadság, illetve annak hiánya nem csak pár százezer értelmiségit fog foglalkoztatni a nyolcmillió választópolgárból?
B. L.: Nem. Annál sokkal többet fog érdekelni. Az egyre szűkülő médiafelületen, bizonyos internetes portálokon, néhány hetilapban komoly vita folyt, folyik az új alkotmányról. Erre valóban lehet mondani, hogy vájtfülű értelmiségiek privilégiuma, de az új alkotmányos berendezkedés következményei tízmillió embert fognak érinteni, és akkor sokan rá fognak jönni, hogy ez az alkotmány is az egyik tényezője a romlásnak. Például egyértelmű lesz, hogy az új alkotmány korlátozza egy következő – bármilyen – kormány mozgásterét, sőt: veszélyezteti az ország kormányozhatóságát a senki által nem választott Költségvetési Tanács vétójogával, ami után a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést és új választást írhat ki. Tehát az új kormánynak a költségvetés területén teljesen meg lesz kötve a keze. Vagy amennyiben kétharmados törvényekkel beszögelik az adó-, a nyugdíj- és a szociális ellátórendszert, akkor minek kormány? Mindez a szabadság hiányát gazdasági romlássá fogja változtatni.
hvg.hu: Ha mindaz igaz, amit most elmondott, akkor ebből az következik, hogy az új kormánynak a kétharmadra kell törekednie, tehát az előadásában említett feles győzelem mit sem ér.
B. L.: Igen és nem. Várjuk csak meg a Velencei Bizottság állásfoglalását.
hvg.hu: S akkor az Orbán-kormány visszavonulót fúj? Nem az a visszavonulós fajta.
B. L.: Azt gondolom, hogy egy csomó dologban kénytelen lesz visszavonulni. Ráadásul az is kiderülhet, hogy a kormány lépései még saját magának is szűkítik a cselekvési szabadságát. Ha nem teljesül a hőn áhított egymillió új munkahely, az államadósság csökkenése, a devizatartozások átütemezése és a többi ígéret, akkor megint jönnek majd a protestszavazatok, mint 2010-ben. Tavaly áprilisban sem a Fidesz programját szavazták meg az emberek – az egy üres jelszóhalmaz volt –, hanem valami ellen szavaztak.
hvg.hu: Új választójogi törvényünk lesz. Vélhetően olyan, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy bárki is kétharmadot szerezzen a jövőben.
B. L.: Önnek teljesen igaza van, de erre nem lehet jól válaszolni, mert egy csomó ismeretlen tényező van még ebben a nagyon bonyolult egyenletrendszerben. Erre térjünk vissza szilveszterkor. Akkor már látni fogunk egy csomó sarkalatos törvényt.
hvg.hu: Az ön által megálmodott, a Fideszt leváltó pártszövetségben helye van az LMP-nek? Azért kérdezem, mert Scheiring Gábor LMP-s képviselő önt – meg Kóka Jánost persze – rendszeresen balról, antikapitalista alapról bírálja a Parlamentben.
B. L.: Nincs ezzel semmi probléma.
hvg.hu: Tudna-e közös választási programot írni Scheiring Gáborral?
B. L.: Nem kell közös választási programot írni Scheiring Gáborral. Nem így működik a demokrácia. Egy normális országban mindegyik pártnak van közpolitikai szempontból értékelhető saját választási programja – mellesleg: sajnos sem az LMP-nek, sem a Fidesznek nem volt tavaly, de lehet, hogy 2014-ben lesz, ezt nem zárom ki. Az majd a választás után lesz kérdés, hogy lehet-e közös kormányprogramot gyártani. A pártszövetségben a választáson induló pártok választási programjai viszont lehetnek különbözőek. A választási szövetséget megalapozható közös felület nem a kormányprogram lesz, hanem a Fidesz leváltása és a liberális demokrácia, a jogállam visszaállítása. Ezt – ha jól hallom – az LMP nem utasítja el. Hogy ők utána szocializmust akarnak, az már nem lehet az én álláspontom.
hvg.hu: Ez egyfajta országos Esztergom-koalíció lenne? Mert annak a Jobbik is része.
