Hárommillió forint pluszköltséget jelentett az eddigi viharok utáni takarítás a közterület-fenntartónak: folyamatosan tisztítják a csatornákat is, de az állandó esővíz újabb hordalékkal tömíti el őket. Az országban az elmúlt években alig szereltek fel villámhárítót, mert nem kötelező, most viszont egyre többen kérnek, mert az utóbbi időben több ház is kigyulladt a villámcsapás miatt.
Kruppa Attila villámvédelmi szakértő a Ma reggelben elmondta, hogy a villámhárítás pongyola kifejezése a villámvédelemi berendezésnek, ahol a villámhárító csak az egyik feltűnő része a rendszernek. Bérczi László tűzoltósági főfelügyelő elmondta, hogy kiemelt kockázatú építmények esetében alkalmaznak villámhárítót, családi házak esetében ezek nem igazán jelennek meg. A villámhárító fel nem szerelése a tulajdonos által vállalt kockázat.
Az elmúlt időszak tűzoltósági statisztikái eltolódtak a műszaki mentés irányába, és ennek egy része természetesen a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyok következtében kialakuló beavatkozások. A villám által okozott tüzek nem igazán jellemzőek, az előző évben bizonyítottan tűzvizsgálattal alátámasztva 11 esetben volt olyan beavatkozás, ahol a tüzet magát a villám okozta - tette hozzá Bérczi László.
Kruppa Attila kiemelte, hogy személyek esetében viszonylag kevés a kockázata a villámcsapásnak, a statisztikai adatokat tekintve ez évi két-három esetet jelent Magyarországon. A károk nemcsak a villám közvetlen csapásához kapcsolódnak, hanem az úgynevezett túlfeszültségekhez. Ezek azok a zavarok, melyek villámcsapás hatására vezetőképes hálózatokban keletkeznek és alkalmasak arra, hogy villamos és elektronikus berendezéseket tegyenek tönkre.
Bérczi László szerint mindenképpen kell új katasztrófavédelmi szabályozás, hiszen nemcsak az épület szerkezete és a benne levő személyek, hanem az életünket meghatározó elektronikus berendezések védelmében is kell gondolkozni. Mindenképpen belső villámvédelmi rendszereket kell kiépíteni és ennek megfelelően módosítani a jogszabályi háttért.