B. L.: Nem. A Jobbik egyrészt nem kívánja visszaállítani a liberális demokráciát, másrészt a Jobbikkal erkölcsi okokból is teljesen kizárt bármifajta együttműködés – akár a választás előtt, akár azután. Az Európai Parlamentben is kiírták magukat az európai demokratikus főáramból.
hvg.hu: Önmagát konzervatív-liberálisként határozta meg. A liberális egyértelmű, de mi konzervativizmusának a lényege?
B. L.: Átláthatóságot, tisztakezűséget, fiskális konzervativizmust értek ez alatt. Magyarország legfőbb ellensége az államadósság. Erre Orbán Viktor tavaly nyáron jött rá, én tizenhat éve.
hvg.hu: Ha jól sejtem, úgy nem konzervatív, mint a gazdaságpolitikában szintén liberális Ronald Reagan? Tehát – teszem azt – az azonos neműek házasságát vagy az abortuszt tekintve nem az?
B. L.: Nem, társadalompolitikai értelemben abszolút nem vagyok konzervatív. Ilyet nem is állítottam magamról soha. De egyébként ma már például a brit konzervatívok is liberálisok az azonos neműek teljes polgári, szociális és emberi egyenjogúságának kérdésében. Egyébként ez az egyik törésvonal a frakción belül: a lengyel frakciótársaink konzervatív, a többiek – engem is beleértve – liberális álláspontot képviselnek.
hvg.hu: Pódiumbeszélgetésén monológot hallottunk, legalábbis nem volt vitapartnere. Nem lenne-e érdekesebb egy vita a Fidesz valamelyik gazdasági potentátjával, például Matolcsy Györggyel?
B. L.: Elvileg nem zárom ki ennek lehetőségét, de megválogatnám, hogy kivel lennék hajlandó vitázni. A 2010-es parlamenti választás előtt miniszterelnök-jelöltként kötelességem lett volna vitázni és ennek megfelelően folyamatosan hangoztattam a vitára való hajlandóságomat, sőt: szándékomat. Bármelyik másik párt miniszterelnök-jelöltjével hajlandó lettem volna vitázni, de a teljes elutasítás volt erre a válasz.
hvg.hu: Előadásában megerősítette az április 21-i sajtótájékoztatón elmondottakat, vagyis azt, hogy a Szabadság és Reform Közhasznú Alapítvány – melynek ön a kuratóriumi elnöke – semmiképpen sem pártcsíra, de ha létrejön egy, az eszmeiségét elfogadó párt, akkor a Szabadság és Reform nagyon szívesen szállítja számára a szellemi muníciót. Ön magánemberként meg kívánja-e alapítani a Szabadság és Reformhoz közelálló pártot? Nyilván a párt irányvonala nem állna távol az ön által vezetett alapítványétól.
B. L.: (Nevet.) Ez a kérdés még korai. Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy aktív pártpolitikai szerepet vállaljak. Azt gondolom, hogy erre még nem jött el az idő és a magam részéről erre még nem vagyok kész.
hvg.hu: Gondolkodni gondolkozik a dolgon?
B. L.: Folyamatosan. Amilyen mértékben romlik Magyarországon a demokrácia állapota, annál inkább erkölcsi kérdésként merül fel az aktív politikai szerepvállalás. Most nem arról van szó, hogy esetleg mást gondolsz egy konkrét közpolitikai cselekvési program tekintetében, mint a fennálló rezsim, hanem a liberális demokrácia alapértékeiért és a gyerekeink jövőjéért kell harcolni. Újra kell majd alapítani a Magyar Köztársaságot. Mindenképpen új alkotmányt kell csinálni, mert ami 2012. január 1-jén életbe lép, az nem lesz jó. Nem egy szokásos kormányváltásra lesz szükség, hanem a demokrácia mint olyan megvédésére, netán újjáépítésére. Hatalmas feladat.
hvg.hu: Balsai Istvánból, a Fidesz frakcióvezető-helyetteséből várhatóan alkotmánybíró lesz. Ha így lesz, időközi parlamenti választást tartanak a választókerületében, a II. kerületben. Elindul függetlenként?
B. L.: Nem. Én az Európai Parlamentben szeretnék dolgozni ebben a ciklusban.
hvg.hu: Az Élet és Irodalom március 11-i számában megjelent Két csomag című publicisztikájában a Bokros-csomagot összehasonlította a Széll Kálmán-tervvel, majd arra a következtetésre jutott, hogy az ön csomagja szakmailag sokkal jobb volt.
B. L.: A Két csomag című írásomban azt kívántam leírni, hogy egy programnak mik a szakmai kritériumai és hogy ezeknek a kritériumoknak nem felel meg a Széll Kálmán-terv.
hvg.hu: Mindenesetre június 3-án részben a Két csomagra válaszolt Bauer Tamás Politikai alternatíva című írása. Míg ön a 2000 és 2009 közti összes kormányt hibás gazdaságpolitikával vádolja, addig Bauer méltatja a második Gyurcsány-kormány 2006-2007-es stabilizációs programját.
B. L.: Én azért a különböző kormányok és kormányfők gazdaságpolitikája között különbséget teszek. E tekintetben egyértelműen Medgyessy Péter a mélypont, mert az ő miniszterelnöksége alatt semmi gazdaságpolitikai pozitívum nem volt: a nyakló nélküli pénzszórás politikája jellemezte a Medgyessy-kormányt, ami az államadósság növekedését vonta maga után. Az első Gyurcsány-kormány ezt folytatta – amint maga Gyurcsány Ferenc beismerte a balatonőszödi beszédben. A második Gyurcsány-kormánynak voltak pozitív és kevésbé pozitív intézkedései. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy félvállról vette a Fidesz népszavazási kezdeményezését és nem tudott érdemi reformokat véghezvinni, legfeljebb nem szórta szét a pénzt.
hvg.hu: Ez Gyurcsány Ferenc felelőssége vagy a Fideszé?
B. L.: Gyurcsányé is. Tetszik, nem tetszik, a miniszterelnök felelőssége mindig nagyobb, mint az ellenzéké.
hvg.hu: A miniszterelnöké vagy a mögötte lévő párté?
B. L.: Mindkettő, de aki miniszterelnöki pozícióban van, annak a felelősségét nem lehet kisebbíteni. A balatonőszödi beszéd kétségkívül cezúra volt a gazdaságpolitikai gondolkodást, világnézetet és intézkedéseket tekintve, de folyamatosan jöttek a teljesen illogikus világmegváltó tervek, melyekből ráadásul nem valósult meg semmi. A Gyurcsány-kormány alatt, 2008. október 23-án a szőnyeg szélén álltunk az IMF előtt, tehát olyan nagyon jól nem kormányoztak 2006 után sem.
hvg.hu: Egy jelentős nyugati országban szolgált volt magyar nagykövet azt mondta, hogy egykori állomáshelyén a magyar kormány megítélése „katasztrofális”, mind az adott ország kormánya, mind annak ellenzéke részéről. Ezzel európai parlamenti képviselőként egyetért?
B. L.: Az Orbán-kormány Magyarországot a nemzetközi diplomáciai életben a fényes elszigeteltség állapotába sodorta. Magyarország elszigetelődése sikeresen működik az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és Oroszországban egyaránt. Emellett még sokan szerethetik a kormányt, de mivel sem stílusában, sem tartalmában nem felel meg a diplomáciai életben minimálisan elvárt európai normáknak, ezért nincs mit csodálkozni. Az uniós elnökség teljes siker, na persze.
